Ügynökbizottságok akcióban: Versenyfutás az idővel

szerző
Csurdi Gábor
publikálva
2002/33. (08. 15.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Rendületlenül folyik a múltfeltárás az ügynökbizottságokban. A "rázósabb", az 1990 utáni kormánytagok munkáját vizsgáló testületben azonban már csak kormánypárti tagok dolgoznak, az ellenzéki képviselők nem vesznek részt az üléseken. A Medgyessy Péter kémelhárítói tevékenységét kutató bizottság közben nyilvánosságra hozta az eddig államtitoknak számító iratokat a kormányfő szigorúan titkos (szt) tiszti múltjáról. Nyitott kérdések változatlanul vannak.

Rendületlenül folyik a múltfeltárás az ügynökbizottságokban. A "rázósabb", az 1990 utáni kormánytagok munkáját vizsgáló testületben azonban már csak kormánypárti tagok dolgoznak, az ellenzéki képviselők nem vesznek részt az üléseken. A Medgyessy Péter kémelhárítói tevékenységét kutató bizottság közben nyilvánosságra hozta az eddig államtitoknak számító iratokat a kormányfő szigorúan titkos (szt) tiszti múltjáról. Nyitott kérdések változatlanul vannak.Eddig államtitoknak számított Medgyessy Péter húsz évvel ezelőtti személyi dossziéja - a múlt hét óta viszont mindenki számára hozzáférhető. A Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatói irattárában fellelt egytucatnyi papír 1976 és 1982 között keletkezett. Egy kézzel írott cédulából az is kiderül, hogy az akta 1994 augusztusában került az irattárba, egyes szakértők szerint jogellenesen.

A személyi dossziéban

többek között egy saját kézzel írott önéletrajz, egy jellemzés, egy eskütételi jegyzőkönyv, valamint az szt tiszti szolgálati viszony megszűnésével kapcsolatos iratok találhatók. A hetvenes évekbeli belügyisek több mint egy évvel Medgyessy beszervezése előtt alapos környezettanulmányt készíttettek a pénzügyminisztériumi szakemberről. Medgyessy "politikai megnyilvánulásai, emberi magatartása, baráti köre, anyagi helyzete, külföldi kapcsolatai, hobbija, káros szenvedélye, családtagjai és azokhoz való viszonya" is érdekelte a Belügyminisztérium III/2. osztályát. A főbb adatszolgáltatók Medgyessy Péter szomszédai voltak, akik például "tapasztalták, hogy családcentrikussága miatt idegenkedik a vendégfogadástól. Alkalmanként fogad látogatókat, kiknek személye a megkérdezettek előtt ismeretlen". Kiderül továbbá, hogy ha Medgyessy szülei elutaznak, "távollétükben gondoskodik otthonuk biztonságáról, időnként kitakarít, gondozza a virágokat".

A további személyes részleteknél persze fontosabb, hogy az iratokból megismert információk megegyeznek-e a miniszterelnök által korábban elmondottakkal. Az iratok tartalmát és a két héttel ezelőtti miniszterelnöki meghallgatás szövegét összevetve megállapítható: a titkosítás alól feloldott iratokból lényegi, új információt nem ismerhetünk meg. Például 1982-es pénzügyminiszter-helyettessé történő kinevezése előtt Medgyessyt előléptetéssel továbbra is szt tiszti állományban szerették volna tartani; az viszont már csak a miniszterelnök szavaiból derült ki, hogy a munkát nem vállalta. A dossziéból nem tudhatjuk meg, hogy szt tisztként pontosan mi is volt Medgyessy feladata. (Hetényi István volt pénzügyminiszter, Medgyessy egykori főnöke hétfői bizottsági meghallgatásán erről azt mondta: Medgyessy Péter a nemzetközi pénzügyi helyzetről, a pénzvilág szereplőinek várható taktikájáról készített elemzéseket.) Éppen ezért az ellenzéki képviselők szeretnék újra meghallgatni a miniszterelnököt. Medgyessy a meghallgatáson először úgy nyilatkozott, hogy "írásos jelentési kötelezettségem egy évben egy alkalommal volt. Akkor kellett összegzést adni a nemzetgazdaság helyzetéről." Egy 1979. júliusi "Jellemzésben" viszont - nyelvtanilag hibásan - az szerepel, hogy "az eddig eltelt időszakban adott jelentése, állambiztonsági szempontból megalapozottak és pontosak voltak". A kormányfő a bizottság előtt később már azt mondta: évente többször is írt jelentést aktuális témákról; példaként az 1980-as mexikói pénzügyi válságról készített "értékelést és elemzést" említette. Ellentmondásosak a Medgyessy kiképzéséről szóló információk: a miniszterelnök az augusztus 1-jei meghallgatáson még azt állította, hogy nem kapott részletes kiképzést, az 1979-es jellemzésben viszont ez található: Medgyessy "az osztályon történő szakmai oktatásokon rendszeresen részt vesz". Kérdés persze, hogy az apró részleteken túl

érdemleges adatok

napvilágot látnak-e még a testület munkájának utolsó napjaiban - a bizottság e hét csütörtökéig működik. Wiener György, a testület MSZP-s tagja a Narancsnak kifejtette: a most nyilvánosságra hozott iratok a "Medgyessyről a bizottsághoz eljuttatott papírok 100 százaléka". Wiener kizártnak tartja, hogy újabb dokumentumok kerüljenek elő: "Balogh László elnök úr felhívására sem jutott el a bizottsághoz érdemleges információt tartalmazó irat, így ezek megvételére sem volt szükség" - tette hozzá. (Balogh László a munka megkezdése előtti sajtótájékoztatóján kijelentette: fizetni is hajlandó a vizsgálatot érdemben segítő információért.) A képviselő szerint az ellenzéki tagok az időt húzzák azzal, hogy minden apróságon fennakadnak. A Narancs információi szerint azért sem kerülhet elő több irat hivatalos helyről, mert egy szt tiszt jelentéseit az illető leszerelése után megsemmisítették. Vagyis Medgyessy Péter "kémelhárítói" tevékenységéről legfeljebb kor- és szaktársai elbeszéléseiből értesülhetünk. Mivel az ezzel kapcsolatos adatok egy része zárt ülésen hangzott el, egyelőre nem világos, hogy a bizottsági jelentés ezekből mit tartalmazhat.

Ami biztosnak tűnik: megjelenésünk napján a bizottság befejezi működését. Wiener György szerint "az nem fordulhat elő, hogy éjfélkor megállítjuk az órát, és tovább ülésezünk". Lapzártánk idején úgy tudni, a bizottság több jelentést is készít; a testület szocialista tagjai már múlt pénteken összeállítottak egy jelentéstervezetet.

A másik ügynökbizottságra, az 1990 utáni kormánytagok állambiztonsági érintettségét vizsgáló testületre viszont

rájár a rúd

Múlt hétfőn a négy ellenzéki tag távozott az ülésről (lásd: Lesz-e folytatás? Magyar Narancs, 2002. augusztus 8.), majd pénteken azzal indokolták a távolmaradásukat, hogy az adatvédelmi biztos megállapítása szerint a bizottság működése sérti az alkotmányt. Lapzártánk idején úgy tűnik, hogy a három fideszes és egy MDF-es bizottsági tag nem kíván újra bekapcsolódni a munkába. A testület ily módon csak napirend nélkül ülésezhet; igaz, jelentést így is írhatnak a kitűzött határidőig.

Az ellenzéki képviselők arra a jogértelmezést tartalmazó ajánlásra hivatkoznak, melyet Péterfalvi Attila adatvédelmi országgyűlési biztos a múlt héten tett közzé. Ebben az ombudsman megállapítja: a Mécs Imre vezette bizottság adatkezelése "több szempontból nem felel meg az (...) alkotmányos követelményeknek". A kifogások között szerepel az a jogsértés is, amelyre a Narancsnak nyilatkozó szakértők már múlt héten felhívták a figyelmet: a törvények szerint az adatkezelés csak az érintett hozzájárulásával vagy törvényi felhatalmazással lehetséges. Márpedig a bizottság megalakulásáról szóló országgyűlési határozat nem tekinthető törvénynek, és az eddig a vizsgált személyek (közel kétszáz 1990 utáni kormánytag) egyike sem járult hozzá, hogy személyes adataikkal foglalkozzon a bizottság. A jogosulatlan adatkezelés miatt a bizottság tagjai büntethetők, amint erre az adatvédelmi biztos ajánlása felhívja a figyelmet. Mécs Imre, a bizottság SZDSZ-es elnöke "jogászkodásnak" tartja Péterfalvi Attila állásfoglalását, és kitart amellett, hogy az adatokat nyilvánosságra hozzák (lásd keretes anyagunkat). Erre szerinte egy 1994-es alkotmánybírósági határozat ad lehetőséget, amely megállapítja: az az adat, amely egy jogállamban közhatalmi szerepet ellátó személy jogállamisággal ellentétes feladatot ellátó szervezetben viselt tagságára vonatkozik, közérdekű.

Az adatvédelmi biztos jogértelmezése

szerint azonban nemcsak a bizottság által vizsgált személyi kör (miniszterelnökök, miniszterek, politikai államtitkárok) töltenek be közhatalmi szerepet, "hanem például az országgyűlési képviselők, polgármesterek vagy települési önkormányzati képviselők is". Vagyis a bizottságnak ez utóbbi személyek állambiztonsági múltját is vizsgálnia kellene, különben alkotmányellenesen diszkriminálja az ország egykori és jelenlegi vezetőit.

Az adatvédelmi biztos ajánlása szerint az is kétségessé teszi a bizottság alkotmányos működését, hogy olyan személyek múltját is vizsgálja, akik már visszavonultak; ezt a már említett alkotmánybírósági határozatra hivatkozva sem lehetne. És ha ennyi sem lenne elég, íme egy másik ombudsmani aggály: a bizottság olyan személyek után is érdeklődik, akikre az 1994-es ügynöktörvény nem vonatkozott, s akik emiatt abban a hiszemben vállaltak közhivatalt, hogy múltjukat nem bolygatja a politika.

Kedden, lapzártánk idején is ülésezett az 1990 utáni kormánytagok múltját vizsgáló bizottság. Mécs Imre elnök az ülés elején felolvasta az ellenzéki tagok levelét: ebben közlik, hogy a testület törvénytelenül működik, ezért nem vesznek többet részt az üléseken. Némileg meggyorsíthatja azonban a maradék bizottság munkáját a Medgyessy-kormány minisztereinek azon hétfői nyilatkozata, amelyben felhatalmazzák Mécs Imrééket: hozzájárulnak ahhoz, hogy nyilvánosságra hozzák a velük kapcsolatos titkos információkat. Igaz, ez a lépés sem feledtetheti a bizottság működésével kapcsolatos eddig felmerült törvényességi aggályokat. Másfelől viszont Medgyessyék lépéskényszerbe hozták elődeiket: a labda immár a korábbi kormánytagok térfelén pattog.

Csurdi Gábor

"Megtaláljuk a törvényes módot"

Mécs Imre (SZDSZ) bizottsági elnök

Magyar Narancs: Az adatvédelmi biztos múlt heti ajánlása szerint az ön által vezetett testület jogosulatlanul kezeli az 1990 utáni kormánytagok személyes adatait. Nem tart attól, hogy ennek lesznek jogi következményei?

Mécs Imre: A munkánkat befolyásoló jogi környezet sajnos igen ellentmondásos. Két alapvető jogszabály áll szemben egymással: az egyik a személyes adatok védelméről szóló törvény, a másik pedig az az alapjog, hogy a magas közfunkciót ellátó személyekről minél többet megtudjon a közvélemény. Egy vezető politikusról például tudnia kell a közvéleménynek, hogy súlyos beteg, egy átlagember viszont eltitkolhatja ezt. Ugyanebbe a kategóriába tartozik az is, ha egy politikus a rendszerváltozás előtt az államvédelmi hatóság tagja volt. Ezt tartalmazza egyébként az Alkotmánybíróság 60/1994-es határozata is, mely kimondja: a közfunkciót ellátó személyek nem jogállami szervezeteknél viselt tagsága közérdekű adat. Egyébként az adatvédelmi biztos is felszólítja a törvényhozókat arra, hogy rendezzék a jogszabályi ellentmondásokat. Csak egy dolgot nem értek: eddig miért nem történt meg ez a felszólítás? Úgy gondolom, hogy túldimenzionálják az adtavédelmi biztos munkáját. Inkább a korábbi áldozatokat kellene védeni, nem azokat, akik együttműködtek az állambiztonsággal. A társadalomnak joga van tudni, hogy vezetőik mit csináltak korábban.

MN: Ön tehát kitart a nyilvánosságra hozatal mellett.

MI: Igen. Hamarosan mi is konzultálunk jogászokkal, és megtaláljuk a törvényes módot. A másik út, hogy elkészítjük a jelentést, és megvárjuk, amíg az Országgyűlés megalkotja a megfelelő törvényeket, és csak ezután hozzuk nyilvánosságra a jelentést.

MN: Hogyan működik a bizottság azután, hogy az ellenzéki tagok nem kívánnak tovább részt venni a munkában?

MI: Az ellenzéki tagok legfeljebb hátráltathatják, de nem hiúsíthatják meg a bizottsági munkát. Nem rendelhetünk el például meghallgatást, csak meghívhatunk bizonyos személyeket a bizottságba, akik szabad akaratukból eljöhetnek. A mondandójukat azonban így is rögzíthetjük jegyzőkönyvben. Szerintem a kivonulással a fideszes és az MDF-es képviselők öngólt rúgtak, mert érdemben nem tájékozódhatnak az egyelőre titkos iratokról, és a jelentés elkészítésében sem vehetnek részt. Ráadásul a lépésüknek rossz az optikája: mintha azt sugallná, hogy takargatnivalójuk van. Az ellenzék magatartása kissé skizofrén: először megszavazzák a bizottság létrejöttét, majd nem vesznek részt a munkában.

MN: Az ellenzéki képviselők azt is felvetették, hogy ön alkalmatlan a bizottság vezetésére. Gondolt-e a lemondásra?

MI: Ha alkalmatlannak találnám magam, higgye el, már lemondtam volna.

MN: Elmondhatja-e, hogy hány 1990 utáni kormánytag érintett?

MI: A szám egyelőre titok, de azt elmondhatom, hogy kevesebb az érintettek száma, mint ahány emberről adatot kapott a bizottság. Kiszűrtük ugyanis azokat, akiket csak be akartak szervezni, de nem vállalták a munkát.

MN: Ön szerint hogyan reagál a közvélemény, ha nyilvánosságra kerül a bizottság jelentése?

MI: Úgy gondolom, a jelentésnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a társadalom végre szembenézzen a múlttal. Mindenkinek tisztán kell látni azt, hogy az elmúlt rendszer állambiztonsági szolgálata a félelemre és a szorongásra építette működését. A jelentés azt is lehetetlenné teszi majd, hogy a politikai élet szereplői egy-egy személyről rángassanak elő terhelő dossziékat. Ha nem tárjuk fel a bizottság által vizsgált személyek múltját, akkor továbbra is a Pokorni papák és a D-209-esek lesznek meghurcolva. Azt azonban fontosnak tartom megjegyezni: a bizottság nem az érintett személyekkel akar leszámolni. Az ő tetteik megítélése vagy elítélése nem a mi feladatunk.

szerző
Csurdi Gábor
publikálva
2002/33. (08. 15.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Terjeszkedik a magántőke
Jó üzlet az egészségügy
Uniós határvédelmi tervek
A kapukulcs őrzői
Interjúk
Somlyódy László, Mathias Énard
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra