könyv - CAMILLA L€CKBERG: A PRÉDIKÁTOR

  • B. I.
  • 2011. február 3.

Zene

Egy krimiben vagy semmi nem az, aminek látszik, vagy minden pontosan az, aminek már elsőre is tűnik - hogy Camilla Läckberg melyik utat választotta, el nem árulom. Legyen elég annyi, hogy csak a műfaji elvárásoknak megfelelő számú csavar után kerülnek a helyükre a dolgok. A svéd szerző második művében (az első is olvasható magyarul, Jéghercegnő címen) jelenbeli és húsz évvel korábbi gyilkosságok ügyei keverednek, s a nyomozók bármelyik irányba indulnak is, előbb-utóbb a kisváros egyik fura famíliájába ütköznek.
Egy krimiben vagy semmi nem az, aminek látszik, vagy minden pontosan az, aminek már elsõre is tûnik - hogy Camilla Läckberg melyik utat választotta, el nem árulom. Legyen elég annyi, hogy csak a mûfaji elvárásoknak megfelelõ számú csavar után kerülnek a helyükre a dolgok.

A svéd szerzõ második mûvében (az elsõ is olvasható magyarul, Jéghercegnõ címen) jelenbeli és húsz évvel korábbi gyilkosságok ügyei keverednek, s a nyomozók bármelyik irányba indulnak is, elõbb-utóbb a kisváros egyik fura famíliájába ütköznek. A család félmúltját a merev protestantizmus fojtó atmoszférája és a vallásos hitet kihasználó szélhámoskodó lazaság egyként jellemzi: a vagyont szerzõ csaló apa és a csodagyógyításokban aktívan részt vevõ fiúk egymás közötti konfliktusai végül is egy tisztázatlan öngyilkosságig fajulnak. Hogy mindennek mi köze fiatal lányok megkínzásához és megöléséhez, azt Läckberg ügyes történetvezetésû, néhány kisebb döccenõtõl eltekintve kifejezetten lendületes bûnregényben meséli el. Elõzõ munkájához képest az elõrelépés nyilvánvaló: A prédikátorban például nyoma sincs erõltetett, már-már kínos párbeszédeknek vagy "elmélkedésnek". Néhány mellékszál ugyanakkor teljességgel fölöslegesnek tûnik, de ha az írói fejlõdés töretlen, a negyedik-ötödik regényére már ezen is túljutott. Márpedig Läckberg szorgalmas szerzõ: 2002 óta minden évre jut egy krimi, sõt energiájából tavaly egy hazájában népszerû gasztronómiai könyvre is futotta.

Fordította: Torma Péter. Animus, 2010, 316 oldal, 2790 Ft

***

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.