B. I.

Egy krimiben vagy semmi nem az, aminek látszik, vagy minden pontosan az, aminek már elsőre is tűnik - hogy Camilla Läckberg melyik utat választotta, el nem árulom. Legyen elég annyi, hogy csak a műfaji elvárásoknak megfelelő számú csavar után kerülnek a helyükre a dolgok. A svéd szerző második művében (az első is olvasható magyarul, Jéghercegnő címen) jelenbeli és húsz évvel korábbi gyilkosságok ügyei keverednek, s a nyomozók bármelyik irányba indulnak is, előbb-utóbb a kisváros egyik fura famíliájába ütköznek.

A trilógia második kötete.

Nem öröm határon túli, főleg oroszországi finnek sem lenni, ennyit bizonyosan megtudhatunk a szerző első, 2002-ben írt krimijéből. Az anyaországban élősködő ruszkinak számít, szülőföldjén meg el van nyomva, nyilván.

A kötet a Napvilág Kiadó és a Politikatörténeti Intézet azon sorozatának a része, amely a rendszerváltás óta eltelt 20 év társadalmi-gazdasági folyamatait elemzi. A Corvinus Egyetem kutatója, korábbi adóhivatali elnök (1994-1997) által jegyzett jelen darab a kifejezés jó értelmében vett ismeretterjesztő munka: jól olvasható, közérthető szöveg, ami azonban egyszerűségre törekvő fogalmazása ellenére sem válik szájbarágóssá.

A történelmi magazin ezúttal az 1956-os sortüzekkel foglalkozik kiemelten. Az öt tanulmány közül Kő András és Szentkuti Károly írása a legnívósabb: előbbi az Országház előtti október 25-i, utóbbi a csaknem száz áldozatot követelő október 26-i mosonmagyaróvári vérengzés körülményeit rekonstruálja.

Kritika a Matthew Shardlake-sorozat első három kötetéről.

A történelmi folyóirat szerkesztősége a lapban az elmúlt tíz évben megjelent Ormos Mária-tanulmányokból válogatott össze egy különszámnyit, így tisztelegve a 80 éves professzor (és szerkesztőbizottsági tag) előtt. Noha a pálya hosszához képest elsőre szűknek tűnhet az évtizednyi keresztmetszet, az írások teljes áttekintést adnak egy igen termékeny tudományos életútról.

A maga nemében egyelőre páratlan a Napvilág Kiadó és a Politikatörténeti Intézet 20 év után című sorozata, amely az elmúlt két évtized társadalmi-gazdasági folyamatainak értelmezésére tesz kísérletet. Krémer Ferenc szakterülete a viszonylag friss diszciplínának számító rendészettudomány.

Október 23-ára tervezi jelentése elkészítését a 2002 és 2010 közötti állami jogsértéseket vizsgáló albizottság, amely eddigi tíz ülésnapján jórészt a 2006. szeptember 17-i tévéostrommal foglalkozott. Az MSZP a létező legostobább megoldást választva bojkottálja a testületi munkát.

A népi mozgalom és a részben abból kinőtt Nemzeti Parasztpárt értelmiségének legrangosabb fóruma, a Válasz című folyóirat második időszakát elemzi-értékeli Széchenyi Ágnes kötete. (Az elsőről, az 1934- 1938 közöttiről korábban szintén írt monográfiát.)

Orbán Viktor szombaton benyújtotta az Országgyűlésnek miniszterelnöki programját. A 85 oldalas összeállítás felvezetéséből megtudhatjuk, hogy Orbán mit gondol a győzelméről, az irat nagyobb részét kitevő voltaképpeni programszövegtől viszont nem lettünk okosabbak.