Csurdi Gábor

Az ügynöksztoriban a múlt héten felbukkant az eddig érintetlennek tűnő szabaddemokraták első politikusa. Szalay Gábor múlt pénteki sajtótájékoztatóján számolt be arról, hogyan került kapcsolatba az állambiztonsági szolgálattal a hetvenes-nyolcvanas években. A jelenlegi államtitkár szóbeli együttműködése talán sosem derül ki, ha hálózati kartonja nem tűnik el 1995-ben a Belügyminisztériumból.

Felemás eredménnyel fejezte be munkáját a miniszterelnök titkosszolgálati munkáját vizsgáló bizottság múlt csütörtökön, miután a kormánypárti és az ellenzéki tagok nem tudtak megállapodni egy egységes jelentéstervezetben. Az eredmény persze nem meglepő: az ellenzék Medgyessy Pétert erkölcsileg megbélyegző változatát a kormánypárti képviselők nem fogadták el, helyette saját összegzést készítettek. Azt egyelőre nem tudni, hogy az őszi politikai nagyüzem idején folytatódik-e a Medgyessy múltját firtató munka.

Rendületlenül folyik a múltfeltárás az ügynökbizottságokban. A "rázósabb", az 1990 utáni kormánytagok munkáját vizsgáló testületben azonban már csak kormánypárti tagok dolgoznak, az ellenzéki képviselők nem vesznek részt az üléseken. A Medgyessy Péter kémelhárítói tevékenységét kutató bizottság közben nyilvánosságra hozta az eddig államtitoknak számító iratokat a kormányfő szigorúan titkos (szt) tiszti múltjáról. Nyitott kérdések változatlanul vannak.

A miniszterelnöknek, valamint az 1990 utáni kormánytagoknak a rendszerváltozás előtti állambiztonsági szervezetekhez fűződő viszonyát vizsgáló parlamenti bizottságoknak köszönhetően idén nyáron nincs politikai uborkaszezon. Kérdés viszont,

Akarata ellenére okozott nagy felhördülést egy 34 éves pécsi joghallgatónak az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) eljuttatott beadványa, amelyet ha a testület elfogad, jelentősen módosult volna a még mindig nem végleges választási eredmény. Két nap bizonytalanság után győzött a józan ész: a legfőbb választási testület tagjainak többsége elutasította a leendő jogtudós nagy vitát kiváltó érvelését.

606 milliárd forintból hatszáz kilométer új autópályán furikázhatnánk, sőt még egyötödnyi magyarosch olimpiát is rendezhetnénk. A Fidesz és az MSZP ekkora

Jelöltenként egymilliós kampánypénz, egyszeri ingyenes választási reklámsugárzás: az Országos Választási Bizottság (OVB) hónap elején meghozott döntése szerint ennyi illeti meg a közös listát állító Fideszt és MDF-et. A két párt arra is választ kért - és kapott - a testülettől, hogyan osztozzanak a választások után a költségvetési támogatáson. Ellenzéki képviselők elismerték: jogszerű állásfoglalás született, bár egyesek szerint a kormánypártok egyúttal demonstrálni is akarták, hogy az OVB pártatlanul hozza meg döntéseit.

Magabiztos, egységes, kormányképes párt benyomását keltette szombati kongresszusán a legnagyobb ellenzéki párt. Egyértelművé vált, hogy nem változik a tavaly kialakított stratégia: Medgyessy Péter, Kovács László és Horn Gyula továbbra is egyenlő szerepet kap a választási kampányban. Továbbra is titok maradt azonban, hogy egy esetleges győzelem után kik foglalhatnák el a szocialista kormány miniszteri székeit. Április után az MSZP tervei szerint létrejöhetnének a jelenlegi kormányzat vitatott ügyeit kivizsgáló azon parlamenti bizottságok, amelyek megalakulása a mostani többség ellenállásán bukott el. A kongresszuson egyébként a könyvárusnál A Viktor című könyv, a büfében a rántott húsos szendvics fogyott a legjobban.

Pitiáner simlikkel aligha lehet érdemben befolyásolni az országgyűlési választások kimenetelét Magyarországon. Túlbuzgó aktivisták persze rendre megpróbálják, de többnyire nem számolnak azzal, hogy a hatályos törvények önmagukban is megfelelő biztosítékot nyújtanak ezek felderítésére. Bár természetesen minden rendszer kijátszható, a választások eredményét nemigen lehet meghamisítani. Azt, hogy egyes ellenzéki politikusok nemrég mégis ezt vélelmezték, nyugodtan tekinthetjük a belpolitikai folklór haladó hagyományának: 1994 elején Boross Péter készült puccsra, 1998 elején Lezsák Sándor osztotta meg nemzetével a lelkét megülő azon baljós gondolatot, miszerint az MSZP-SZDSZ-kormány választási csalásra készül.

Areggeli ébredés után ideges matatás az éjjeliszekrényen, a cigaretta sehol. Pedig a nikotin éjjel kiürült az agyból, kéne az új adag. Végre előkerül egy szál, a nikotin három másodperc alatt eljut az agyba, a világ újra gyönyörű. De csak húsz percig. A borotválkozás után újra rá kell gyújtani. És ez így megy egész nap.

"Szükség van egy minimális időtartamú kiképzésre, ahol az egészséges fiatalok katonai ismereteket szerezhetnek" - mondta lapunknak Simicskó István. A Fidesz katonapolitikusa, titkosszolgálati politikai államtitkár elképzelései szerint a középiskolából kikerülő fiatalembereknek két-három hónapos nyári alapkiképzésen kellene részt venniük, ha 2005 tájékán létrejönne a nemzetőrség. Vagyis a sorkötelezettség az új fegyveres testület keretein belül fennmaradna. (A kormány a sorkatonai szolgálati időt 2002-től hat hónapra kívánja csökkenteni, később pedig meg akarja szüntetni.)

- szakértők szerint is - szubjektív szempontok is érvényesülnek. Mindenesetre a hozzánk menekülő afgánok többsége nem itt akar letelepedni: a kérelmezők fele még a menekültügyi eljárás közben eltűnik.