„Van, hogy becsúszik valami. Vagy ki. Ezt a hirtelen jött kis rögtönzést fogjuk fel melankolikusnak álcázott szerelmi vallomásnak, melyben KATA emlékének adózunk! Szó szerint. Ad hoc. Jobb híján. Hiszen most magam is megszüntetek KATÁ-s céget. Így jártam - többszázezer társammal együtt. Szebb nyarat!” – írta Geszti Péter a Facebookon, aki egy dalt szentelt az új katatörvénynek, valamint a rezsicsökkentés csökkentésének.
Maradjanak velünk!
Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.
Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!
Jó emberek írják jó embereknek!
Figyelmébe ajánljuk
Pompás elszigeteltség
Lehet a zombifilmeket szeretni vagy nem szeretni, ám kétségtelen, hogy a maguk ormótlan módján rezonálnak koruk társadalmi-politikai jelenségeire.
Az európai történelem visszáján
- Molnár T. Eszter
A színházteremben füst kavarog. A kivetítőn egy ősz hajú asszony megpróbál felolvasni egy búcsúlevelet, de a hangja sírásba fullad.