Vecsernyés Sándor állásfoglalás-kérése egy hete, szerda reggel érkezett meg faxon az Országos Választási Irodába. A másfél oldalas írás jogi okfejtése azt próbálja bizonyítani, hogy tévesen osztották ki a képviselői mandátumokat az országos listáról; az újraelosztás az SZDSZ-nek lett volna kedvezőtlen: az országos listáról 13 képviselői helyet szerzett párt elvesztette volna mandátumainak többségét, és számítások szerint az MSZP és az SZDSZ egyébként is kicsi többsége egy főre csökkent volna.
Vecsernyés beadványa
még aznap az OVB tagjai elé került, igaz, csak este nyolc után, amikor a tagok már több mint három órája üléseztek. A jelenlevők egy része már első ránézésre úgy vélte: a beadvánnyal fölösleges érdemben foglalkozni, és egy udvarias válaszlevélben kell az igyekvő joghallgatót felvilágosítani tévedéséről. A többség azonban úgy ítélte meg: a felvetésről érdemben kell tárgyalni. Először a bizottság úgy határozott, hogy hétfőn tárgyalja meg a beadványt, de végül az MSZP és az SZDSZ delegálta OVB-tagok kérésére a testület péntek este rendkívüli ülést tartott. Ekkor már a többség úgy szavazott, hogy a beadványt el kell utasítani. Maczonkai Mihály, a parlament által választott egyik OVB-tag - aki szerdán még az érdemi tárgyalás mellett volt - pénteken azt mondta: az írás egy "csekély értelmű joghallgató" műve. Ennek ellenére a jelen lévő 12 OVB-tag közül négyen nem utasították el a beadványt.
Azzal, hogy az OVB szerda este a beadvány megtárgyalásának elhalasztása mellett döntött, akaratlanul is a politikai támadások célpontjává vált. A beadvány megérkezésekor ugyanis úgy tűnt, hogy a Fidesz-MDF utólag akár meg is szerezheti a parlamenti helyek többségét, amivel a választók többségének akarata kérdőjeleződött volna meg. A joghallgató által két nap alatt összetákolt beadvány érvelése ugyanis kifogásolja azt a módszert, amely alapján az országos listáról megszerezhető parlamenti helyeket kiosztják. Az országos listáról hetven helyet lehet megszerezni: egy bonyolult számítási módszerrel összegyűjtik azokat a szavazatokat, amelyek után sem egyéni, sem területi mandátumot nem osztottak ki. A beadvány fejtegetése szerint azonban a második forduló előtt visszalépő jelöltek első fordulós eredményeit már nem kell figyelembe venni, mert ezek a jelöltek kieső jelölteknek számítanak. Ha ezt az OVB elfogadja, az ebben az évben az SZDSZ jelöltjeit sújtotta volna, akik a választási körzetek többségében visszaléptek a második fordulóban nagyobb eséllyel induló szocialista jelölt javára. A sebtében elvégzett számítások szerint ha nem vennék figyelembe az SZDSZ által elért első fordulós voksokat, akkor a párt hat mandátummal kevesebbet kapna.
Az OVB-hez a választások óta több száz beadvány érkezett: többségüknek még a híre sem jutott el a közvéleményhez; az, hogy Vecsernyés másfél oldala ekkora felhördülést váltott ki - a napilapok címlapjait uralta, és sokan a választási eredmények utólagos megváltoztatásától féltek -, mindenképpen példátlan. Ám rögtön jegyezzük meg:
ha az OVB még szerdán elutasítja
a beadványt - vagy a választásoknak nem ilyen szoros lenne az eredménye -, a Kiskunhalason élő férfi neve továbbra is ismeretlen lenne a nyilvánosság előtt.
Vecsernyés Sándor építészként dolgozik, de jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának harmadéves hallgatója. Vecsernyés a Magyar Narancsnak elmondta: nem számított arra, hogy beadványa ekkora vihart fog kavarni. Mint elmesélte, akkor jutott eszébe, hogy ír az OVB-nek, amikor vasárnap este barátaival nézte a választási tévéközvetítést, és a közzétett mandátumszámok nem egyeztek meg az ő számításaival. "Ezután aludtam egyet a dologra, majd másnap megírtam a beadványt" - mondta Vecsernyés. Szerinte felesleges volt felháborodni az egész ügyön, neki csupán volt egy kérdése a mandátumelosztásról, és erre akart választ kapni az OVB-től. Még a pénteki OVB-döntés előtt Vecsernyés úgy nyilatkozott, hogy nem érdekli, elutasítják-e vagy elfogadják érvelését. Határozottan cáfolta, hogy bármely párt megkérte vagy lefizette volna akciójáért. "Az igaz, hogy 1994-től egy évig a Fidesz tagja voltam, de a megyei szervezet kizárt, mert néhány kérdésben a párttól eltérő véleményt képviseltem. Azóta pedig nem politizálok aktívan" - nyilatkozta lapunknak.
A múlt szerdai OVB-ülés után - amikor a testület még megvitatásra alkalmasnak találta a megkeresést - olyan hírek is szárnyra keltek, hogy a beadvány valódi szerzője a korábban említett Maczonkai Mihály, a pécsi egyetem jogi kari adjunktusa, aki a kiskunhalasi hallgatót is tanította. Azt Vecsernyés sem tagadta, hogy tavaly jogszociológiából vizsgázott Maczonkainál, de elmondása szerint tanára semmilyen hatással nem volt rá, és azóta sem találkoztak. "Ha Maczonkai írta volna meg a beadványt, minden bizonnyal profibban lett volna megfogalmazva" - oszlatta el a feltételezéseket a joghallgató. Utólag az is cáfolhatja a híreszteléseket, hogy - mint azt cikkünk elején írtuk is - a pénteki ülésen Maczonkai végül is a beadvány elfogadása ellen szavazott. Vecsernyés tagadta azt a Magyar Nemzetben csütörtökön megjelent állítást is, hogy írását külön eljuttatta volna a laphoz. "Faxon és levélben is elküldtem a beadványomat az OVB-nek, így valószínűleg tőlük kerülhetett át az írás a napilaphoz" - mondta.
Független szakértők már közvetlenül a beadvány beérkezése után úgy vélekedtek, hogy annak
okfejtése jogi nonszensz
Tóth Zoltán választási szakértő szerint ez az egész egy álprobléma, hiszen a választási törvény részletesen szabályozza, hogyan osszák ki az országos listáról a mandátumokat. A törvény azt is meghatározza, hogy mely szavazatok nem tekinthetők töredékszavazatoknak, ezek között pedig nem szerepel az, hogy a második forduló előtt visszalépő képviselők eredményét ne lehessen figyelembe venni. Ráadásul 1990 óta mindegyik országgyűlési választáson ezzel a módszerrel számoltak: ha most másképp értelmezték volna a törvényt, ezzel utólag a korábbi választási eredmények jogszerűségét vonták volna kétségbe. Négy évvel ezelőtt például az azóta politikai süllyesztőbe került Torgyán József-féle Független Kisgazdapárt (FKGP) léptette vissza a jelöltjeit a második fordulóban a Fidesz javára; az első fordulós eredmények alapján azonban 14 országos listás mandátumhoz jutott.
Poczkodi Balázs, az OVB SZDSZ által delegált tagja szerint Vecsernyés beadványa több logikai tévedést tartalmaz: például nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy az első fordulóban leadott szavazatok (ha azok nem eredményeznek egyéni mandátumot) a párt "tulajdonát" képezik, és ebből a szempontból lényegtelen, hogy a második forduló előtt a jelölt visszalép-e. Ráadásul szerinte az OVB-nek nincs jogalkotási hatásköre: legfeljebb értelmezheti a törvényt, de nem írhatja felül, vagyis a törvényhez nem tehet hozzá más értelmű paragrafusokat.
A pénteki OVB-ülésen egyébként Horváth Sándor, az OVB parlament által választott egyik tagja, az MDF-hez közel álló Független Jogász Fórum elnöke is úgy nyilatkozott, hogy az OVB-nek semmi módon nem lenne szabad olyan döntést hoznia, amely utólag megváltoztatja a választások eredményét. Mint mondta, ez sértené az etikai érzékét. Érdekes azonban, hogy Vecsernyés Sándor beadványának
mégis volt négy támogatója
az OVB-ben. A pénteki ülésen Cservák Csaba, az FKGP 24 éves delegáltja, aki jelenleg doktorandusz az egyetemen, védelmébe vette a beadványt, és hosszasan magyarázta a megalapozottságát. Hangzavarral kísért előadásában ugyanazokat az érveket hozta elő, mint Vecsernyés, igaz, az egyik OVB-tag szerint "sokkal magasabb színvonalon". Több mint kétórás vita után az OVB-tagok szavaztak: 8:4 arányban elutasították a beadványt. Cservákon kívül még az elfogadás mellett szavazott két pártdelegált, Bordás Vilmos, a Fidesz-MDF és Pécsváradi János, a MIÉP küldötte. A parlament által választott öt tag közül csak Sándorfi György állt a beadvány mellé. Sándorfi egyébként civilben ügyvéd, és a Duna Tv-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi ellenőrző testülete, valamint a Szent György lovagrend tagja.
A politikusok szokatlanul élesen támadták az OVB múlt szerdai halogató döntését, miután jogi szakértők szerint a beadvány első ránézésre elutasítható lett volna. Az OVB eddigi határozatai pártsemlegesek voltak (ámbár a kokárdaviselés engedélyezését sokan manipulatívnak tartották) annak ellenére, hogy a parlament által delegált tagok tavaly decemberi megválasztása botrányos körülmények között zajlott. Pintér Sándor belügyminiszter akkor az ellenzéki pártok személyi javaslatait figyelmen kívül hagyva öt olyan jogászt javasolt, akik inkább a jobboldali pártokhoz állnak közel; megválasztásukat csak a jobboldali pártok támogatták. A parlamenti szavazás után az ellenzéki pártok attól tartottak, hogy az OVB számukra kedvezőtlen döntéseket fog hozni a vitás kérdésekben. Most ezek a hangok erősödtek fel újra, amikor a múlt szerdai döntés után Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke "jogi gengszterizmusnak" nevezte a halogatást, bár később úgy nyilatkozott, hogy ezt az erős kifejezést felfokozott hangulatban használta. Azt mindenesetre Ficzere Lajos OVB-elnök is elismerte a péntek esti rendkívüli ülésen, hogy a szerdai halasztás félreértésre adhatott okot, és talán azt a látszatot keltette, mintha a testületnek mögöttes szándékai lennének.
Csurdi Gábor
(Lapzártánk idején érkezett a hír: az OVB pénteki határozatát megtámadták, így a töredékszavazatok ügye a Legfelsőbb Bíróság elé került.)
