Narancsblog

Kudarcba fulladt a Debrecenbe szánt intézmény terve, de a miniszter ezért sem vállalja a felelősséget.

Magyarország jelenleg nyíltan ellenségként kezeli egyik szomszédját, mert annak létezése akadályozza a miniszterelnök kiteljesedését a vágyott új világrendben.

Hirtelen öregnek érzi magát a miniszterelnök, aki pár hónapja még készen állt rá, hogy férfiasabb legyen a kihívójánál.

Nem eltévedt őrült, nem túlbuzgó aktivista: a Szent István Bazilikában egy gyászmisén balhézó Bede Zsolt a Fidesz felsővezetésének az embere, a párt politikájának legtisztább képviselője.

2003-ban még csak lakossági önkéntesek tiltakoztak a drogiberalizáció melletti tüntetésen, most kormányzati szinten kezdődött a köpködés, a fenyegetőzés, a hadonászás akasztófás táblával.

Megtörtént a legrosszabb a magyar kormánnyal: a barátai nyertek egy fontos választást. Az eredmény valahogy már megint nem az új magyar aranykor lett.

2006-ban pont ő kérte az uniós támogatások felfüggesztését pártcsaládja, az Európai Néppárt frakciójától.

Ebben az országban alighanem Sulyok Tamásnak lenne a legtöbb esélye szabad embernek lenni, és visszautasítani azt a dilemmát, amit ez a rendszer a magyar népnek kínál.

A Tisza aktivistái szinte naponta töltenek fel videókat a Magyar Péter rendezvényein és a párt népszavazásán a standoknál vállalhatatlanul viselkedő fideszesekről. Jól nézzük meg ezeket a videókat: a kilátástalan őrültek kirohanásairól ugyanis épp úgy a Fidesz tehet, mint azokról, amiket maga rendelt meg.

Azok, akik elfogadók vagy akár csak a türelmi álláspontot képviselik a másságokkal szemben, többen vannak.

Magyarország miniszterelnöke akkorát jótékonykodott, hogy az ember azt hinné, a legtöbb amit tehetne a működő egészségügyért és oktatásért, az egy focimez elajándékozása.

A drogmentes Magyarország hiú ábránd, viszont a miniszterelnöknek akár valami mögöttes célja is lehet a kábítószerek alkotmányos betiltásával.