Menekülnek az emberek Kelet-Magyarországról

Belpol

Több mint húsz olyan járás van Magyarországon, ahonnan a lakosság negyede-ötöde eltűnt húsz év alatt. Ehhez képest mindössze nyolc járásban ugrott meg a lakosszágszám – van, ahol majdnem a felével.

Ahogy egy levél szárad, úgy csökken az ország lakossága: a széleinél kezd barnulni és elhalni. Van olyan járás Magyarországon, ahol húsz év alatt majdnem 30 százalékkal csökkent a lakosságszám, 22 járásban pedig ez az arány meghaladja húsz százalékot. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik-ötödik ember elhagyta ezeket a térségeket. Összesen 151 ezer ezren. A legnagyobb arányban Békés megyéből ment el a lakosság, de jelentős az elvándorlás Borsodban, Somogyban, Nógrádban és a Mecsek környékén is.

Mezőkovácsháza járásban (Békés megye) volt a legnagyobb arányú a csökkenés, ez majdnem 13 ezer embert jelent húsz év alatt. A lelkeket számolva persze sokkal többet veszített Miskolc: több mint 40 ezerrel csökkent a város és környékének lélekszáma, ehhez képest a Budapestről távozott 19 ezer ember szinte semmi. Budapest egyébként tényleg jól megúszta, hiszen ez a kisvárosnyi csökkenés a teljes lakosságszámhoz mérve alig egy százalékot jelent, ami semmi. Semmi ahhoz képest, hogy 58 járásban a lakosság száma 15 százaléknál is nagyobb arányban csökkent, összesen 427 ezer fővel.

Mindösszesen 146 járásban csökkent a lakosságszám 2003 és 2023 között, ez 810 ezer embert jelent. A csökkenésben benne van sok minden: többen halnak, mint ahányan születnek, sokan külföldre mennek, mások maradnak az országban, csak máshová költöznek. Hogy hová, melyik járásba, megyébe, az sokkal koncentráltabb, mint az, hogy honnan költöztek.

Húsz év alatt mindössze 29 járásban emelkedett a lakosságszám, ezen belül is nyolc járásban nőtt kiugró mértékben, azaz húsz százalékot meghaladóan. Még ezen belül is brutális volt a növekedés Gárdonyban és Szigetszentmiklóson: 45 százalékkal nőtt a két járás lakosságszáma. Szintén kimagasló volt még Budakeszi és Dunakeszi 36-36 százalékkal, valamint Gödöllő, Pilisvörösvár, Szentendre és Érd. A Budapest környéki járások mind bővültek, de látványosan nőtt a lakosságszám Sopron, Győr, Mosonmagyaróvár járásokban és a Balaton északi partján. A Tiszától keletre egyetlen járás van, ahol nőtt a lakosságszám, ez Hajdúhadház.

A húsz éves távlat mellett érdemes megnézni, mi történt egy év alatt. A belföldi vándorlás nagyjából ugyanezt a trendet mutatja, azzal a különbséggel, hogy itt nyilvánvalóan nem jelenik meg sem a természetes fogyás, sem pedig a külföldre költözés, emellett persze a változás sem annyira drámai. A belföldi vándorlás félmillió embert érintett – országosan az el- és az odavándorlás kiegyenlíti egymást.

Egy év alatt több mint ezren jöttek el a miskolci járásból, majdnem hétszázan Debrecenből. Lakosságszám-arányosan ezek nem jó számok, de sokkal rosszabb mutatóval rendelkezik Vásárosnamény, Kisvárda, Sárospatak, Cigánd, Záhony, Fehérgyarmat vagy Mezőkovácsháza, ahonnan egy év alatt a lakosságnak egy vagy akár majdnem két százaléka is elvándorolt.

Az egy év alatt bekövetkezett változás azt mutatja, hogy az emberek Budapest, a Balaton és Győr-Moson-Sopron irányába mozdulnak.

Egy év adatai még nem szakították ketté az országot, de a trend így is jól látszik.

Budapest mindenképp külön említést érdemel, hiszen a Covid alatt jelentős volt a kiáramlás a fővárosból, ami tavaly megfordult. Hogy az agglomerációból tértek-e vissza a kiköltözők vagy más megyékből érkeztek új lakók, az adatokból nem derül ki, de az mindenképpen jó hír a fővárosnak, hogy ismét vonzó célponttá és lehetőséggé kezd válni. Azt persze még nem tudni, mennyire lesz ez tartós.

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

„Még a nevén sem lehetett nevezni”

Az 50-es évek Amerikája elevenedik meg a Vágtázó lovakról című új amerikai film kockáin: Muriel és a koreai háborúból hazatérő férje, Lee Kaliforniába költözve szeretnének új életet kezdeni, ám betoppan hozzájuk Lee testvére, Julius, és felkavarja a viszonyokat. Kaszinó, lóverseny és tiltott szerelmek – Daniel Minahan mozija meglepő helyekre viszi hőseit. A rendezővel a korszakról, Douglas Sirkről és arról is beszélgettünk, milyen érzés játékfilmen dolgozni olyan sorozatok után, mint a Trónok harca vagy a Homeland.