könyv - CAMILLA L€CKBERG: A PRÉDIKÁTOR

  • B. I.
  • 2011. február 3.

Zene

Egy krimiben vagy semmi nem az, aminek látszik, vagy minden pontosan az, aminek már elsőre is tűnik - hogy Camilla Läckberg melyik utat választotta, el nem árulom. Legyen elég annyi, hogy csak a műfaji elvárásoknak megfelelő számú csavar után kerülnek a helyükre a dolgok. A svéd szerző második művében (az első is olvasható magyarul, Jéghercegnő címen) jelenbeli és húsz évvel korábbi gyilkosságok ügyei keverednek, s a nyomozók bármelyik irányba indulnak is, előbb-utóbb a kisváros egyik fura famíliájába ütköznek.
Egy krimiben vagy semmi nem az, aminek látszik, vagy minden pontosan az, aminek már elsõre is tûnik - hogy Camilla Läckberg melyik utat választotta, el nem árulom. Legyen elég annyi, hogy csak a mûfaji elvárásoknak megfelelõ számú csavar után kerülnek a helyükre a dolgok.

A svéd szerzõ második mûvében (az elsõ is olvasható magyarul, Jéghercegnõ címen) jelenbeli és húsz évvel korábbi gyilkosságok ügyei keverednek, s a nyomozók bármelyik irányba indulnak is, elõbb-utóbb a kisváros egyik fura famíliájába ütköznek. A család félmúltját a merev protestantizmus fojtó atmoszférája és a vallásos hitet kihasználó szélhámoskodó lazaság egyként jellemzi: a vagyont szerzõ csaló apa és a csodagyógyításokban aktívan részt vevõ fiúk egymás közötti konfliktusai végül is egy tisztázatlan öngyilkosságig fajulnak. Hogy mindennek mi köze fiatal lányok megkínzásához és megöléséhez, azt Läckberg ügyes történetvezetésû, néhány kisebb döccenõtõl eltekintve kifejezetten lendületes bûnregényben meséli el. Elõzõ munkájához képest az elõrelépés nyilvánvaló: A prédikátorban például nyoma sincs erõltetett, már-már kínos párbeszédeknek vagy "elmélkedésnek". Néhány mellékszál ugyanakkor teljességgel fölöslegesnek tûnik, de ha az írói fejlõdés töretlen, a negyedik-ötödik regényére már ezen is túljutott. Márpedig Läckberg szorgalmas szerzõ: 2002 óta minden évre jut egy krimi, sõt energiájából tavaly egy hazájában népszerû gasztronómiai könyvre is futotta.

Fordította: Torma Péter. Animus, 2010, 316 oldal, 2790 Ft

***

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.