Szaporodásra fel! – 300 ezret fizetne a kormány az első gyerekért

Belpol

Fogy, vagy legjobb esetben is stagnál a magyar lakosság lélekszáma. A kormány ezért bőségesen jutalmazni készül az első gyermeküket vállaló szülőket.

Fogy a magyar, minimum stagnál, plusz intenzíven vándorol kifele. A Fidesz és a KDNP parlamenti képviselőcsoportjai meg a kormány többek között az általuk gyed extrának nevezett juttatási szisztéma bevezetésével igyekeznek megfordítani a kedvezőtlen trendet, a szüléshez köthető több juttatás a mostaninál kedvezőbb módon lesz igénybe vehető. (Lásd erről bővebben cikkünket a Magyar Narancs legutóbbi számában.) A miniszterelnök családpolitikai tanácsadója, a fideszes Révész Máriusz által vezetett munkacsoport egy másik javaslata – ami egyelőre csak terv, bár egyre többször emlegetik –, hogy az első gyerek megszületését kiemelten támogassa az állam: emeljék 300 000 körülire a most 64 125 forintos anyasági támogatást.

false

Az első gyerekes édesanyák közül azonban csak az kaphatna „prémiumot”, aki betöltötte a 18. életévét. „A szándék ezzel az, hogy ne építsünk be olyan ösztönzőket, amelyek jelentősen növelnék a 18 éves kor alatt szülő nők számát. Nem gondolom, hogy jó ötlet lenne a 14–16 éves lányok családjának 300 ezer forintot adni csak azért, ha gyereket szülnek” – magyarázza Révész Máriusz.

Ezt az érvet nem tartja elfogadhatónak Ertsey Katalin (LMP), ahogyan az MSZP szakpolitikusa, Lendvai Anna sem. Utóbbi fölveti, hogy egy 17 éves anyának vajon nem lehetnek-e anyagi problémái? És ha a Fidesz úgy gondolja, egy 16 éves gyerek érett arra, hogy a munkaerőpiacon megállja a helyét, akkor miért hiszi azt, hogy szülőként nem. „Szerintem semmilyen morális alapja nincs a politikának különbséget tenni abban, hogy egy nő szüljön-e 18 év alatt vagy sem, amíg tabu a szexualitásról beszélni az iskolában. Az iskola nem nevel egészséges test- és éntudatra, végtelenül prűdek vagyunk, a családtervezés nem téma, a fogamzásgátlásról nem esik szó, a fogamzásgátló tabletták vásárlásához nem ad támogatást az állam, és folytathatnám. A kormánypártoknak elárulom: szexelnek a fiatalok.”

Ertsey Katalin más problémát is lát ebben a kormánypárti ötletben. „Azzal, hogy az állami támogatás az első meg a harmadik gyerekre koncentrál, épp a lényegről vonja el a figyelmet. A második gyerekért kell küzdeni ösztönzőkkel, erről jókat vitáztam már a kitűnő Kopp Máriával is, nem a harmadik királyfiért, királylányért. Ha nem teljesen esélytelen a másodikat normálisan nevelni, az fog elvezetni oda, hogy esetleg vállal a család egy harmadik gyereket is. Ezért teljes tévedés az adókedvezményesdi, különösen abban, hogy a harmadik megszületésétől emelkedik drasztikusan a támogatás összege.” Révész Máriusz nem egészen ért ezzel egyet: „A statisztikák szerint a legnagyobb gondot az első gyerek meg nem születése vagy nagyon kései megszületése jelenti. A gyermektelen nők aránya drámai mértékben növekedett az elmúlt évtizedekben. A három vagy több gyerek viszont óriási szegénységi kockázatot jelent.” Egyébként fölmerült a kormányoldalon is, hogy a második gyerek után is járjon valamilyen nagyobb összeg, de az ötletet végül elvetették.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.