Szaporodásra fel! – 300 ezret fizetne a kormány az első gyerekért

Belpol

Fogy, vagy legjobb esetben is stagnál a magyar lakosság lélekszáma. A kormány ezért bőségesen jutalmazni készül az első gyermeküket vállaló szülőket.

Fogy a magyar, minimum stagnál, plusz intenzíven vándorol kifele. A Fidesz és a KDNP parlamenti képviselőcsoportjai meg a kormány többek között az általuk gyed extrának nevezett juttatási szisztéma bevezetésével igyekeznek megfordítani a kedvezőtlen trendet, a szüléshez köthető több juttatás a mostaninál kedvezőbb módon lesz igénybe vehető. (Lásd erről bővebben cikkünket a Magyar Narancs legutóbbi számában.) A miniszterelnök családpolitikai tanácsadója, a fideszes Révész Máriusz által vezetett munkacsoport egy másik javaslata – ami egyelőre csak terv, bár egyre többször emlegetik –, hogy az első gyerek megszületését kiemelten támogassa az állam: emeljék 300 000 körülire a most 64 125 forintos anyasági támogatást.

false

Az első gyerekes édesanyák közül azonban csak az kaphatna „prémiumot”, aki betöltötte a 18. életévét. „A szándék ezzel az, hogy ne építsünk be olyan ösztönzőket, amelyek jelentősen növelnék a 18 éves kor alatt szülő nők számát. Nem gondolom, hogy jó ötlet lenne a 14–16 éves lányok családjának 300 ezer forintot adni csak azért, ha gyereket szülnek” – magyarázza Révész Máriusz.

Ezt az érvet nem tartja elfogadhatónak Ertsey Katalin (LMP), ahogyan az MSZP szakpolitikusa, Lendvai Anna sem. Utóbbi fölveti, hogy egy 17 éves anyának vajon nem lehetnek-e anyagi problémái? És ha a Fidesz úgy gondolja, egy 16 éves gyerek érett arra, hogy a munkaerőpiacon megállja a helyét, akkor miért hiszi azt, hogy szülőként nem. „Szerintem semmilyen morális alapja nincs a politikának különbséget tenni abban, hogy egy nő szüljön-e 18 év alatt vagy sem, amíg tabu a szexualitásról beszélni az iskolában. Az iskola nem nevel egészséges test- és éntudatra, végtelenül prűdek vagyunk, a családtervezés nem téma, a fogamzásgátlásról nem esik szó, a fogamzásgátló tabletták vásárlásához nem ad támogatást az állam, és folytathatnám. A kormánypártoknak elárulom: szexelnek a fiatalok.”

Ertsey Katalin más problémát is lát ebben a kormánypárti ötletben. „Azzal, hogy az állami támogatás az első meg a harmadik gyerekre koncentrál, épp a lényegről vonja el a figyelmet. A második gyerekért kell küzdeni ösztönzőkkel, erről jókat vitáztam már a kitűnő Kopp Máriával is, nem a harmadik királyfiért, királylányért. Ha nem teljesen esélytelen a másodikat normálisan nevelni, az fog elvezetni oda, hogy esetleg vállal a család egy harmadik gyereket is. Ezért teljes tévedés az adókedvezményesdi, különösen abban, hogy a harmadik megszületésétől emelkedik drasztikusan a támogatás összege.” Révész Máriusz nem egészen ért ezzel egyet: „A statisztikák szerint a legnagyobb gondot az első gyerek meg nem születése vagy nagyon kései megszületése jelenti. A gyermektelen nők aránya drámai mértékben növekedett az elmúlt évtizedekben. A három vagy több gyerek viszont óriási szegénységi kockázatot jelent.” Egyébként fölmerült a kormányoldalon is, hogy a második gyerek után is járjon valamilyen nagyobb összeg, de az ötletet végül elvetették.

Figyelmébe ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.