A szélsőjobb helyett mégis a centrumpártok alakítanak kormányt Ausztriában

  • narancs.hu
  • 2025. február 22.

Külpol

Türkiz-vörös-rózsaszín hárompárti koalíció jöhet a nyugati szomszédunknál.

Napok óta tartó tárgyalások után a jobbközép ÖVP, a szocdem SPÖ és a liberális Neos elnökei a bécsi Hofburgban együtt jelentették be Alexander Van der Bellen osztrák szövetségi elnöknek, hogy mindent megtesznek a közös kormányalakításért. Bár vannak még nyitott kérdések, a jelek szerint az osztrák centrumpártok (mínusz Zöldek, ők most kimaradtak) második nekifutásra képesek lesznek megállapodni. Ez azt is jelenti, hogy a szélsőjobbos FPÖ marad ellenzékben, annak ellenére, hogy ők kapták a legtöbb szavazatot a szeptemberi választásokon – írja összefoglalójában a 444 a Die Presse és a Der Standard cikke nyomán.

Mint emlékezetes, az FPÖ szeptemberben 29 százalékos eredménnyel nyert, megelőzve az ÖVP-t (26,5 százalék) és az SPÖ-t (21 százalék). A szélsőjobb elleni politikai karantént tartani akaró Van der Bellen ennek ellenére nem az FPÖ-elnök Herbert Kicklt, hanem a Néppárt vezetőjét kérte fel elsőnek kormányalakításra. Ez a próbálkozás azonban hosszas szenvedés után kudarcot vallott: január elején előbb a kisebbik harmadik, a Neos jelezte, hogy ők nem kérnek a további politikai alkudozásból, a programok közötti különbségek áthidalhatatlanok, majd pedig az ÖVP és az SPÖ is bedobta a törülközőt.

Így a szövetségi elnök januárban kénytelen volt már Kicklt felkérni, az FPÖ és az ÖVP pedig el is kezdte a kormányalakítási tárgyalásokat – ez lett volna az első alkalom a II. világháború óta, hogy Ausztriának szélsőjobboldali kancellárja lesz. Végül azonban ezek a tárgyalások sem vezettek eredményre, így a labda visszagurult a három centrumpárthoz, amelyek újra nekigyürkőztek, hogy megállapodjanak egymással.

Bár a vártnál ez ezúttal is nehezebben haladt, úgy tűnik, mostanra az alapvető kérdésekben nagyjából egyezségre jutottak.

A két nagyobbik párt, az ÖVP és az SPÖ csütörtökön megkötötték a költségvetési alapmegállapodást, ami a közös kormányzás fundamentuma lenne.

 

Az őszi nyüglődéshez hasonlóan most is be akarják vonni harmadiknak a liberális Neost, mert nélkülük csak egyetlen fős lenne a többségük a Nationalratban – és most a Neos is nyitottnak tűnik. Bár a párton belül továbbra is vannak kritikusai a kormányra lépésnek, mert attól tartanak, hogy a programjukból keveset tudnának hatékonyan képviselni, a személyi kérdésekben, úgy tűnik, elérik a céljukat, és megszerzik a külügyi és az oktatási tárcát.

Szombaton az ÖVP, az SPÖ és a Neos elnökei együtt mentek a Hofburgba, hogy tájékoztassák a szövetségi elnököt a kormányalakítási tárgyalásról.

„Nagyon bízom benne, hogy képesek leszünk véglegesíteni a közös kormányprogramot”

– hangsúlyozta ezután Christian Stocker, az ÖVP első embere.

Ez alapján türkiz-vörös-rózsaszín hárompárti koalíció jöhet Ausztriában, a kancellár Christian Stocker lehet, akit az ÖVP delegál – nyolc éve lényegében mindig a jobbközép Néppárt adja az osztrák kancellárt.

Nyitóképünkön: Christian Stocker, az Osztrák Néppárt, ÖVP elnöke

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.