Barotányi Zoltán

Ha minden igaz, már megszületett hétmilliárdodik embertársunk. Nagy eredmény ez, pláne, hogy tudjuk: akadtak oly jeles gondolkodók, akik már az első milliárdot is sokallták.

Hol megkönnyítik, hol pokollá teszik életünket a szelek, de akárhogy is nézzük, egészen más lenne nélkülük - ha egyáltalán lenne - a földi élet.

A népegészségügyi termékdíj kiterjesztése során célkeresztbe kerültek az energiaitalok, egészen pontosan a koffein- és taurintartalmú dobozos "lónyálak". De valóban félnünk kell e két delikvenstől?

Csillagász-asztrofizikusok kapták a 2011-es fizikai Nobel-díjat, az univerzum gyorsuló tágulásának felfedezéséért, illetve igazolásáért. Márpedig ennek a felfedezésnek jelen esetben komoly kozmológiai jelentősége is van.

Egy nemzetközi kutatócsoport még ellenőrzésre váró mérései szerint az általuk kibocsátott apró részecskékből, neutrínókból álló sugárnyaláb látszólag átlépte a fénysebességet. Akkor most borul vagy nem borul az érvényes fizikai világkép?

Ha máshonnan nem, hát a fiatal közgazdász/médiakutató szerző könyvéből megtudhatjuk: a peer-to-peer (P2P) fájlcserélő hálózatok korában élünk. Az ilyen hálózatok fenntartói a most uralkodó diskurzus szerint kalózok, a szerzői jog notórius háborítói - ám mint éppen Bodó könyvéből kiderül, ez a diskurzus - nem utolsósorban a kalózok működésének eredményeképpen - már nem is olyan egyoldalú, s nem is pusztán az egyik fél uralja.

Korunk tán legérdekesebb hibrid hajtású járművei az elektromos biciklik - akár tekerhetnénk is őket, de minek, ha egyszer a motor elvégez mindent.

Régóta vitatkoznak a tudósok arról, hogy helyben vagy a kozmoszban keletkezett-e a földi élet. Mostanában úgy tűnik, jöhetett akár onnan is.

A konyhaművészet egyik leghasznosabb, egyben legrejtélyesebb alanya a karamell: tulajdonképpen keveset tudunk róla, de az elég ahhoz, hogy ne nélkülözhessük.

Az emberi tevékenység okozta globális klímaváltozás teóriájára immár politikai döntések és gazdasági stratégiák épülnek. Mégis vannak opponensei, köztük egy magyar tudós.

Európában jó ötszáz éve készítenek úgynevezett alsó erjesztésű, világos söröket - máig is ezek a legkedveltebbek. S ma már az eredetükről is sokat tudunk.

Nemrég jelent meg a tanulmánykötete, melyben az ókori Kelet népeinek sorsával, sokszor máig húzódó utótörténetével foglalkozik (Meddig él egy nemzet? - Kalligram).