folyóirat - RUBICON 2010/2. KÜLÖNSZÁM

  • B. I.
  • 2010. október 21.

Zene

A történelmi folyóirat szerkesztősége a lapban az elmúlt tíz évben megjelent Ormos Mária-tanulmányokból válogatott össze egy különszámnyit, így tisztelegve a 80 éves professzor (és szerkesztőbizottsági tag) előtt. Noha a pálya hosszához képest elsőre szűknek tűnhet az évtizednyi keresztmetszet, az írások teljes áttekintést adnak egy igen termékeny tudományos életútról.
A történelmi folyóirat szerkesztõsége a lapban az elmúlt tíz évben megjelent Ormos Mária-tanulmányokból válogatott össze egy különszámnyit, így tisztelegve a 80 éves professzor (és szerkesztõbizottsági tag) elõtt. Noha a pálya hosszához képest elsõre szûknek tûnhet az évtizednyi keresztmetszet, az írások teljes áttekintést adnak egy igen termékeny tudományos életútról. A két világháború közötti európai és magyar történelem kutatójaként nemcsak a hazai, de a nemzetközi térben is elismert tudós valamennyi jelentõs munkáját megidézik az újraközlések: a különszámban egyebek mellett éppúgy olvasható Trianon-értelmezésének összegzése, mint Mussolini- vagy Hitler-monográfiájának zanzája, vagy a két világháború közötti magyar szellemi-politikai élet különös alakjáról, Kozma Miklósról írt tanulmánya.

Bár baloldali elkötelezettsége közismert (1988-89-ben az állampárt vezetõ testületeinek reformpárti tagja volt, 1990-ben néhány hónapig szocialista képviselõként a parlamentben is megfordult, és például részt vett a 2006-os Gönczöl-bizottság munkájában is), Ormos Mária szakmai teljesítményét soha semmiféle direkt politikai irányultság nem torzította. Ahogyan egy 2005-ös tanulmánykötetében maga is megfogalmazta: "A történettudománynak azonban megvannak a szabályai, amelyek ugyan az egyszerû tévedéseket nem képesek megakadályozni, azt azonban igen, hogy a történész megalapozatlan feltevésekbe bocsátkozzon, és szakmáját összetévessze akár a mesemondással, akár a politikai igehirdetéssel."

82 oldal, 645 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.