Hadirokkantak harcolnak az orosz hadseregben

  • narancs.hu
  • 2025. február 22.

Külpol

Ukrán drónfelvételek és katonák beszámolói szerint visszaküldik a sebesülteket a frontra.

Mankókra támaszkodó, sebesült katonákat küld vissza a frontra az orosz hadsereg a CNN által megszerzett videók és tanúvallomások szerint, melyek oka szakértők szerint Moszkva egyre súlyosbodó létszámproblémája – írja a hvg.hu.

Az ukrán drónoperátorok és orosz katonák által közzétett, frontról származó felvételeken egyértelműen lábsérüléseket szenvedett, mankókat használó férfiak láthatók a harctéren, akiket több esetben ukrán drónok vesznek célba, miközben a járást segítő eszközökkel próbálnak elmenekülni.

„Az oroszok újrahasznosítják a sebesülteket” – mondta egy nyugati tisztviselő a CNN-nek azokról a videókról, amelyeken „mankókon járó katonákat tolnak vissza a sorba”.

A sebesült katonák bevetése annak a jele, hogy Moszkva a hadsereg létszámproblémáit szélesebb körű, általános mozgósítás nélkül kezeli, az ugyanis népszerűtlen lenne az orosz városi középosztály körében

– nyilatkozott egy névtelenséget kérő tisztviselő.

„Mi a fenét csinálnak velem, miért? Tegnap megműtöttek, a fenébe is!” – mondja katona a felvételen, amely a krasznodari területen található katonai kórház előtt készült. A sérült katonát bajtársai rángatják, miközben a kamera felé fordulva azt mondja: „Oroszország minden lakosához szólok, mindenkinek meg akarom mutatni, hogy mi történik az Orosz Föderáció fegyveres erőinek egyik érdemes katonájával”.

Egyes beszámolók szerint volt, akit agyi sérüléssel is visszaküldtek harcolni, másnak pedig bár eleinte csak fegyvertelen szolgálatot engedélyeztek az orvosok, mégis átvezényelték a frontra.

Volt olyan katona, aki arról beszélt a CNN-nek, hogy a katonai kórházakban nem távolítják el a testükbe került repeszeket, csak kenőccsel látják el a sebet, majd amikor az némileg begyógyult, kiengedik a kórházból. Ezután egy hónapot töltenek egy hadisérülteknek fenntartott bázison, amelyet nem hagyhatnak el, pár hét után pedig visszaküldik őket a háborúba.

Nyitóképünkön – amely illusztráció – orosz szerződéses katonák kiképzésen a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu térségében 2024. október 4-én.

Fotó: MTI/EPA/Arkagyij Budnyickij

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.