Turbuly Lilla
Turbuly Lilla cikkei
Állatira jól bírják
„Igazából egyetlen darabot írok, csak más műfajban, más szereplőkkel, más díszletben” – vallotta magáról egy interjúban Fábián Péter.
Kell némi nyitottság és kíváncsiság a mozgásszínházzal ötvözött bábelőadás befogadásához
Az Eye-cathing (Szemet gyönyörködtető) nonverbális előadás, amelynek nincs konkrét története, dramaturgiája a látványra és a néző képzeletére épít.
Cserhalmi és az életelvvé emelt szabadság
Csáki Judit Cserhalmi-portréjában kérdések nem szerepelnek, legfeljebb néha következtethetünk rájuk, helyette egy gondolatfolyamot olvashatunk, amely az élőbeszéd hangulatát, csapongását idézi.
Írta és rendezte
Ha összeszámolnánk, ki az a kortárs magyar drámaíró, akinek a darabjait az elmúlt tíz évben a legtöbbet játszották magyar színpadokon, minden bizonnyal Székely Csaba lenne a nyertes. (Bábdaraboknál viszont Gimesi Dóráé lenne az első hely.)
Kire ütött ez a gyerek?
Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.
Monodrámák hava
Az ünnepek alatt senki sem tart főpróbahetet, így érthető, hogy bemutatók tekintetében a decemberi premierdömping után a január mindig csendesebb. A monodrámákra, úgy tűnik, épp ilyenkor jut idő, így most ebből a műfajból válogatunk.
És mindenki másnak
Az előadás Ken Loach 2016-os, Cannes-ban Arany Pálma díjat nyert filmjének adaptációja. Nagy port kavart a mű, még a brit parlamentben is téma volt. A szívrohamon átesett asztalos (a színpadi adaptációban ácsmester) kilátástalan bolyongása az angol szociális és egészségügyi ellátó rendszerben ugyanis a döntéshozókkal szembeni vádiratként is felfogható.
Vörös posztó
Ismertem valakit, aki egy stroke-ból kigyógyulva különös mellékhatással élt tovább: azt mondta, amit gondolt. Jót, rosszat, mindenkinek bele a szemébe, rosszindulat, számítás és óvatoskodás nélkül. Nehéz volt vele találkozni, mindig ott volt a veszély, hogy mint egy kegyetlen tükörben, hirtelen meglátjuk valódi önmagunkat. De jó is volt vele találkozni, mert ha megdicsért valakit, az illető biztos lehetett benne, hogy úgy is gondolja.
