Kedves Olvasónk,
Magyarország sorsdöntő választás előtt áll. Nekünk, a Magyar Narancsnak kötelességünk, hogy a legjobb tudásunk szerint beszámoljunk az odáig vezető útról, a kampány eseményeiről, azokról az emberekről és szervezetekről, amelyek részt vesznek a hazánk kormányzásáért folyó egyenlőtlen küzdelemben. Mi ezzel tudunk hozzájárulni a szavazói döntések és a választás tisztaságának a megőrzéséhez. Azt tesszük, ami újságíróként a dolgunk, és ezzel a demokráciát is védjük.
Éppen ezért ezek a cikkeink – a többi cikkünktől eltérően – szabadon hozzáférhetők. A Narancs ezzel közfeladatot lát el – de közfinanszírozás nélkül. Miközben a választás törvénytelen és manipulatív befolyásolására közpénzmilliárdokat költ a hatalom, mi továbbra is csak az előfizetőinkre és a támogatóinkra számíthatunk.
Ez a cikk díjmentesen olvasható. De ha Ön megteheti, kérjük, fizessen elő a Narancsra, vagy küldjön nekünk támogatást. Azért, hogy elvégezhessük a munkánkat, és hogy azok is olvashassák ezeket a cikkeinket, akik az előfizetést nem engedhetik meg maguknak.
Köszönjük!
A Magyar Narancs csapata
Az elmúlt öt évben nem történt hatalmi és politikai rendszerváltás, de alig növekedett a magyar gazdaság, és ez olyan lecsúszást indított meg a társadalomban, amit a kutatók is megdöbbenve figyeltek – derült ki a ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Kutatóintézetének legújabb kutatásából, amit Kovách Imre és Szabó Andrea szociológusok ismertettek.
A 4000 fős, reprezentatív mintán végzett személyes adatfelvétel legdrámaibb tanulsága talán az, hogy 2021 és 2025 között csak a munkások egy részének sikerült előrejutnia, ám rendkívül sok érettiségizett és diplomás veszítette el helyét a középosztályban. Az öt évvel ezelőtti képhez képest már nem a társadalom harmada, hanem 43 százaléka a legalsó, szegény csoportba tartozik.
Noha a mintafelvétel tavaly szeptember 25. és november 9. között zajlott, így pártverseny legaktuálisabb állapotát nem feltétlenül tükrözik, a szociológusok arra is tudnak következtetni, hogy miként hat a társadalom deklasszálódása a Fidesz népszerűségcsökkenésére és a Tisza előretörésére.
Drámai lecsúszás
A magyar társadalom kétharmada lényegében kimarad a polgárosodásból – derül ki a kutatásból. Ha csak a társadalom nagy számait nézzük, az életminőség szempontjából nem történt előrelépés: 2025-ben a társadalom 5%-a polgárosodott, 25% polgárosodó, 36% gyengén polgárosodott, a nem polgárosodottak pedig a lakosság 34%-át teszik ki. Ez önmagában sem jelentene jót, de közelebb hajolva még meglepőbb a kép: 2021 óta csekély mértékben, de nőtt (3%) a polgárosodó csoporton belüli munkások aránya, de a teljes csoport mégsem növekedett. Ez annak tulajdonítható, hogy az érettségizettek 68 és a diplomások 46 százaléka gyengén vagy nem polgárosodott. „Ez a deklasszálódás nyilvánvalóan konfliktust okoz a társadalomban” – mondta Kovách, aki egyfajta helycserének nevezte, hogy a munkások egy része előrébb jutott, a képzettek nagyobb része hátrébb.
A társadalom felső rétegeiben is történt lecsúszás: 2021 és 2025 között a felső csoport 9-ről 5 százalékra, a felső középrétegek 24-ről 14 százalékra csökkentek.
A nyugdíjasok és a fiatalok helyzete egyaránt drámai. A nyugdíjasok kétharmada az alsó csoporthoz tartozik, és csak töredékük (2,4%) a felsőhöz. A fiatalok életkezdési nehézségeit jelzi, hogy a 18-29 évesek zöme szintén az alsó két osztályhoz tartozik.
Kovách Imre szerint a középosztály karcsúsodása miatt nem tudja ellensúlyozni a „mindig gyanús politikai elitet”, és nem képes az alsóbb rétegek integrációja sem, mivel maga is lecsúszóban van. A társadalom egészére fokozott fragmentáció jellemző, ami megnehezíti a nagy trendek felvázolását: ha az alsó két osztály egyaránt magába foglalja a dezintegrált szegényeket és a lecsúszott diplomásokat, életkor, műveltség, lakhely, társadalmi helyzet és politikai hovatartozás alapján is töredezett, akkor lehetetlen általános következtetésekre jutni róluk.
Mi van a politikával?
Kovách Imre és Szabó Andrea kutatása szerint a Tisza Párt erősödésének összetett okai vannak, de a társadalmi egyenlőtlenség növekedése jelentős szereppel bír. Habár egyértelmű, mindent eldöntő verdikttől távol tartották magukat a kutatók, úgy látják, hogy
a két nagy párt versenyében a Tisza vezet.
A felsővezetők, értelmiségiek és vállalkozók többsége a Tiszát preferálja, és különösen markáns – duplája – az ellenzéki nagypárt támogatottsága a kisvállalkozók körében. A szakmunkások, segédmunkások körében kis Fidesz-előnyt látni.
A kutatók egy új társadalmi fragmenst is azonosítottak, amelyet „aktív, lokálisan integráltnak” neveznek: ők azok, akiknek helyben sokan adnak a véleményére, megmondóknak, véleményvezéreknek tekinthetők, lokális megbecsültséggel és státusszal. Ezek körében inkább a Tiszát támogatják. A Fidesz előnye öt év alatt csökkent a romák körében, de még megvan. A helyi integráltakra eddig támaszkodhatott a Fidesz, nagy szerepük volt a mozgósításban, most már ez nem egyértelmű. „Nem véletlen, hogy a miniszterelnök úr nemrégiben a helyieknél sürgette a mozgósítást” - mondta Kovách.
Az ELTE kutatóinak legtanulságosabb ábrája szerint 2021-ben az összes strukturális csoportban vezetett a Fidesz, most azonban egyikben sem. A leginkább a felső csoportok, köztük az elit pártolt el a kormánypárttól, sokkal többen preferálják most a Tiszát, mint 2021-ben az egyesült ellenzéket. De az alsó csoportban is hajszálnyi, hibahatáron belüli előnye van a Tiszának.
Szabó Andrea hozzátette, hogy az adatfelvételnél sokan nem adtak választ a pártpreferenciára. Ennek két csoportja van: a bizonytalanok, akik nem tudnak pártot választani, valamint a válaszmegtagadók vagy titkolózók, akik nem kívánnak választ adni a kérdésre. Hogy ők pontosan kik, arra nehéz egyszerű választ adni, de az biztos, hogy míg 2021-ben a középréteg volt inkább bizonytalan választó, most az alsó réteg – ez talán az általános lecsúszásból következik. A kutatók úgy látják, hogy a választ megtagadók, tehát a pártválasztásukat titkolók között felülreprezentáltak a munkaerőpiacon integrált, aktív korú, részben magasabban iskolázott csoportok. Ez arra enged következtetni, hogy immár nem tanácstalanság az ok, hanem
sokan retorziótól, munkahelyi hátránytól félve nem vallják be, kire szavaznak majd.
Az biztos, hogy míg az előző választások idején divat volt a szegényeknek, az aluliskolázottaknak vagy a falusiaknak tulajdonítani a Fidesz győzelmét, idén egyértelműen mást mutatnak a számok. Még a legalul lévő, társadalmilag dezintegráltak között is fej-fej mellett áll a Tisza és a Fidesz.
(Címlapképünkön: települések nevei a március 15-i Békemeneten. Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)
