Felemás eredménnyel fejezte be munkáját a miniszterelnök titkosszolgálati munkáját vizsgáló bizottság múlt csütörtökön, miután a kormánypárti és az ellenzéki tagok nem tudtak megállapodni egy egységes jelentéstervezetben. Az eredmény persze nem meglepő: az ellenzék Medgyessy Pétert erkölcsileg megbélyegző változatát a kormánypárti képviselők nem fogadták el, helyette saját összegzést készítettek. Azt egyelőre nem tudni, hogy az őszi politikai nagyüzem idején folytatódik-e a Medgyessy múltját firtató munka.AMedgyessy-bizottság egy hónapos munkájának eredménye két jelentéstervezet, harminc személy - köztük a miniszterelnök - meghallgatása, néhány titkosítás alól feloldott irat és a kérdés: kinek használt, illetve ártott az olykor botrányos, olykor szánalmas mellékeseményekkel tarkított munka. Pedig kezdetben egyszerűnek tűnt a képlet: miután júniusban kiderült, hogy Medgyessy Péter a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján szigorúan titkos (szt) tisztként az akkori Belügyminisztérium alkalmazásában állt, az ellenzék egy, a kormányfő múltját feltáró vizsgálóbizottság felállítását követelte. Két volt MDF-es igazságügyi miniszter, Balsai István és Dávid Ibolya képviselői önálló indítványaként jött létre a "Miniszterelnök titkosszolgálatokkal összefüggő tevékenységének és múltjának tényeit és következményeit vizsgáló bizottság". A vonatkozó országgyűlési határozat kilenc kérdésre kereste a választ, ebből az első nyolc - például mettől meddig dolgozott Medgyessy a III/II. ügyosztálynak, vagy volt-e kapcsolata más ügyosztályokkal - tényekkel megválaszolható kérdés. A kilencedikre ("Az ügy kirobbanását követően milyen intézkedéseket tett a kormány a következmények elhárítása, a Magyar Köztársaság nemzetközi tekintélyének megóvása érdekében?") viszont mindkét tábor a saját szája íze szerinti magyarázatot adhatott.
A munka során
számos nehézség
merült föl: kiderült, hogy a múlt ezen része legfeljebb a bizottság előtt megjelenő személyek, a volt és jelenlegi miniszterek, a volt titkosszolgálati tagok visszaemlékezéseiből rekonstruálható, mivel a Medgyessy Péterhez köthető iratok többsége - így szt tiszti jelentései is - megsemmisültek. A bizottság munkáját kezdeményező ellenzéki képviselők valószínűleg azzal sem számoltak, hogy az MSZP sikeresen használja fel a számára kedvezőtlen helyzetet, és a miniszterelnököt egyenes, mint a múltját őszintén feltáró politikust mutatja be, aki - mint oly sok millióan a Kádár-korban - csak a dolgát tette egy rossz rendszerben.
A bizottság 15-én éjfélig, a működésére kiszabott idő utolsó másodpercéig ülésezett. A tagok végül bizottsági jelentés nélkül álltak fel: a két fél álláspontja annyira eltért egymástól, hogy nem tudtak egységes szövegű jelentésben megegyezni. Az ellenzéki képviselők ráadásul az utolsó ülésnapon szerették volna újra meghallgatni a miniszterelnököt; Medgyessy Péter azonban külföldön nyaralt, és már korábban közölte: csak írásban hajlandó a további kérdésekre válaszolni. Az eredménytelenség persze nem volt meglepő: a kormánypárti, illetve ellenzéki tagok már az előző hétvégén készítettek egy-egy saját jelentéstervezetet, amelyek köszönő viszonyban sem voltak egymással. És ugyanez mondható el a csütörtökön kiadott ellenzéki és kormánypárti jelentésvariációkról is.
A kormánypárti tervezet a bizottság tudomására jutott információk alapján próbál választ adni a határozatban szereplő kilenc kérdésre, ezzel szemben
az ellenzéki változat
elsősorban a munka során felfedezett ellentmondásokra, a tisztázatlan kérdésekre hívja fel a figyelmet, és a miniszterelnök múltjával kapcsolatban "erkölcsi következtetéseket" is levon, annak ellenére, hogy a bizottság megalakulásáról szóló országgyűlési határozat erre nem kéri a testület tagjait. Az erkölcsi aggályok nem új keletűek. Az ellenzék a bizottság megalakulása előtt kifejtette: elfogadhatatlan, hogy egy volt szt tiszt legyen Magyarország miniszterelnöke. Erre utal a jelentéstervezetben található azon mondat, miszerint "A vizsgálóbizottság polgári koalíciójának tagjai kijelentik, nem az a baj, hogy Medgyessy Péter titkosszolgálati tiszt volt, hanem az, hogy ma a Magyar Köztársaság miniszterelnöke". Szintén morálisan aggályosnak tartják az ellenzéki képviselők, hogy Medgyessy nem tájékoztatta választóit és a köztársasági elnököt titkosszolgálati múltjáról, valamint a miniszterelnök szemére vetik, hogy a "miniszterelnöki poszthoz való konok ragaszkodással" súlyosan veszélyezteti az ország biztonságát. Ez utóbbi az ellenzéki tagok szerint azért lehetséges, mert "Medgyessy-iratok (...) lappanghatnak valahol, illetve illetéktelen kezekben - idegen titkosszolgálatok, kormányok, netán az alvilág tulajdonában - vannak".
A kormánypártok jelentése
ezzel szemben látványosan tartózkodik az erkölcsi kérdések taglalásától. Ezt jól jelzi, hogy a végleges jelentéstervezet előtti változatban még szerepelt az a mondat, hogy a "miniszterelnök titkosszolgálati tevékenysége nem ütközött sem jogszabályba, sem erkölcsi normába", a végleges tervezetben viszont már csak ennél semlegesebb megállapítás szerepel: "A miniszterelnök titkosszolgálati tevékenysége mind az akkor, mind a jelenleg hatályos jogszabályoknak megfelelt." A tervezet megállapítása szerint a bizottság eredményes munkát végzett: a megismert dokumentumok és a meghallgatások alapján választ tud adni az országgyűlési határozatban megfogalmazott kilenc kérdésre. Ezek szerint léteznek Medgyessy Péter szt tiszti múltjával kapcsolatos anyagok mind a Nemzetbiztonsági Hivatalban, mind a Belügyminisztériumban. Az iratok közül többet két hete nyilvánosságra is hoztak, például Medgyessy eskütételi nyilatkozatát vagy a róla készült környezettanulmányt. A jelentéstervezet megállapítása szerint a Magyar Nemzetben júniustól augusztusig megjelent iratmásolatok a Belügyminisztérium irattárából kerültek ki, valószínűleg 1999 januárja után. A bizottság kérésére sem kerültek elő azonban azok a jelentések, melyeket Medgyessy Péter szt tisztként készített. Ezeket a papírokat a tervezet megállapítása szerint az úgynevezett levelező dossziéban tárolták, és Medgyessy 1982-es leszerelésekor megsemmisítették. Wiener György, a bizottság egyik szocialista tagja szerint a bizottsághoz minden Medgyessyről szóló papír eljutott, ennek ellenére "nem lehet százszázalékosan kizárni, hogy újabb papírok bukkanhatnak fel". Az azonban Wiener szerint sem valószínű, hogy a miniszterelnök szt tisztként írt jelentései még nem semmisültek meg, és a későbbiekben előkerülhetnek: "Bizonyos politikai csoportok érdekeinek megfelelően felbukkanhatnak még papírok, de ezek nagy valószínűséggel hamisítványok lesznek."
Egy másik, az országgyűlési határozatban feltett kérdésre, amely a Medgyessy által elvégzett munkára vonatkozik, csak a bizottság által meghallgatott személyek tudtak választ adni - saját emlékeik alapján. Valószínűleg soha nem derül ki egészen pontosan, hogy Medgyessy milyen rendszerességgel, és milyen tartalmú jelentéseket írt: erre a miniszterelnöki meghallgatáson elmondottak alapján próbáltak válaszolni a kormánypárti tagok. Marad tehát a már korábban is elmondott variáció: Medgyessy pénzügyi, szakértői értékeléseket készített, amelyeket a kémelhárítási szolgálat gazdaságvédelmi célokra használt fel.
A két tervezet közötti ellentétre
mi sem jellemzőbb, mint hogy a Magyar Nemzetben június 19-én megjelent dokumentummásolatról is totálisan ellenkező megállapítás szerepel a két iratban. A kormánypárti tagok szerint a dokumentum - amely szerint Medgyessy 1976-ban besúgó jelentést készített pénzügyminisztériumi kollégáiról - egyértelműen hamisítvány, az ellenzéki jelentéstervezetben azonban az szerepel, hogy a bizottság munkája során nem tudta egyértelműen megállapítani, hogy a dokumentum hamis vagy valós.
Bár a bizottság nem tudott egységes jelentéstervezetet elfogadni, a parlament ősszel foglalkozhat az üggyel. Toller László (MSZP), a bizottság alelnöke ugyanis bejelentette: a három szocialista és egy SZDSZ-es képviselő által készített jelentéstervezetet önálló képviselői indítványként benyújtja az Országgyűlés elé, amelyet a kormánypárti többség valószínűleg el is fogad majd. Elvileg az ellenzéki tagoknak is lehetőségük van a saját jelentéstervezetük benyújtására, ám a házszabály szerint az Országgyűlésnek az elsőként beérkezett iratról kell tárgyalnia. Az ellenzék máshogyan is firtathatja tovább Medgyessy múltját: Balogh László elnök már az augusztus 1-jei miniszterelnöki meghallgatás után bejelentette, hogy nyolcvan kérdést szeretne még feltenni Medgyessy Péternek. Egy múlt pénteki sajtótájékoztatón Balogh közölte: ezeket azonnali kérdések formájában, az őszi ülésszakon kívánja feltenni. A másik lehetőség egy újabb vizsgálóbizottság felállításának a kezdeményezése: például úgy, hogy a most megszűnt bizottságot létrehozó képviselői indítványt változatlan szöveggel adják be, azaz az "új" testület ugyanerre a kilenc kérdésre keresi a választ. Wiener György szerint a kormánypártok ebbe a színjátékba nem mennek bele: ha az ellenzéki képviselők ugyanazt a szöveget adják be, akkor nem szavazzák meg a bizottság felállítását. Egy biztos: valamilyen módon az Országgyűlés őszi szezonjában is folytatódik a Medgyessy Péter szt tiszti múltját vizsgáló munka. Csak az nem biztos, hogy a közönséget is érdeklik a további részletek.
Csurdi Gábor
