Ahogy egy levél szárad, úgy csökken az ország lakossága: a széleinél kezd barnulni és elhalni. Van olyan járás Magyarországon, ahol húsz év alatt majdnem 30 százalékkal csökkent a lakosságszám, 22 járásban pedig ez az arány meghaladja húsz százalékot. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik-ötödik ember elhagyta ezeket a térségeket. Összesen 151 ezer ezren. A legnagyobb arányban Békés megyéből ment el a lakosság, de jelentős az elvándorlás Borsodban, Somogyban, Nógrádban és a Mecsek környékén is.
Mezőkovácsháza járásban (Békés megye) volt a legnagyobb arányú a csökkenés, ez majdnem 13 ezer embert jelent húsz év alatt. A lelkeket számolva persze sokkal többet veszített Miskolc: több mint 40 ezerrel csökkent a város és környékének lélekszáma, ehhez képest a Budapestről távozott 19 ezer ember szinte semmi. Budapest egyébként tényleg jól megúszta, hiszen ez a kisvárosnyi csökkenés a teljes lakosságszámhoz mérve alig egy százalékot jelent, ami semmi. Semmi ahhoz képest, hogy 58 járásban a lakosság száma 15 százaléknál is nagyobb arányban csökkent, összesen 427 ezer fővel.
Mindösszesen 146 járásban csökkent a lakosságszám 2003 és 2023 között, ez 810 ezer embert jelent. A csökkenésben benne van sok minden: többen halnak, mint ahányan születnek, sokan külföldre mennek, mások maradnak az országban, csak máshová költöznek. Hogy hová, melyik járásba, megyébe, az sokkal koncentráltabb, mint az, hogy honnan költöztek.
Húsz év alatt mindössze 29 járásban emelkedett a lakosságszám, ezen belül is nyolc járásban nőtt kiugró mértékben, azaz húsz százalékot meghaladóan. Még ezen belül is brutális volt a növekedés Gárdonyban és Szigetszentmiklóson: 45 százalékkal nőtt a két járás lakosságszáma. Szintén kimagasló volt még Budakeszi és Dunakeszi 36-36 százalékkal, valamint Gödöllő, Pilisvörösvár, Szentendre és Érd. A Budapest környéki járások mind bővültek, de látványosan nőtt a lakosságszám Sopron, Győr, Mosonmagyaróvár járásokban és a Balaton északi partján. A Tiszától keletre egyetlen járás van, ahol nőtt a lakosságszám, ez Hajdúhadház.
A húsz éves távlat mellett érdemes megnézni, mi történt egy év alatt. A belföldi vándorlás nagyjából ugyanezt a trendet mutatja, azzal a különbséggel, hogy itt nyilvánvalóan nem jelenik meg sem a természetes fogyás, sem pedig a külföldre költözés, emellett persze a változás sem annyira drámai. A belföldi vándorlás félmillió embert érintett – országosan az el- és az odavándorlás kiegyenlíti egymást.
Egy év alatt több mint ezren jöttek el a miskolci járásból, majdnem hétszázan Debrecenből. Lakosságszám-arányosan ezek nem jó számok, de sokkal rosszabb mutatóval rendelkezik Vásárosnamény, Kisvárda, Sárospatak, Cigánd, Záhony, Fehérgyarmat vagy Mezőkovácsháza, ahonnan egy év alatt a lakosságnak egy vagy akár majdnem két százaléka is elvándorolt.
Az egy év alatt bekövetkezett változás azt mutatja, hogy az emberek Budapest, a Balaton és Győr-Moson-Sopron irányába mozdulnak.
Egy év adatai még nem szakították ketté az országot, de a trend így is jól látszik.
Budapest mindenképp külön említést érdemel, hiszen a Covid alatt jelentős volt a kiáramlás a fővárosból, ami tavaly megfordult. Hogy az agglomerációból tértek-e vissza a kiköltözők vagy más megyékből érkeztek új lakók, az adatokból nem derül ki, de az mindenképpen jó hír a fővárosnak, hogy ismét vonzó célponttá és lehetőséggé kezd válni. Azt persze még nem tudni, mennyire lesz ez tartós.
(Címlapképünk illusztráció)
