folyóirat - RUBICON 2010/2. KÜLÖNSZÁM

  • B. I.
  • 2010. október 21.

Zene

A történelmi folyóirat szerkesztősége a lapban az elmúlt tíz évben megjelent Ormos Mária-tanulmányokból válogatott össze egy különszámnyit, így tisztelegve a 80 éves professzor (és szerkesztőbizottsági tag) előtt. Noha a pálya hosszához képest elsőre szűknek tűnhet az évtizednyi keresztmetszet, az írások teljes áttekintést adnak egy igen termékeny tudományos életútról.
A történelmi folyóirat szerkesztõsége a lapban az elmúlt tíz évben megjelent Ormos Mária-tanulmányokból válogatott össze egy különszámnyit, így tisztelegve a 80 éves professzor (és szerkesztõbizottsági tag) elõtt. Noha a pálya hosszához képest elsõre szûknek tûnhet az évtizednyi keresztmetszet, az írások teljes áttekintést adnak egy igen termékeny tudományos életútról. A két világháború közötti európai és magyar történelem kutatójaként nemcsak a hazai, de a nemzetközi térben is elismert tudós valamennyi jelentõs munkáját megidézik az újraközlések: a különszámban egyebek mellett éppúgy olvasható Trianon-értelmezésének összegzése, mint Mussolini- vagy Hitler-monográfiájának zanzája, vagy a két világháború közötti magyar szellemi-politikai élet különös alakjáról, Kozma Miklósról írt tanulmánya.

Bár baloldali elkötelezettsége közismert (1988-89-ben az állampárt vezetõ testületeinek reformpárti tagja volt, 1990-ben néhány hónapig szocialista képviselõként a parlamentben is megfordult, és például részt vett a 2006-os Gönczöl-bizottság munkájában is), Ormos Mária szakmai teljesítményét soha semmiféle direkt politikai irányultság nem torzította. Ahogyan egy 2005-ös tanulmánykötetében maga is megfogalmazta: "A történettudománynak azonban megvannak a szabályai, amelyek ugyan az egyszerû tévedéseket nem képesek megakadályozni, azt azonban igen, hogy a történész megalapozatlan feltevésekbe bocsátkozzon, és szakmáját összetévessze akár a mesemondással, akár a politikai igehirdetéssel."

82 oldal, 645 Ft

*****

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.