Nehezen emésztik a BKV sofőrjei a cég toborzófilmjét, amelyben boldog, kisimult sofőr érkezik haza a kandalló melegéhez, és kisfia drónnal küldi utána az otthon felejtett harapnivalót. A szakszervezet szerint a 9 napos munkahét után nem így néznek ki a sofőrök, a kampányfilm az ötvenes évek propagandáját idézi.
Budapest mégis életképes város. Erre a mondatra nem ingatlanfejlesztői prospektusokban vagy államtitkári beszédekben találtam, hanem a Lánchíd budai hídfőjénél, a néhány hete elkészült Hotel Clark előtt állva.
„Lassan olcsóbban fogsz nyaralni Ibizán, mint a Balatonon” – olvasható egy Facebook-csoportban, amely balatoni szálláshelyek fellelésére szerveződött. Sokan persze az ellenkezőjéről győzködik a tagokat: okos szervezéssel aránylag olcsón is tudunk a Balatonnál nyaralni.
A kormány csupán a szavak erejével igyekszik feltámasztani a hazai buszgyártást. De talán Varga Mihály sem tudja azt, hogy a magyar buszok születése is politikai döntés volt.