Magabiztos, egységes, kormányképes párt benyomását keltette szombati kongresszusán a legnagyobb ellenzéki párt. Egyértelművé vált, hogy nem változik a tavaly kialakított stratégia: Medgyessy Péter, Kovács László és Horn Gyula továbbra is egyenlő szerepet kap a választási kampányban. Továbbra is titok maradt azonban, hogy egy esetleges győzelem után kik foglalhatnák el a szocialista kormány miniszteri székeit. Április után az MSZP tervei szerint létrejöhetnének a jelenlegi kormányzat vitatott ügyeit kivizsgáló azon parlamenti bizottságok, amelyek megalakulása a mostani többség ellenállásán bukott el. A kongresszuson egyébként a könyvárusnál A Viktor című könyv, a büfében a rántott húsos szendvics fogyott a legjobban.Az ígéretek csak úgy záporoztak az előadók szájából a jól megkoreografált, show-elemekkel tarkított múlt szombati MSZP-kongresszuson. A szocialisták stratégái igen alaposan tanulmányozták a választói igényeket, és elsősorban azoknak ígérnek valamit (jót), akiknek az Orbán-kormány időszaka alatt nem javultak az életkörülményeik. Három-négyszázezer új munkahely, egyszeri tizenkilencezer forintos nyugdíj-kiegészítés, ötven százalékkal magasabb özvegyi nyugdíj, húsz százalékkal megemelt családi pótlék, 150 ezer új lakás, ötvenszázalékos fizetésemelés az egészségügyben dolgozóknak, ingyenes nyelviskola az érettségi mellé - és a súlyos százmilliárdokat felemésztő ígéretek sora még folytatható lenne.
Kovács László pártelnök beszédében modern, európai szociáldemokrata pártként definiálta önmagukat, Orbán Viktor pedig szerinte Európa legjobboldalibb kormányát hozná létre, ha létrejönne a Fidesz-MIÉP-szövetség, amely "gazdasági maffiák uralta" országgá züllesztené Magyarországot. Kovács beszédét a küldöttek percenként szakították meg tapssal, különösen a sűrűn elhangzó
"Orbán Viktornak mennie kell!"
mondat után. A legdörgőbb taps mégis akkor csattant fel, amikor a szónok Horn Gyula nevét említette, aki "fáradhatatlanul dolgozik a párt győzelme érdekében" - és majdnem ekkora tetszést váltott ki az SZDSZ mint lehetséges koalíciós partner megemlítése is.
Kovács László és az őt követő Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt beszéde, a kongresszus külsőségei arra utaltak, hogy az MSZP is buzgón használja a Fidesz-időszak alatt meghonosodott píárfogásokat: Medgyessy például tízmondatonként ismételte a "velünk az ország többre jut" szlogent, és Kovács László is a jól eladható - bár egyelőre kissé ködös - jóléti, demokratikus és modernizációs fordulat "üzenetét" próbálta sulykolni.
A felszólalók számát a Narancs értesülései szerint erőteljesen korlátozták; akik mégis beszéltek (többek között Lendvai Ildikó, Szekeres Imre, Szili Katalin), a kormányt bírálták. Újhelyi István, az MSZP elnökségi tagja például felmutatott egy magnókazettát, amelyet - mint mondta - egy nappal korábban a postaládájában talált, és amely állítása szerint lehallgatott telefonbeszélgetéseit tartalmazza. A végén aztán Újhelyi lerántotta magáról a leplet: blöff az egész, a kazetta üres, e magánakcióval csak azt akarta bizonyítani, hogy a teremben szinte mindenki elhiszi, hogy a mai világban valakik megfigyelik az ellenzéki politikusokat.
A szónoklatok után bejelentették: a küldöttek 427 igen szavazattal elfogadták a párt országos listáját, amelyet - mint ez már korábban nyilvánossá vált - Medgyessy Péter, Kovács László, Szili Katalin, Horn Gyula, Jánosi György, Nagy Sándor, Lendvai Ildikó, Juhász Ferenc és Lamperth Mónika vezet. Az első húsz közé került az MSZP két új, exegyenruhás jelöltje is: Doszpot Péter volt nyomozó és Vári Gyula világbajnok vadászrepülő-pilóta. (Róluk lásd múlt heti, Egy rendőr, egy katona című írásunkat.)
A küldöttek szavaztak a módosított választási programról és a politikai nyilatkozatokról is: bemutatták az MSZP egyéni képviselőit, majd az összejövetelt "népszerű előadók zenés-táncos show-műsora" zárta. Az Internacionálé eléneklése ezúttal elmaradt. Volt könyvdedikálás is: átlag minden tizedik küldött Kende Péter A Viktor című könyvével szaladgált a hóna alatt, némelyikük egyszerre három példányt akart dedikáltatni a szerzővel.
A kongresszust jó pillanatban tartotta az MSZP: a Szonda Ipsos a múlt héten tette közzé közvélemény-kutatási adatait, mely a biztos választók között hat százalékpontos vezetést mutatott ki a Fidesz-MDF listával szemben. Igaz, a Magyar Gallupnál rendíthetetlenül a Fidesz-MDF vezet, a Századvég-Tárki pénteken kiadott felmérése pedig csak két százalékpontos előnyt állapított meg (az összes megkérdezett körében viszont a Fidesz-MDF vezet), így valószínűleg csak a következő havi kutatási adatokból derül ki, tartós-e a Fidesz-MDF és az MSZP közötti különbség. Az eredményeket az is befolyásolhatja, hogy Medgyessy Péter a tervek szerint február közepén, Orbán Viktor országértékelő beszéde után jelenti be, kiket szeretne látni leendő kormánya minisztereiként. Eredetileg e kongresszusra ígérte a listát, de a késlekedésnek az is lehet az oka, hogy a párt - a hírek szerint a Medgyessy elleni sajtókampányból okulván - nem akar támadási felületet kínálni ellenfeleinek. Találgatni persze lehet: felbukkant például Csehák Judit, akiből MSZP-győzelem esetén egészségügyi miniszter lehet (Németh Miklós kormányában is az volt).
A kongresszus azt is világossá tette: a választási kampányban egyenlő súllyal fog szerepelni
Medgyessy,
Kovács és Horn
Medgyessy Pétert a párt belső viszonyait jól ismerő politikus úgy jellemezte, mint akit "kevésbé tapasztalt politikusként könnyen meg lehet vezetni, és egy egyéni választókörzetben talán meg is bukna, miniszterelnöknek viszont kiváló lesz". Nem lett semmi viszont abból a tavalyi ötletből, miszerint Kovács Lászlót "teljesen súlytalanná kellene tenni", míg Medgyessy miniszterelnök-jelöltet az előtérbe tolni; e logika szerint Medgyessy a politikától elforduló, bizonytalan szavazókat szólította volna meg, és pártonkívüliként, a politikát nem pénzkereseti forrásnak tekintő politikusként szállította volna a szavazatokat az MSZP-nek. A dolgok jelenlegi állása szerint Kovács pártelnök teljes erőbedobással vesz részt a kampányban, és Horn Gyula volt kormányfő is rendszeresen megjelenik (persze a maga útját járva), mozgósítva a MSZP-bázis jelentékeny hányadát alkotó idősebb szavazókat. (Kovács László közvetlenül a választások első fordulója előtt a Fidesz elnökével fog tévévitázni.)
A kongresszuson elfogadott választási program egyik legszembetűnőbb és rendszeresen hangoztatott eleme volt a "300-400 ezer új munkahely létrehozása a következő négy évben". Kiss Péter, az MSZP Munka Világa kabinetjének vezetője a Narancsnak elmondta: az adók és járulékok tervbe vett csökkentése érdekeltté teheti a vállalatokat abban, hogy új munkahelyeket hozzanak létre, de "a 300-400 ezres számban az új típusú foglalkoztatási formák is benne vannak, vagyis a távmunkával és részmunkaidős állások létrehozásával is csökkenthető a munkanélküliség". Az MSZP mindehhez fel akarja használni az Európai Unió által a csatlakozás után folyósítandó, és így részben már előre elköltött összegeket is.
Az új munkahelyek létrehozásának terve szerepel abban az együttműködési nyilatkozatban is, amelyet az MSZP múlt héten írt alá a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségéhez (MSZOSZ) tartozó 35 szakszervezettel. (Más szervezetek, így a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és a Liga nem írták alá a nyilatkozatot.) A megállapodás tehát újra a legnagyobb ellenzéki párthoz köti a legnagyobb szakszervezeti tömörülést; ez azonban nem jelenti azt, hogy a szakszervezetek később közvetlenül részesülhetnek a hatalomból: "Attól még, hogy valakit a barátomnak tekintek, nem jelenti azt, hogy a kaszszához is közel engedem" - fogalmazott Szanyi Tibor szocialista képviselő. Szerinte a nyilatkozat csupán annak a bizonyítéka, hogy az MSZP partnernek tekinti a szakszervezeteket; az akciónak közvetlen szavazatszerzési célja nincs: "A szakszervezetek tagjai között más párthoz kötődők is lehetnek, vagyis ez a most intézményesülő partneri viszony nem jelenti azt, hogy minden szakszervezeti tag automatikusan ránk fog szavazni."
A Medgyessy Péter által tavaly bedobott (és felmelegített) kétkamarás parlamentben a szakszervezetek is helyet kaphatnának; ámbár ehhez alkotmányt kellene módosítani, aminek az esélye gyakorlatilag nulla, mivel igen valószínűtlen, hogy a szocialisták választási győzelem esetén kétharmados többséget szerezzenek az Országgyűlésben. (Ez fordítva is igaz: a Fidesz győzelme sem hozhatna a mostani koalíciónak kétharmados többséget.)
Az MSZP választási programjában
"demokratikus
fordulatot" hirdet,
azaz meg akarja szüntetni "az önkormányzatok politikai megkülönböztetését", és vissza akarja állítani az Országgyűlés hetenkénti ülésezését. A programban nincs utalás arra, hogy a Fidesz-kormány idején kiderült és kétes eredményekkel zárult vagy ki sem vizsgált ügyek újra előkerülnek-e. Nagy Sándor, az MSZP frakcióvezetője lapunknak kifejtette: "A revánspolitika nem a szocialistákat, hanem a Fideszt jellemzi. Mi nem akarunk boszorkányüldözést, a rendőrségre és az ügyészségre bízzuk, hogy újra elővesz-e bizonyos ügyeket.." Szanyi Tibor már határozottabban fogalmazott: "Ha a szocialisták nyerik a választásokat, a parlamenti többségünk birtokában létrehozzuk azokat a vizsgálóbizottságokat, melyeket a jobboldali többségű parlamentben nem lehetett életre hívni. Ki akarjuk vizsgálni azokat az ügyeket, melyeket eddig eltussoltak."
A szocialisták mindenesetre megkezdték a visszaszámlálást: a kongresszus végén Baja Ferenc pártigazgató letépte a 71-es számot egy óriási centiről, utalva arra, hogy április 7-ig 71 nap van még hátra. Január 26-án csak ez volt biztos.
Csurdi Gábor
