rés a présen: Mit jelent neked a „kultúrnegyed”?
Walters Lili: A hetedik kerület fontos helyszíne az életemnek, a Kertész utcába jártam általános iskolába, dráma tagozatra. Furcsa látni, hogy azon a helyen, ahol kiskoromban féltem, mert lepukkant és lelakott volt, ma már lazán cirkálok, mert új élet költözött belé. Szerintem nincs olyan fiatal ma Pesten, aki ne járt volna már itt legalább egyszer bulizni. Viszont sajnos ez az „elkocsmásodás” inkább a „veszek két sört ahelyett, hogy színházba, múzeumba, moziba, koncertre menjek” hozzáállást szolgálja ki. Ezért is jó, ha történik valami megmozdulás, mint amilyen a N7N8. Felrázza egy kicsit a népeket.
rap: Mikor csatlakoztál a Negyed7Negyed8 fesztiválhoz?
| ||
WL: A fesztiválról a Sirályban hallottam először (még N6N7-ként), akkor csak a véletlen sodort el egy koncertre. Bevallom, általában véletlenül jut el hozzám, hogy épp mi van terítéken a városban. Nem igazán vagyok szervezett ember, szeretem, ha sodor a város, és ez a fesztivál erre teljesen alkalmas. Mindenféle meglepő helyen futhatunk bele programokba, akár az utcán vagy kávézókban.
rap: Mikor kezdődik az idei programsorozat?
WL: Április 22-től 30-ig lesznek programok, amelyek a Hol a határ? kérdésre épülnek, és migrációs témákat boncolgatnak. Aktuális és fontos, hogy beszéljünk erről. Nagyon színes a program, koncertektől a színházon át a spéci kajákig mindenféle van. A TÁP Színház utcaszínházára vagyok leginkább kíváncsi, biztos agyament és szuper dolog lesz!
rap: Mikor láthatunk fellépni?
WL: A Dorothy’s Legs nevű formációmmal április 30-án, a záró bulin fogunk játszani a fesztivál „anyahajóján”, az Aurórában a Jenny Elisabeth & The Gunned Down Horses nevű izraeli zenekarral együtt. Akusztikusabb hangzású, finom, szuggesztív zenét játszanak, a mi elektronikus zenénk stílusától elég eltérőt, de biztos vagyok benne, hogy nagyon király, eklektikus este lesz.
rap: Színészként hol találkozhatunk veled?
WL: Leginkább a vásznon vagy tévében. Nemrég forgattam egy kisfilmet Badits Ákossal, és nyáron kezdődik egy sorozat – az Egynyári kaland – második évadának a forgatása, amit most Zomborácz Virág ír és rendez. Ezenkívül színházban is kaptam lehetőséget, Hajdú Lászlótól, aki első rendezéseként a Gózon Gyula Kamaraszínházban rendezte meg a Liliomfit. Mivel még tanulom a szakmát, minden munka egy újabb tanulási, fejlődési lehetőség.
rap: Találkozik-e valahol a színészi és a zenészi éned?
WL: Sokat segít a színpadi gyakorlat abban, hogy jobban tudjam kezelni a koncerteket. Koncerten mindig látszik rajtam, hogy érzem magam, ami nem feltétlenül baj, csak amikor a „lőjetek le, szörnyű vagyok!” arckifejezést nyomom, az nem szerencsés. A színészet arra tanított meg, hogy ne véleményezzem magam, csak csináljam a dolgom.
rap: A következő fesztiválra kit hívjanak meg a kedvedért?
WL: Baby Dee-t nagyon szeretném látni-hallani egyszer élőben.
