könyv - MATTI RÖNKA: A HATÁRJÁRÓ

  • B. I.
  • 2011. január 6.

Zene

Nem öröm határon túli, főleg oroszországi finnek sem lenni, ennyit bizonyosan megtudhatunk a szerző első, 2002-ben írt krimijéből. Az anyaországban élősködő ruszkinak számít, szülőföldjén meg el van nyomva, nyilván.
Nem öröm határon túli, fõleg oroszországi finnek sem lenni, ennyit bizonyosan megtudhatunk a szerzõ elsõ, 2002-ben írt krimijébõl. Az anyaországban élõsködõ ruszkinak számít, szülõföldjén meg el van nyomva, nyilván. A regény áttelepült fõhõse, Viktor Kärppä is e határhelyzetben él Helsinkiben; magánnyomozó, aki karéliai, inkeri és orosz keresztapáknak intéz kisebb-nagyobb ügyeket. Amikor pedig egy aggódó bennszülött (finn) férj megbízza eltûnt feleségének a fölkutatásával, a rettenetes észt maffia is beúszik a történetbe. A kétségkívül érdekes környezetbõl Rönkä azonban nemigen hoz ki semmit: a sztori nehézkesen bonyolódik, s bár az összképen a végkifejlet többszörös csavarja valamit javít, a könyv kiváló példája annak, hogy egy krimi akkor is lehet gyönge, ha történetesen a Skandináv-félszigeten született. A párbeszédek erõltetettek, a humorosnak szánt jelenetek pedig többnyire kínosak. "Menjél, Ypi, mutasd meg az anakondának a csempét! - utasította Korhonen a társát. Vagyis vécére - tette hozzá, amikor látta Parjanne értetlenségét. - Vagyis nem. Inkább menj, és nézd meg, a kocsiban vagyok-e." Vagy: "És Ypi nem rosszindulatú, csak egyszerû. Olyan, aki arra vágyik, hogy egyszer eljusson Last Minute-be, meg akinek kedvenc színésze Also Starring." Ráadásul ezek még a jobb poénok közül valók. Ezzel együtt sem baj, hogy a kiadó megjelentette Rönkä amúgy díjnyertes könyvét: A határjáró ismeretében legalább megtanuljuk becsülni a mûfaj ászait.

Fordította: Bogár Edit. Animus, 2010, 199 oldal, 2390 Ft

*

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.