Gavra Gábor

Annak a gigantikus központosításnak, amit az országban ma Orbán végrehajt 2002-re nyúlnak vissza a gyökerei. Így törte meg saját párttársai ellenállását és lett egyeduralkó a Fideszben. Elemzésünk 2004-ből.

2004 augusztusában Gyurcsány Ferenc lendületesen, jól szabott öltönyben, oldalán a mezőnytől üdítően elütő Dobrev Klárával érkezett az MSZP miniszterelnökjelölt-választó kongresszusára. E kongresszus, azóta kiderült, nem csupán a szocpárt, de az ország történetében is döntő fordulatot hozott.

A Fidesz aktivistái és szimpatizánsai körében már a második forduló éjszakáján kialakult a viszonylag egyértelmű álláspont, hogy Orbán Viktor pártja a választást Mikola István és részben Semjén Zsolt miatt veszítette el. Õket emlegették első lendületből az elbukott budapesti egyéni jelöltek; Mikola szinglihordázása és az ötmilliós szavazatimportról szóló eszmefuttatása fölött borongtak a kampányban (szocia-lista és liberális kollégáikhoz hasonlóan) tényleg a lelküket kitevő aktivisták.

"A következő két év egyetlen fontos belpoli-tikai kérdése, hogy Orbán Viktor 2002-es vere-sége után ismét kézbe tudja-e venni az ország irányítását" - ezt a Fidesz egyik parlamenti képviselője mondta a Magyar Narancsnak 2003 őszén (lásd: Kenyér, harc, ideológia, 2003. november 6.). Forrásunk akkor úgy fogalmazott: Orbán jövőjéhez képest a Fideszben "alkérdésnek" tartják, hogy a párt vezére mennyire lesz képes 2006-ra újjászervezni a "szövetséggé" alakított Fideszt, de azt is, hogy ki lesz a döntő pillanatban Orbán ellenfele, Medgyessy Péter vagy valaki más.

A 2005-ös karácsonyt a közszolgálati tévé nézői reggelenként régi kedvenceikkel tölthették: Gyurcsány Ferenc turnéra indult Anyám, Katus című, a 168 "ra karácsonyi számában megjelent cikkével. Orbán Viktor pedig folytatta a Blikkben és a Reformban az ünnep előtti napokban abszolvált adventi különszámát, csak ezúttal az ott használt, enyhén gyűrött csíkos helyett az Országgyűlés plenáris üléseiről jól ismert kockás ingben mutatkozott.

A Gyurcsány-Orbán-tévévitából kiderült: a két vezető politikai erő továbbra is minden alkalmat megragad arra, hogy a másikat a gázár miatt macerálja. És az is, hogy ebben a Fidesz a kezdeményező - pedig az ötlet nem is az övék! Vajon ki és mikor tette központi politikai kérdéssé a gázárat? És egyáltalán: mi történt 1998 óta a gázárral?

Van pápánk - vette át címoldalán a Reggel című napilap a Joseph Ratzinger egyházfővé választásáról szóló hivatalos vatikáni bejelentést, így, idézőjel nélkül.

A szocialisták pénteki kongresszusa - a párton belüli erőviszonyok ismeretében nem váratlanul - Szili Katalint jelölte a köztársaság elnökének. Az előzetes nyilatkozatokból és a rendezvény hangulatából ítélve az MSZP tagsága elsősorban a koalíciós partnernek, másodsorban saját pártvezetésének üzent a döntéssel.

A héten lezárulhat a köztársasági elnök jelölése körüli konfliktus, amely az MSZP Szili Katalint támogató csoportjai és az SZDSZ között robbant ki.

Ha április közepéig nem következik be fordulat, akár a tavaly augusztusihoz hasonló konfliktussal is végzõdhet az MSZP-n belül, illetve a két koalíciós partner között a Mádl Ferenc utódlásáért zajló küzdelem. Lapzártánkkor biztosnak tûnik Szili Katalin szocialista jelölése és az SZDSZ ezzel kapcsolatos vétója.

Dobrovits Mihály az Eörsi Mátyás kolozsvári inzultálásáról szóló írásában (lásd: Szép volt, fiúk?, Magyar Narancs, 2005. március 17.) említi, hogy a Magyarok Világszövetsége sajtószolgálata félreértelmezte a szabaddemokrata képviselõ saját "kettõs", uniós és magyar állampolgárságáról tavaly tett kijelentését, és "egy harmadik állam" útlevele után kutakodna a honatya zsebében.

Kínos jelenetekkel tarkított küldöttgyûlésen zárta le belsõ vitáit a Szabad Demokraták Szövetsége a múlt szombaton Szegeden. Kuncze Gábor meggyõzõ fölénnyel utasította maga mögé kihívóit, a két éve megszervezõdött belsõ ellenzék befolyása a lehetõ legkisebb az új ügyvivõi testületben.