Kiakadtak a sofőrök a BKV idilli reklámján

Lokál

Nehezen emésztik a BKV sofőrjei a cég toborzófilmjét, amelyben boldog, kisimult sofőr érkezik haza a kandalló melegéhez, és kisfia drónnal küldi utána az otthon felejtett harapnivalót. A szakszervezet szerint a 9 napos munkahét után nem így néznek ki a sofőrök, a kampányfilm az ötvenes évek propagandáját idézi.

A BKV sofőrjeinek nem jött be a közlekedési társaság spotfilmje, amellyel leendő kollégáikat igyekeznek bevonni a BKV bűvkörébe.

A történetben természetesen dominál a reklámok színes álomvilága, de ez az alkotás az átlagosnál is csöpögősebb és a valóságtól elrugaszkodottabb lett. A csinos kertes ház, tágas, kandallós konyhában szeretteit átölelő BKV-sofőr apuka otthon felejti uzsonnáját, amit kisfia egy több százezer forintos drónnal küld utána. „Azt hiszem, igazán szerencsés vagyok. Elégedett vagyok az életemmel. Szép családom van. Azt csinálom, amit szeretek. Megbecsülnek, és nemcsak otthon, hanem a munkahelyemen is” – sorolja a főhős a sugárzó arcú BKV-sofőröket mutató filmben, amely biztos, bejelentett munkahelyet, stabil, nagy múltú céget, kiszámítható életpályát ígér a jelentkezőknek.

Megkérdeztük a BKV-s sofőröket is képviselő érdekvédelmi szervezetet, mit gondol a filmről. Szabó Istvánnak, a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Demokratikus Szakszervezete elnökének úgy tűnik, a területért felelős vezető túl sok propagandafilmet nézett az 50-es évekből. „Nem tartom célravezetőnek, hogy ekkora emberhiány mellett ilyen hamis képet fessenek a járművezetőkről. Én lennék a legboldogabb, ha ez lenne a valóság, hogy az egyik legmagasabb árértékű drónnal Rózsadombról Pest másik végére küldené el a kisfiú járművezető édesapjának az ennivalót, s családja a kandalló előtt várja haza a kilenc éjszakai műszak után még mindig friss családfőt. Ez az idilli kép még a németországi járművezetőkre sem illik” – mondta a Narancsnak.

Mint megírtuk, a BKV kétségbeesetten próbálja enyhíteni a szakemberhiányt, nemcsak a külvilágot győzködi, hanem sajátjait is fejvadászatra ösztönzi. A Hozz magaddal egy embert sofőrnek! nyári kampányában a BKV 100 ezer forint „ajánlási díjat” fizet azon kollégáinak, akik be tudnak cserkészni egy azonnal kezdeni képes járművezetőt villamosra, trolira, autóbuszra. Olyan emberért, aki félúton tart a járművezetői alkalmassághoz – megvan a buszvezetői jogosítványa, de nincsen úgynevezett GKI vizsgája –, 80 ezer üti a markát az élelmes békávésnak. A legkevesebb a 60 ezres fejpénz: ez olyan gyakornokért jár, akinek csak teherautóra van jogsija és még tanítani kell a D kategóriás jogsihoz, vagy kiképezni trolibuszra, villamosra.

Úgy tudjuk, a BKV hamarosan publikálja villamosvezetőket és trolibuszvezetőket kereső, hasonló felfogásban készült reklámfilmjeit.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?