Az Elemér, a Tamás meg az Ili néni – már a harmadik polgármester vezeti a somogyi falut a tavalyi választás óta

Kis-Magyarország

A június 9-i és az időközi szeptember 29-i polgármester-választás után február 23-án következik a harmadik Szóládon. Ez országos rekord.

Miért mondanak le sorra a polgármesterek az alig több, mint 500 lelkes Szóládon, Balatonőszödtől kőhajításnyira, az országosan jóval ismertebb Kötcse szomszédfalujában? A kérdéssel két, a faluközepi bolt előtt beszélgető asszonyt szólítunk meg, rajtuk kívül mást nem is látunk a hideg, szürke hétköznap délelőttön Szólád főutcáján. „Az Ili nénit kérdezzék, hiszen ő irányítja a képviselő-testületet, most a falut is ő vezeti – mondják egymás szavába vágva. – Megszüntették a helyi tévét, na, az volt az utolsó csepp a pohárban, utána vagy kétszáz aláírás gyűlt össze azért, hogy maradjon a tévé, majd ennél is több, azt követelve, hogy oszlassa fel magát a képviselő-testület. Mi is aláírtuk, de hiába, napirendre se vette a testület. Előbb az Elemér, azután a Tamás mondott le és most mehetünk megint polgármestert választani.”

Az Elemér

Az Elemér: Rózsás Elemér azok után indult újra a június 9-i választáson, hogy előtte már tizennégy évig vezette Szóládot, ezért is kapták fel sokan a fejüket, hogy meg sem várva az alakuló ülést, már július 12-én benyújtotta lemondását. Amikor megkeressük, azt mondja, nem akarja a feszültséget tovább generálni, szeretné megőrizni a békét a faluban, hiszen maga is itt él. Hozzáteszi: tizennégy évnyi polgármesterkedés után már abba akarta hagyni, de felkérésre mégis vállalta, hogy elindul június 9-én. Nem voltak „saját” képviselőjelöltjei, s amikor kiderült az eredmény, világossá vált számára, hogy a testületet alkotókkal aligha fog tudni együtt dolgozni. „Jól működő önkormányzatot, komoly költségvetési pluszt hagytam örökül – egy ilyen kis településen 44 millió forint nem kevés –, s bár én kész lettem volna a közös munkára a falu érdekében, a választás után hamar egyértelmű lett számomra, hogy öt év adok-kapok következne, aminek nem láttam értelmét. Lemondtam, a korábbi alpolgármester lett az utódom, de ő is gyorsan követett. Remélem, a most megválasztandó polgármester valóban a béke útjára tudja vezetni Szóládot.”

 
Szólád, polgármesteri hivatal
Fotó: A szerző felvétele
 

A Tamás

A Tamás: Békei Tamás Rózsás Elemér alpolgármestere volt az előző ciklusban, június 9-én képviselőként került a testületbe, majd exfőnöke hirtelen és váratlan lemondása után elindult a szeptember 29-re kiírt időközi polgármester-választáson, amit meg is nyert. De ő sem bírta sokkal tovább, az októberi alakulót követően még egy testületi ülést „bírt ki”, majd november 15-én benyújtotta lemondását. „Hívő keresztényként indíttatást éreztem, hogy az alpolgármesterkedés után vállaljam el a falu vezetését – magyarázza Békei Tamás. – Az októberben esküt tett négy képviselővel nem voltunk egyetértésben, rendre egyedül maradtam a fontos kérdések szavazásánál, velem nem egyeztettek, s mivel a döntéseikkel nem értettem egyet, úgy határoztam, nem asszisztálok nekik. Nem értettem egyet a helyi tévé bezárásával, de több más kérdésben sem. Van viszont pozitív hozadéka is a történteknek: az »egy csapatot alkotó« négy képviselő közül egy időközben már szintén lemondott, illetve az elmúlt hónapok felrázták a falut, összefogás indult, amit a két aláírásgyűjtés is jól jelez. Az a korábban csak a nagypolitikára jellemező megosztottság, ami Szóládon is megjelent, nemkívánatos egy ilyen kistelepülésen. Abban bízom, hogy az új polgármester át tudja fordítani ezeket a negatív folyamatokat.”

Az Ili néni

Az Ili néni: Nagy Dániel Lászlóné korelnökként korlátozott jogkörrel, de Békei Tamás novemberi lemondása óta vezeti a falut, mivel október óta rejtélyes okból alpolgármestert sem választott a képviselő-testület. Valóban rutinos helyi politikus, férje, Nagy Dániel László volt Szólád polgármestere a rendszerváltást követő első ciklusban, majd „színre lépett” Ili néni: már a  korábbi években is bekerült a testületbe, 2006-ban polgármesterjelölt volt a Fidesz-KDNP színeiben, de alulmaradt. 2010-ben és 2014-ben is képviselő lett, majd 2019-ben újra polgármesterjelöltként indult, de nagyon lemaradt: Rózsás Elemér 74, Ili néni 26 százaléknyi voksot kapott. Ezek után tavaly már nem a Fidesz-KDNP színeiben, hanem független képviselőjelöltként indult s került a testületbe. Az októberi ülésen az eskütétel után közvetlenül szót kért és sokatmondó beszédében már szinte előrevetítette az ellentéteket, amikor azt mondta: „Meglátjuk, hogy alakul a munkánk, a polgármester azt üzente, velem nem szívesen dolgozna. Én se ővele, de ha a falu így akarta, együtt kell dolgoznunk, ezen csak az változtathat, ha vagy ő, vagy én távozom.”

 
Nagy Dániel Lászlóné
Forrás: Nagy Dániel Lászlóné Facebook
 

Ez pedig talán még annál is hamarabb bekövetkezett, mintsem Nagyné remélte volna. A korelnök képviselő szavait azért is tudjuk szó szerint idézni, mert az alakuló ülésről még felvételt készíthetett a helyi tévé, a következőről azonban már kizárták a nyilvánosságot. Lettek volna kérdéseink bőséggel Nagy Dániel Lászlónéhoz, kerestük és meg is találtuk, de elhárította a lehetőséget, mondván, nem nyilatkozik, mert nem akarja befolyásolni a választást. Megkerestük a helyiek szerint Nagyné csapatához tartozó másik két képviselőt is, de Bóka Zoltán és Szóládi György sem kívánt nyilatkozni.

Válaszok híján vissza a kisbolthoz, ahol kérdésünkre azt mondják az asszonyok, hogy nem a nagypolitika, sokkal inkább a kistelepüléseken oly jellemző családi, baráti, rokoni kapcsolatok tartják össze a Nagyné vezette képviselői többséget. S hogy valóban a helyi tévé bezárása verte-e ki a biztosítékot, erre egyrészt igennel felelnek, másrészt viszont hozzáteszik: van más is, ami sokaknak nem tetszik, például hogy Ili néni személyes bosszúhadjáratra használja fel képviselőségét a helyi reformátusokkal szemben, akik nem csak gyümölcsfeldolgozót üzemeltetnek, hanem a falu kicsiny óvodájának a fenntartását is átvették néhány éve. Nagyné – tudjuk meg a részleteket – presbiter volt, de összeveszett a helyi lelkésszel. Most talán még az óvodát is visszavenné, a könyvtárat meg – találgatnak informátoraink – az egyik képviselő nézhette ki magának boltnak, mert azt akarják kiüríteni és átköltöztetni a tévé helyére. De – teszik hozzá – a jelenlegi többség falubeli támogatottsága október óta a minimálisra csökkent; mindkét aláírásgyűjtés, így mondják, elsöprő eredményt hozott, a tévé visszaállítása és a testület feloszlatása érdekében indított is. S valóban: Szóládon 312-en szavaztak 2024. június 9-én, ha pedig helytállóak a faluban hallott számok, akkor a testület feloszlatására összegyűjtött aláírások száma jócskán felülmúlta a 200-at.

A Dezső

Oszlatásról persze szó sincs, előbb polgármester-választás, azután tévékiköltöztetés: március 31-ig kapott erre haladékot Elek Dezső, a Szólád Tévé harminchárom évvel ezelőtti elindítója – nagy szó volt ez akkoriban, 1992-ben egy félezres kisközségben –, aki ma is a helyi, sőt, kistérségi média vezetője. Megindokolták-e, miért zárják be a televíziót? – kérdezzük Elek Dezsőtől, aki azt feleli a tévéstúdióban: „Spórolásra hivatkoztak, ami nem lehet helytálló indok, hiszen a működési költségek java részét Balatonföldvár állja. Amikor ugyanis kiégett a földvári tévé helyisége, ide, Szóládra hoztuk át a kistérségi tévé központját is. De nagyon zavarhatja a testületi többséget a nyilvánosság, hiszen míg az alakuló ülést felvehettem, a következő, második ülésen már felszólítottak, hogy állítsam le a kamerát, a harmadikon pedig határozatot hoztak, hogy csak vágóképek készülhetnek az ülésekről. Mindkét esetben ott helyben, szóban jeleztem, hogy nem értek egyet ezzel, sőt, törvénytelennek tartom, hiszen nyilvános ülésről van szó. A helyi televíziók országos egyesületének jogásza ezt megerősítette, sőt, a Somogy Vármegyei Kormányhivatal is ugyanezt írta törvényességi felülvizsgálati kérelmemre. Ezek után meg fogom keresni a témában a nemzeti médiahatóságot is. ”

 
Elek Dezső főszerkesztő a bezárásra ítélt, harminchárom éve működő tévéstúdióban
Fotó: A szerző felvétele
 

Az egyedi, 1999-ben Európa- díjat és Henry Ford-díjat kapott löszpincesor falujában a június óta harmadik polgármester-választás két jelöltje „tiszta lappal” indul: most először méretteti meg magát a helyi gyökerű, de nem Szóládon élő Kenyér Zoltán Károly, valamint a néhány éve szóládi Tolnai Gábor is. Több szóládi szerint a testület feloszlatását kezdeményező ívet aláírók számából az következik, hogy a „helyi összefonódásokból” eddig kimaradt Kenyér Zoltán Károly esélyesebb mint vetélytársa, a korábban falugondnokként is tevékenykedő Tolnai Gábor, akiről úgy tudni, Nagy Dániel Lászlóné Ili néni csapatához áll közelebb.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.