A történelmi magazin ezúttal az 1956-os sortüzekkel foglalkozik kiemelten. Az öt tanulmány közül Kő András és Szentkuti Károly írása a legnívósabb: előbbi az Országház előtti október 25-i, utóbbi a csaknem száz áldozatot követelő október 26-i mosonmagyaróvári vérengzés körülményeit rekonstruálja.
Ajánlom
A történelmi magazin ezúttal az 1956-os sortüzekkel foglalkozik kiemelten. Az öt tanulmány közül Kõ András és Szentkuti Károly írása a legnívósabb: elõbbi az Országház elõtti október 25-i, utóbbi a csaknem száz áldozatot követelõ október 26-i mosonmagyaróvári vérengzés körülményeit rekonstruálja. Kõ András dokumentumok és szemtanúk emlékezései alapján idézte meg a tragikus napot, s nemcsak arra keresi a választ, hogy pontosan kik is lõttek a Kossuth téri tömegbe (az oroszok), hanem arra is, hogy milyen megfontolások vezethették a tûzparancs valószínûsíthetõ elrendelõjét (Ivan Szerov tábornokot, a KGB elnökét), s hogy az addig történtek miként determinálták az eseményeket. Szentkuti egy túlélõ 1989-es visszaemlékezései alapján foglalja össze a Mosonmagyaróváron történteket; a szemtanú emlékeit olykor saját kutatásainak eredményeivel, olykor mások emlékeivel pontosítja vagy egészíti ki, e formai megoldással még érdekfeszítõbbé téve az alapból is izgalmas anyagot. Az 56-os sortüzek egyik szakértõje, Kahler Frigyes két cikket is jegyez: a sortüzekrõl írt összefoglalója halványabb a tematikus rész többi munkájánál (Kõ András vagy a salgótarjáni sortûzrõl cikket közlõ Á. Varga András szikár, de éppen ezért adekvát nyelvezetéhez képest Kahler mondatai érzelmileg olykor fölöslegesen túlfûtöttek), a kádári ellenforradalom egyik tipikus alakjáról, Gyurkó Lajos tábornokról írt miniportréja viszont telitalálat. A szám legterjedelmesebb tanulmányai ugyancsak a létezett szocializmust tárgyalják. Hantó Zsuzsa az árutermelõ (a Rákosiék által "kuláknak" bélyegzett) birtokos parasztság törvényi és fizikai megpróbáltatásait összegzi; munkája alapos és lendületes, nem az õ hibája, hogy Závada Pál Kulákprés címû alapmûvénél megrendítõbben nemigen lehet foglalkozni e témával. Majtényi Györgynek a szocialista elit kiváltságait tárgyazó, számos példával illusztrált írása pedig a szám legszórakoztatóbb közleménye.
Elsősorban a bulvársajtónak köszönhető, hogy az elmúlt harminc évben Ozzy Osbourne nevét Magyarországon is szinte mindenki ismerte – azok is, akik életükben nem voltak rockkoncerten.
Napi mintegy 270 adag ételt szerettek volna kiosztani intézményeikben az éhezők között, de mivel nem tudtak felmutatni nullás adóigazolást, elestek a pályázati lehetőségtől.
A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.
Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.
Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)
Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.
Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.
2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémiatanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.
A művészek között törzsi viszonyok vannak, A Pál utcai fiúk kutyafüle ehhez képest. És ebben az évben ez még hatványozottabban fog megjelenni a művészeti életben is - mondta interjúnkban a rendező a hazai színházi szakmáról.