A Szőlő utcai botrány fideszes keretezése: a rendszer működése arra a szintre ért, ahol már bárki célponttá válhat

  • narancs.hu
  • 2025. december 20.

Narancsblog

A bűnbakképzés, a megalázottak és megnyomorítottak elleni gyűlöletpropaganda mindenkinek ízelítőt adhat arról, hogy mi várhat itt rá is, ha akarva vagy akaratlanul kihullott csavarként kerül a gépezet fogaskerekei közé.

A Fidesz nemezise immár lassan két éve a szemünk láttára összeomló gyermek- és ifjúságvédelem, valójában annak régóta rejtegetett hiánya. S persze mindaz, ami botrányos módon ennek a helyébe került, a rendszerszintű abúzus – alkalmasint a rendszer különböző szintjein beágyazott hatalomgyakorlók aktív részvételével, bűnös szemhunyásával, a rezsimhez ezer szállal kötődő résztvevőkkel. Természetesen nem is csak magáról a jelenségről beszélünk, amely hatalmas latenciával időtlen idő óta jelen van a magyar ellátórendszerben, de arról is, hogy az erről szóló bizonyítékok, immár konkrét, egyre brutálisabb tartalmú felvételek formájában zúdulnak a közvéleményre. Az utóbbi hetekben Juhász Péter politikai aktivista által megosztott videók bármikor letaglózóak lennének, de a már javában zajló választási kampány idején különösen kínosak a hatalom számára. A Fidesz pedig sehogy sem tud szabadulni a témától – amelynek amúgy a Magyar Péter-jelenség születését is köszönhetjük. Magyar hatékonyan tudta kommunikálni, hogy a kegyelmi botránnyal kezdődő skandalumsorozat a rendszer lényegét mutatja fel: a rothadás nem egyszeri kivételes jelenség, hanem a rezsim mélyéből fakadó típushiba (korunk technológiaközpontú nyelvén: nem bug, hanem feature).

Ráadásul az új kihívó az eddigieknél ügyesebben használja ki a Fidesz ki nem kényszerített hibáit – amit eminens módon igazol a múlt hétvégi, ismét csak több tízezres tüntetés, illetve annak professzionális tálalása, keretezése. Ám azt csak remélni lehet, hogy ez lesz a végzete, vagy akár csak az egyik koporsószöge az Orbán-rezsimnek, hiszen még távolról sem tartunk ott, egyelőre a kétségbeesett átkeretezés nyomait látjuk, összekapcsolódva a bűnbakképzés, ellenség- és veszélygenerálás jól ismert mechanizmusával. S mindez aljas, gyűlölködő tartalmak gyártásában realizálódik, aminek az alaphangját Gulyás Gergely múlt szerdai kormányinfója adta meg. A némelyek által hosszú időn át a hellyel-közzel „emberarcú fideszesek” hipotetikus halmazába képzelt Gulyás az intézetis, javítós fiatalok múltjára utalva már kíméletlen és kegyetlen, veszélyes bűnözőkről beszélt. S még csúsztatott egy nagyot abban is, kiket helyez el a rendszer fiatalkorúak börtönében, illetve kit javítóintézetben. (A Szőlő utcai intézetben lévő gyerekeket azóta Orbán Viktor is bűnözőknek nevezte.) 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.