Gavra Gábor: Átengedtetés (Eörsi Mátyás "kettõs állampolgársága" és a hazai jobboldal)

  • Gavra Gábor
  • 2005. március 31.

Publicisztika

Dobrovits Mihály az Eörsi Mátyás kolozsvári inzultálásáról szóló írásában (lásd: Szép volt, fiúk?, Magyar Narancs, 2005. március 17.) említi, hogy a Magyarok Világszövetsége sajtószolgálata félreértelmezte a szabaddemokrata képviselõ saját "kettõs", uniós és magyar állampolgárságáról tavaly tett kijelentését, és "egy harmadik állam" útlevele után kutakodna a honatya zsebében.

Dobrovits Mihály az Eörsi Mátyás kolozsvári inzultálásáról szóló írásában (lásd: Szép volt, fiúk?, Magyar Narancs, 2005. március 17.) említi, hogy a Magyarok Világszövetsége sajtószolgálata félreértelmezte a szabaddemokrata képviselõ saját "kettõs", uniós és magyar állampolgárságáról tavaly tett kijelentését, és "egy harmadik állam" útlevele után kutakodna a honatya zsebében. Az Eörsi-körútról beszámoló Népszabadság és Erdélyi Riport szerint a képviselõ "zsidó származása" Kolozsváron, vélt izraeli-magyar kettõs állampolgárságának és a decemberi népszavazás elõtti nyilatkozatainak összefüggése pedig Nagyváradon, egy sajtótájékoztatón elhangzott kérdésben került szóba (lásd: Népszabadság, 2005. március 8. és Erdélyi Riport, március 10.). Ezen - a magyarországi és erdélyi magyar közélet elmúlt évekbeli züllése után - sajnos nemigen lepõdhetünk meg.

Érdekes megvilágításba helyezi viszont a kérdést Körömi Attila, a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz tartozó független képviselõ a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságához (VET) intézett nyílt levelében, melyet a VET sajtószolgálata tett közzé a portal.jobbik.net honlapon 2005. március 17-én. Körömi, aki 1990 és 2004 között a Fidesz tagja, 1998-tól hat éven át országgyûlési képviselõ, az Eörsi kolozsvári fórumán jelen lévõ Patrubány Miklós eljárását védelmezi levelében azokkal szemben, akik szerint az MVSZ elnöke jelenlétével "megmentette" a képviselõt a tojásdobálásra készülõ helyi ifjaktól. A honi radikális jobboldali szubkultúra belsõ ügyei ennél több figyelmet nem érdemelnek, az viszont igen, hogy Körömi Patrubány védelmében megosztja néhány hónappal ezelõtti, Eörsi "kettõs állampolgárságával" kapcsolatos élményét olvasóival. Íme:

"Az állampolgársági kampányban megkerestek bennünket a nagyobbik ellenzéki pártból, hogy a Jobbik kérdezze már meg Eörsit az esetleges többes állampolgárságáról. Azért mi kérdezzünk erre rá - mondták -, mert ez nekünk jól áll, a Fidesznek pedig mégiscsak kínos, hiszen olyan vizekre evez a kérdezõ, ami nem biztos, hogy szalonképes. Világos, ugye: a fehér kesztyûs fõnök szól, a szurtos képû csicskás kérdez. Ja, és azt is megígérték, hogy ezt átengedtetik a médiájukkal. Értik, ugye? Átengedtetik, az õ médiájukkal. Meg lesz dumcsizva, mert ez a kérdés most mehet. >>A>a>aa Fidesz, holott világos, mit állít: Orbán Viktor pártját a népszavazási kampányban erõsen foglalkoztatta ugyan Eörsi Mátyás állítólagos kettõs állampolgársága, de - a konzervatív pártok nagy családjának tagjaként, európai néppártként stb. - derogált volna nekik nyílt színen zsidózni. Vezetõi - egykori képviselõtársuk szerint - arra ösztökélték hát a párttá alakulása óta igen szerény eredménnyel politizáló Jobbikot, hogy (a jobboldali média támogatásától kísérve) piszkálná már meg e jelentõs nemzetstratégiai kérdést. Körömi nehezményezi a pártjára aggatott csicskásszerepet, levelének olvasója meg azt sérelmezné, ha a Fidesz visszhang nélkül hagyná az állítást. Talán nem ártana, ha Orbán Viktor - ha már Tokaj-ügyben úgyis rájött a perlési inger - a bíróságtól kérné egykori harcostársa állításának tisztázását. Ennek hiányában még az az érzésünk támadna, hogy a nemzeti konzultációba bonyolódó Fidesznek nincs miért perelnie Körömit. Az pedig elég kínos lenne nem csupán rá, de a választásokra készülõ Magyarországra nézve is.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.