Pitiáner simlikkel aligha lehet érdemben befolyásolni az országgyűlési választások kimenetelét Magyarországon. Túlbuzgó aktivisták persze rendre megpróbálják, de többnyire nem számolnak azzal, hogy a hatályos törvények önmagukban is megfelelő biztosítékot nyújtanak ezek felderítésére. Bár természetesen minden rendszer kijátszható, a választások eredményét nemigen lehet meghamisítani. Azt, hogy egyes ellenzéki politikusok nemrég mégis ezt vélelmezték, nyugodtan tekinthetjük a belpolitikai folklór haladó hagyományának: 1994 elején Boross Péter készült puccsra, 1998 elején Lezsák Sándor osztotta meg nemzetével a lelkét megülő azon baljós gondolatot, miszerint az MSZP-SZDSZ-kormány választási csalásra készül.Washingtonban tíz dollárért árulnak egy olyan női műkörmöt, amellyel tintavonalat is lehet húzni. A rosszban sántikáló szavazatszámláló e fifikás eszközzel könnyedén érvénytelenné tehet egy szavazólapot: fognia kell egy érvényes vokscédulát, melyen "két egymást metsző" vonal áll a jelölt neve mellett, és egy másik név mellé kell beírnia egy második X-et: e szavazólap a törvény szerint már érvénytelen. Utólag persze bizonyítható a csalás, mivel a kérdéses szavazólapot egy olyan eszközzel vizsgálják meg, mely könnyedén kimutatja, hogy kétféle tollal írták a két x-et.
Vannak
nehezebben bizonyítható
módszerek is, e manipulációs technikákhoz azonban már szervező csapat és feketepénzzel megvesztegetett választók kellenek. A szavazás reggelén a csalást tervező csapat vezetője bemegy a szavazóhelyiségbe, ahol kézbe kapja a szavazólapot és a borítékot. Az urnába viszont csak az üres borítékot dobja, a szavazólapot pedig átadja a kint várakozó, megvesztegetett társának, aki a megbeszélt jelölt neve mellé teszi az x-et. Emberünk ezután a meghamisított szavazólappal indul szavazni, melyet az urnába dob, és üresen kihoz egy újabb vokscédulát. Ezen megint a megfelelő jelöltre szavaz a következő megvesztegetett szavazó. A körforgás egész nap folytatódik, és a jelöltre a nap végén akár több száz ilyen, pénzen vásárolt szavazat is érkezhet. Ezt a fajta csalási módszert csak igen nehézkesen lehet felderíteni; Észtországban egyszer már sikerült, de a választások lebonyolításáért felelős Országos Választási Iroda (OVI) egyik tisztségviselője szerint akár Magyarországon is előfordulhatott ilyen típusú csalás.
Az azonban
elképzelhetetlen,
hogy a fent említett módszerekkel érdemben befolyásolni lehessen az országgyűlési választások kimenetelét: az Országos Választási Irodát tíz évig vezető Tóth Zoltán szerint az ilyen primitív módszerek alkalmazására legfeljebb "túlbuzgó helyi aktivisták" vetemedhetnek. (Vetemedtek is: az elmúlt tíz évben mintegy hatszáz ügyben kezdeményeztek eljárást választási csalás miatt.) Elképzelhetetlen ugyanakkor, hogy az ország 176 választókerületének valamennyi - 11 ezer - szavazókörében manipulálják az eredményeket. Egy-egy országgyűlési mandátum elnyeréséhez tízezernél is több szavazat szükséges, ennyi szavazatot hamisítani gyakorlatilag lehetetlen.
"Csak abban a választókerületben érdemes választási csalást végrehajtani, ahol néhány hamis szavazattal befolyásolható az eredmény - mondta a Narancsnak Poczkodi Balázs, aki az előző Országos Választási Bizottság (OVB) SZDSZ által delegált tagja volt. - A csalást jóval a választás napja előtt meg kell tervezni, viszont igen nehéz előre kitalálni, hogy melyik választókerületben múlhat néhány szavazaton egy mandátum sorsa." A szavazócédulák manipulálására elméletileg a szavazatszámlálásnál van a legtöbb lehetőség, e folyamatnál azonban jelen lehetnek a körzetben jelöltet állított pártok képviselői. Poczkodi szerint "minden pártnak elsőrangú érdeke, hogy képviselői ott legyenek a szavazatszámlálásnál, így a pártok figyelemmel kísérhetik, hogy a számlálás tisztességes-e". A szavazatszámláló bizottságok által megállapított eredmény ugyanis végleges, a szavazólapokat csak akkor számlálják újra, ha kifogás érkezik az eredménnyel szemben. Tóth Zoltán szerint is a pártképviselők jelenléte "a csalás elhárításának legfőbb eszköze", mivel a pártképviselők nemcsak megfigyelői jogkörrel rendelkeznek, hanem részt vesznek a szavazatszámlálásban is. A korábbi választásokon a pártok egy része mégsem fordított kellő szervezési energiát a jelenlétre, mivel "elég macerás a szavazás napján reggel öttől másnap hajnalig" a szavazókörben lenni. Egy Debrecen nagyságú városban két-háromszáz szavazókörbe kell pártképviselőket delegálni, és erre a kisebb pártoknak tényleg nem lehet elegendő emberük. Az Országos Választási Iroda munkatársa szerint azonban korábban csak néhány esetben fordult elő, hogy valamely szavazókörben nem voltak jelen pártképviselők.
A szavazás végeredményének befolyásolására első pillantásra
legális módszerek is
lehetségesek. Ezek közé tartozik a lakcím szavazás előtti megváltoztatása, illetve az igazolással való szavazás. Ha egy budapesti lakosnak kedvenc pártja szegedi jelöltje tetszik, megteheti, sőt joga van ahhoz, hogy ha a választás első fordulója előtt legkésőbb két nappal fiktív lakcímet létesít, az új lakhelyén adja le szavazatát. Az azonban feltűnő lehet, ha hirtelen megnő a költözők száma. Tóth Zoltán szerint a helyi jegyzőknek figyelemmel kell kísérniük a lakóhelyváltozások számát, és ha az adat kirívó, értesíteni kell a helyi választási bizottságot, mely mérlegelheti, hogy választási csalás készül-e. Poczkodi Balázs szerint a lakcímváltoztatásos módszert a kis, radikális pártok aktivitásra hajlandó szimpatizánsai használhatják ki, akik elérhetik, hogy egy-egy húzónevük több szavazatot kapjon egyéniben. Kérdéses azonban, hogy néhány száz lelkes aktivista szavazata a parlamentbe juttathat-e egy egyébként esélytelen jelöltet.
Szavazni nemcsak a lakóhelyünkön lehet, kérhetünk igazolást is, ha előre tudjuk, hogy a választás napján a nagymamát látogatjuk meg vidéken. Jó páran azonban visszaélnek az igazolással: négy évvel ezelőtt több olyan eset is történt, hogy egy igazolással két vagy három helyen akartak szavazni. Ezt a csalási kísérletet egy számítógépes ellenőrzéssel könnyedén ki lehet szűrni, mégis mindig akadnak olyan túlzottan lelkiismeretes egyének, akik nagyon be akarnak juttatni valakit a parlamentbe. A törvény ugyanakkor megtiltja, hogy a két választási forduló között kérjünk igazolást, így elkerülhető az, hogy pártok hirtelen csoportosítsák át emberek ezreit az ország más részébe, és így próbálják befolyásolni a választások kimenetelét.
A Narancs által megkérdezett szakértők egyértelműen kijelentették: a választási eredményekre szinte semmilyen hatással nincs egy-egy elszigetelt választási csalás. A téma mégis előkerült, amikor december közepén az Országgyűlés megválasztotta az OVB új tagjait.
Az ellenzék azt kifogásolta, hogy a koalíciós többség nem vette figyelembe személyi javaslatait, és csakis a jobboldali pártokkal szimpatizáló tagokat választott.
Az OVB jogkörébe tartozik a választások hivatalos eredményének megállapítása, továbbá
meg is semmisítheti
a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely érdemben befolyásolta a voksolást. Dönt a benyújtott panaszokról is, például vitás esetekben újraszámolhatja a szavazólapokat. Az viszont teljesen bizonyos, hogy a szavazókörökben történtekre semmilyen befolyása sincs az OVB-nek, márpedig a csalások helyi szinten történ(het)nek. Az MSZP egyik képviselője a HVG-ben az OVB "puccsszerű" megalapítását úgy értékelte, hogy ezzel Magyarország a féldemokratikus Fehéroroszország szintjére süllyedt. Múlt héten G. Nagyné Maczó Ágnes, az FKGP alelnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a Fidesz választási csalásra készül, mert ki akarja ejteni pártját az Országgyűlésből. A jelek szerint azonban e politikai nyilatkozatok inkább a kormány-ellenzék (az FKGP esetében egy mellőzött kormánypárt-kormány) szócsaták körébe sorolandók, hiszen az OVB-be minden országos listát állító párt képviselőt juttathat, akik figyelemmel kísérhetik a bizottság működését és szavazhatnak a vitás ügyekben. A fehéroroszországi választási rendszert pedig össze sem lehet hasonlítani a magyarral: Olekszandr Lukasenko elnök birodalmában több antidemokratikus eszköz is létezik a választási eredmények tényleges befolyásolására. A fehérorosz OVB-nek megfelelő testület szinte teljesen az elnök befolyása alatt áll, de helyi szinten is beavatkoznak a választások menetébe. Egy, a fehérorosz választási eljárást jól ismerő szakember, aki megfigyelőként részt vett a tavalyi választáson, elmondta: a szavazatszámlálásnál az ellenzék képviselői csak külső szemlélőként lehetnek jelen, és a számlálás megkezdésekor "beküldik őket a sarokba". De az előszavazás intézménye is lehetőséget ad a manipulálásra; az otthonuktól távollevők (például a katonák) a választás előtt négy-öt nappal szavazhatnak. Az urnákat azonban éjjelente ismeretlen helyen őrzik, így a független külföldi megfigyelők feltételezik, hogy kicserélik a szavazatokat. Magyarországon ezzel szemben csak a választás napján lehet szavazni.
Tóth Zoltán szerint Magyarországon legalább négy olyan tényező van, amely kizárja a "nagyüzemi" választási csalást: "Magyarországon megfelelő törvények és végrehajtási jogszabályok vannak arra, hogy ne lehessen csalást elkövetni. De ez csak a jog. Megvannak azok az adminisztratív szervezetek is, melyek ténylegesen is garantálják a választás menetének beavatkozásmentes lebonyolítását. A harmadik biztosíték, hogy a számítógépes rendszer ki tudja szűrni az egyes elszigetelt csalási esetek többségét. De a legfontosabb biztosíték az, hogy a választási bizottságok minden döntése megtámadható a bíróságon." Hasonlóan látja Poczkodi Balázs is: "A magyarországi választási rendszer tökéletesen alkalmas arra, hogy élvezze a közbizalmat. Nem kell tartani a fehéroroszországihoz hasonló csalásoktól." Tóth Zoltán azonban hozzátette: mindig lesznek olyanok, akik csalni akarnak, és ki akarják játszani a választási rendszert.
Csurdi Gábor
