Vita a nemzetőrségről: Kell egy csapat

szerző
Csurdi Gábor
publikálva
2001/49. (12. 06.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

"Szükség van egy minimális időtartamú kiképzésre, ahol az egészséges fiatalok katonai ismereteket szerezhetnek" - mondta lapunknak Simicskó István. A Fidesz katonapolitikusa, titkosszolgálati politikai államtitkár elképzelései szerint a középiskolából kikerülő fiatalembereknek két-három hónapos nyári alapkiképzésen kellene részt venniük, ha 2005 tájékán létrejönne a nemzetőrség. Vagyis a sorkötelezettség az új fegyveres testület keretein belül fennmaradna. (A kormány a sorkatonai szolgálati időt 2002-től hat hónapra kívánja csökkenteni, később pedig meg akarja szüntetni.)

"Szükség van egy minimális időtartamú kiképzésre, ahol az egészséges fiatalok katonai ismereteket szerezhetnek" - mondta lapunknak Simicskó István. A Fidesz katonapolitikusa, titkosszolgálati politikai államtitkár elképzelései szerint a középiskolából kikerülő fiatalembereknek két-három hónapos nyári alapkiképzésen kellene részt venniük, ha 2005 tájékán létrejönne a nemzetőrség. Vagyis a sorkötelezettség az új fegyveres testület keretein belül fennmaradna. (A kormány a sorkatonai szolgálati időt 2002-től hat hónapra kívánja csökkenteni, később pedig meg akarja szüntetni.)

A nemzetőrség létrehozásáról Simicskó István önálló képviselői indítványt nyújtott be az Országgyűléshez, amelyet a múlt héten fogadtak el. A szervezet létrehozása mellett A jövő elkezdődött című Fidesz-vitairat is leteszi a garast: "Magyarország hosszú távon nem mondhat le arról, hogy az egészséges férfi lakosságot kiképezzék az alapvető katonai ismeretekre, hogy képesek és készek legyenek fegyveresen részt venni a haza védelmében, ha a szükség úgy kívánná." Akkor tehát, ha az országot természeti katasztrófa éri, vagy háborús konfliktusba keveredne: ezekben az esetekben a nemzetőrség egységei a mentésben és a helyi területvédelemben jutnának szerephez.

A nemzetőrségi szolgálat

kötelező jellege korlátozott

lenne: a kiképzés után mindenki eldönthetné, hogy nemzetőr akar-e maradni. Aki vállalja, annak rendszeres időközönként - például havonta - részt kell vennie további kiképzéseken, és a már említett vészhelyzetek esetén pillanatok alatt mundérba kell vágnia magát. A legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP csak önkéntes alapon tudná elképzelni a nemzetőrséget, a kötelező sorozás tervét elvetik. Simicskó István szerint azonban a katonaszakmán belül teljes mértékben támogatják elképzelését, és az elmúlt években rengeteg olyan szervezet kereste meg, amely a nemzetőrség létrejöttét szerette volna elérni. Simicskó elképzelése szerint a nemzetőrség támogathatja a jelenleg rossz anyagi körülmények között működő technikai sportklubokat is: "A rádióamatőr-, ejtőernyős-, céllövő- vagy búvárklubokat is szeretném bevonni a nemzetőrség szervezetébe, mivel működésük katonai szempontból is jelentős, és komoly anyagi támogatásra szorulnak" - mondta a Narancsnak.

A szervezeti felépítés kidolgozása még várat magára. Egyelőre azt sem lehet tudni, mennyibe kerülne az új fegyveres testület létrehozása. Simicskó István úgy látja, a mindenkori honvédelmi költségvetés elegendő az új milícia megteremtéséhez. Más szakértők szerint azonban

több tízmilliárd forintot

is felemészthetnek a kötelezettségek: fel kell újítani például a honvédség által elhagyott laktanyákat, amelyek a nemzetőrség bázisaiként szolgálhatnának. Katonai szakértők úgy vélik, a nemzetőrség idő előtti létrehozására sincs szükség: "Előbb végre kell hajtani a haderőreformot, létre kell hozni a profi haderőt, utána meglátjuk, hogy milyen feladatokat láthatna el a nemzetőrség. Fölösleges a honvédelemre szánható csekély pénzeket egy struktúrán kívüli haderő létrehozására költeni" - nyilatkozta a Narancsnak Deák Péter, a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központjának (BHKK) vezetője.

Azt a lapunk által megkérdezett ellenzéki politikusok sem tagadták, hogy a haderőreform lezárulta után szükség lehet nemzetőrségre. A sorkötelezettség megszűnésével ugyanis lassacskán elfogy a honvédség tartalékos állománya, márpedig vészhelyzet esetén szükség lehet kisegítőkre. Juhász Ferenc (MSZP), az Országgyűlés honvédelmi bizottságának alelnöke kifejtette: a harmincötezer fős profi hadsereg mellett is nélkülözhetetlen egy legfeljebb nyolcvanezer fős tartalékos állomány, ám ezt a létszámot még kitöltik az utóbbi évtizedekben már besorozott férfiak. Ha mégis létrejön a nemzetőrség, a leendő tartalékos nemzetőrökre Deák Péter szerint fontos feladatok várnak: "Segítséget nyújthatnak a bel- és árvizeknél, őrizhetik a lakóhelyükhöz közeli utakat, hidakat, azaz átmeneti katonai és rendőri feladatokat láthatnak el." Juhász Ferenc szerint viszont az olyan katasztrófáknál jelentkező feladatokat, mint a tiszai árvíz, még el tudják látni a Polgári Védelem, illetve a honvédség egységei, vagyis a nemzetőrségre csak a "távoli jövő után lehet szükség". Addigra talán tisztázhatók a megalakulással járó kérdések: például az, hogy hogyan lehet kártéríteni azokat az embereket, akik évente többször részt vesznek a nemzetőri kiképzésben, és emiatt kiesnek munkájukból. Az sem egyértelmű, hogy megyénként miért éppen ezer főből állnának a nemzetőregységek. A feladatok ugyanis területenként különbözhetnek: például a Tisza menti területeken, Paks környékén vagy a határok mellett szakértők szerint több nemzetőrre lehet szükség, mint az ország más részein; és az sem világos egyelőre, kik lennének a nemzetőrség irányítói. A létrejövő profi hadsereg létszáma legfeljebb harminchétezer fő lehet, így több ezer, még szolgálatban lévő katona válik feleslegessé: ők a nemzetőrségben kaphatnának munkát. Simicskó István sem cáfolta, hogy a nemzetőrség "sok ember számára biztosítana munkalehetőséget".

"A létrehozandó nemzetőrség gondolata nehezen illeszthető a magyar történelmi hagyományokba - mondta lapunknak Mécs Imre, a honvédelmi bizottság SZDSZ-es tagja. - A történelemben már kétszer volt példa arra, hogy létrejött a nemzetőrség. Először az 1848-49-es szabadságharc idején, majd 1956 októberében. Ebben a két időszakban egy külső ellenséggel szemben kellett védekezni, de most erről nincs szó, az országot nem fenyegetik külföldről. Sajnálom, hogy ezt a dicsőséges nevet a kormány

nemzetpedagógiai célokra

akarja felhasználni. Hazaszeretetre nem lehet kötelező katonai szolgálattal nevelni a gyerekeket." Ehhez a véleményhez csatlakozik Farkas Henrik, a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligájának (HEL) ügyvezetője is. Szerinte a nemzetőrség jelenlegi tervezete ideológiai célokat szolgál: "Még mindig fontosnak tartják egyesek ebben az országban, hogy mindenki katonaruhát öltsön, katonai fegyelmet és katonai ismereteket tanuljon. Pedig ez katonai szempontból is archaikus felfogás, a modern hadsereg professzionális." Ettől függetlenül a HEL nem utasítja el a nemzetőrség létrehozását (sőt katona tagjaik már 1996-ban felvetették az ötletet), de csak akkor, ha az szigorúan önkéntes alapon működik. Mécs Imre arra a veszélyre is felhívja a figyelmet, hogy egy ellenőrzés nélküli fegyveres testület könynyen a szélsőségek kiszolgálója lehet: "Mindenképp ellenőrizni kell azokat, akiknek fegyvert adunk a kezébe: új Munkásőrségre, egy párthoz kötődő hadseregre nincs szüksége az országnak."

Mivel a honvédelemmel kapcsolatos törvények meghozatalához kétharmados többség kell, és az MSZP jelenleg nem támogatja a nemzetőrség felállítását, a szervezetre egy ideig még várni kell. A Simicskó István által még tavaly beterjesztett és a múlt héten a kormánypárti többség által elfogadott országgyűlési határozati javaslat is csak azt írja elő: a kormány jövő áprilisig vizsgálja meg a nemzetőrség rendeltetésének, feladatainak, szervezeti felépítésének, irányítási rendjének, finanszírozásának kérdéseit. A következő parlamenti ciklusban döntenek tehát arról, kell-e az országnak nemzetőrség, és ha igen, kötelező lesz-e a három hónapos nyári kiképzés.

Csurdi Gábor

szerző
Csurdi Gábor
publikálva
2001/49. (12. 06.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra