Vita a nemzetőrségről: Kell egy csapat

  • Csurdi Gábor
  • 2001. december 6.

Belpol

"Szükség van egy minimális időtartamú kiképzésre, ahol az egészséges fiatalok katonai ismereteket szerezhetnek" - mondta lapunknak Simicskó István. A Fidesz katonapolitikusa, titkosszolgálati politikai államtitkár elképzelései szerint a középiskolából kikerülő fiatalembereknek két-három hónapos nyári alapkiképzésen kellene részt venniük, ha 2005 tájékán létrejönne a nemzetőrség. Vagyis a sorkötelezettség az új fegyveres testület keretein belül fennmaradna. (A kormány a sorkatonai szolgálati időt 2002-től hat hónapra kívánja csökkenteni, később pedig meg akarja szüntetni.)
"Szükség van egy minimális időtartamú kiképzésre, ahol az egészséges fiatalok katonai ismereteket szerezhetnek" - mondta lapunknak Simicskó István. A Fidesz katonapolitikusa, titkosszolgálati politikai államtitkár elképzelései szerint a középiskolából kikerülő fiatalembereknek két-három hónapos nyári alapkiképzésen kellene részt venniük, ha 2005 tájékán létrejönne a nemzetőrség. Vagyis a sorkötelezettség az új fegyveres testület keretein belül fennmaradna. (A kormány a sorkatonai szolgálati időt 2002-től hat hónapra kívánja csökkenteni, később pedig meg akarja szüntetni.)

A nemzetőrség létrehozásáról Simicskó István önálló képviselői indítványt nyújtott be az Országgyűléshez, amelyet a múlt héten fogadtak el. A szervezet létrehozása mellett A jövő elkezdődött című Fidesz-vitairat is leteszi a garast: "Magyarország hosszú távon nem mondhat le arról, hogy az egészséges férfi lakosságot kiképezzék az alapvető katonai ismeretekre, hogy képesek és készek legyenek fegyveresen részt venni a haza védelmében, ha a szükség úgy kívánná." Akkor tehát, ha az országot természeti katasztrófa éri, vagy háborús konfliktusba keveredne: ezekben az esetekben a nemzetőrség egységei a mentésben és a helyi területvédelemben jutnának szerephez.

A nemzetőrségi szolgálat

kötelező jellege korlátozott

lenne: a kiképzés után mindenki eldönthetné, hogy nemzetőr akar-e maradni. Aki vállalja, annak rendszeres időközönként - például havonta - részt kell vennie további kiképzéseken, és a már említett vészhelyzetek esetén pillanatok alatt mundérba kell vágnia magát. A legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP csak önkéntes alapon tudná elképzelni a nemzetőrséget, a kötelező sorozás tervét elvetik. Simicskó István szerint azonban a katonaszakmán belül teljes mértékben támogatják elképzelését, és az elmúlt években rengeteg olyan szervezet kereste meg, amely a nemzetőrség létrejöttét szerette volna elérni. Simicskó elképzelése szerint a nemzetőrség támogathatja a jelenleg rossz anyagi körülmények között működő technikai sportklubokat is: "A rádióamatőr-, ejtőernyős-, céllövő- vagy búvárklubokat is szeretném bevonni a nemzetőrség szervezetébe, mivel működésük katonai szempontból is jelentős, és komoly anyagi támogatásra szorulnak" - mondta a Narancsnak.

A szervezeti felépítés kidolgozása még várat magára. Egyelőre azt sem lehet tudni, mennyibe kerülne az új fegyveres testület létrehozása. Simicskó István úgy látja, a mindenkori honvédelmi költségvetés elegendő az új milícia megteremtéséhez. Más szakértők szerint azonban

több tízmilliárd forintot

is felemészthetnek a kötelezettségek: fel kell újítani például a honvédség által elhagyott laktanyákat, amelyek a nemzetőrség bázisaiként szolgálhatnának. Katonai szakértők úgy vélik, a nemzetőrség idő előtti létrehozására sincs szükség: "Előbb végre kell hajtani a haderőreformot, létre kell hozni a profi haderőt, utána meglátjuk, hogy milyen feladatokat láthatna el a nemzetőrség. Fölösleges a honvédelemre szánható csekély pénzeket egy struktúrán kívüli haderő létrehozására költeni" - nyilatkozta a Narancsnak Deák Péter, a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központjának (BHKK) vezetője.

Azt a lapunk által megkérdezett ellenzéki politikusok sem tagadták, hogy a haderőreform lezárulta után szükség lehet nemzetőrségre. A sorkötelezettség megszűnésével ugyanis lassacskán elfogy a honvédség tartalékos állománya, márpedig vészhelyzet esetén szükség lehet kisegítőkre. Juhász Ferenc (MSZP), az Országgyűlés honvédelmi bizottságának alelnöke kifejtette: a harmincötezer fős profi hadsereg mellett is nélkülözhetetlen egy legfeljebb nyolcvanezer fős tartalékos állomány, ám ezt a létszámot még kitöltik az utóbbi évtizedekben már besorozott férfiak. Ha mégis létrejön a nemzetőrség, a leendő tartalékos nemzetőrökre Deák Péter szerint fontos feladatok várnak: "Segítséget nyújthatnak a bel- és árvizeknél, őrizhetik a lakóhelyükhöz közeli utakat, hidakat, azaz átmeneti katonai és rendőri feladatokat láthatnak el." Juhász Ferenc szerint viszont az olyan katasztrófáknál jelentkező feladatokat, mint a tiszai árvíz, még el tudják látni a Polgári Védelem, illetve a honvédség egységei, vagyis a nemzetőrségre csak a "távoli jövő után lehet szükség". Addigra talán tisztázhatók a megalakulással járó kérdések: például az, hogy hogyan lehet kártéríteni azokat az embereket, akik évente többször részt vesznek a nemzetőri kiképzésben, és emiatt kiesnek munkájukból. Az sem egyértelmű, hogy megyénként miért éppen ezer főből állnának a nemzetőregységek. A feladatok ugyanis területenként különbözhetnek: például a Tisza menti területeken, Paks környékén vagy a határok mellett szakértők szerint több nemzetőrre lehet szükség, mint az ország más részein; és az sem világos egyelőre, kik lennének a nemzetőrség irányítói. A létrejövő profi hadsereg létszáma legfeljebb harminchétezer fő lehet, így több ezer, még szolgálatban lévő katona válik feleslegessé: ők a nemzetőrségben kaphatnának munkát. Simicskó István sem cáfolta, hogy a nemzetőrség "sok ember számára biztosítana munkalehetőséget".

"A létrehozandó nemzetőrség gondolata nehezen illeszthető a magyar történelmi hagyományokba - mondta lapunknak Mécs Imre, a honvédelmi bizottság SZDSZ-es tagja. - A történelemben már kétszer volt példa arra, hogy létrejött a nemzetőrség. Először az 1848-49-es szabadságharc idején, majd 1956 októberében. Ebben a két időszakban egy külső ellenséggel szemben kellett védekezni, de most erről nincs szó, az országot nem fenyegetik külföldről. Sajnálom, hogy ezt a dicsőséges nevet a kormány

nemzetpedagógiai célokra

akarja felhasználni. Hazaszeretetre nem lehet kötelező katonai szolgálattal nevelni a gyerekeket." Ehhez a véleményhez csatlakozik Farkas Henrik, a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligájának (HEL) ügyvezetője is. Szerinte a nemzetőrség jelenlegi tervezete ideológiai célokat szolgál: "Még mindig fontosnak tartják egyesek ebben az országban, hogy mindenki katonaruhát öltsön, katonai fegyelmet és katonai ismereteket tanuljon. Pedig ez katonai szempontból is archaikus felfogás, a modern hadsereg professzionális." Ettől függetlenül a HEL nem utasítja el a nemzetőrség létrehozását (sőt katona tagjaik már 1996-ban felvetették az ötletet), de csak akkor, ha az szigorúan önkéntes alapon működik. Mécs Imre arra a veszélyre is felhívja a figyelmet, hogy egy ellenőrzés nélküli fegyveres testület könynyen a szélsőségek kiszolgálója lehet: "Mindenképp ellenőrizni kell azokat, akiknek fegyvert adunk a kezébe: új Munkásőrségre, egy párthoz kötődő hadseregre nincs szüksége az országnak."

Mivel a honvédelemmel kapcsolatos törvények meghozatalához kétharmados többség kell, és az MSZP jelenleg nem támogatja a nemzetőrség felállítását, a szervezetre egy ideig még várni kell. A Simicskó István által még tavaly beterjesztett és a múlt héten a kormánypárti többség által elfogadott országgyűlési határozati javaslat is csak azt írja elő: a kormány jövő áprilisig vizsgálja meg a nemzetőrség rendeltetésének, feladatainak, szervezeti felépítésének, irányítási rendjének, finanszírozásának kérdéseit. A következő parlamenti ciklusban döntenek tehát arról, kell-e az országnak nemzetőrség, és ha igen, kötelező lesz-e a három hónapos nyári kiképzés.

Csurdi Gábor

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.