Nincs pardon - Orbán Viktor és a kötelező győzelem

  • Gavra Gábor
  • 2006. március 2.

Publicisztika

"A következő két év egyetlen fontos belpoli-tikai kérdése, hogy Orbán Viktor 2002-es vere-sége után ismét kézbe tudja-e venni az ország irányítását" - ezt a Fidesz egyik parlamenti képviselője mondta a Magyar Narancsnak 2003 őszén (lásd: Kenyér, harc, ideológia, 2003. november 6.). Forrásunk akkor úgy fogalmazott: Orbán jövőjéhez képest a Fideszben "alkérdésnek" tartják, hogy a párt vezére mennyire lesz képes 2006-ra újjászervezni a "szövetséggé" alakított Fideszt, de azt is, hogy ki lesz a döntő pillanatban Orbán ellenfele, Medgyessy Péter vagy valaki más.

"A következő két év egyetlen fontos belpoli-tikai kérdése, hogy Orbán Viktor 2002-es vere-sége után ismét kézbe tudja-e venni az ország irányítását" - ezt a Fidesz egyik parlamenti képviselője mondta a Magyar Narancsnak 2003 őszén (lásd: Kenyér, harc, ideológia, 2003. november 6.). Forrásunk akkor úgy fogalmazott: Orbán jövőjéhez képest a Fideszben "alkérdésnek" tartják, hogy a párt vezére mennyire lesz képes 2006-ra újjászervezni a "szövetséggé" alakított Fideszt, de azt is, hogy ki lesz a döntő pillanatban Orbán ellenfele, Medgyessy Péter vagy valaki más.

A magyar jobboldalon 2002 óta végbement változás igazolja a fentieket. Orbán Viktor az elmúlt években - az 1994-95-ös jobboldali fordulat után - ismét újjáalakította pártját, amelynek 2002 óta még a neve is érdekesen változott. A legutóbbi választáson még Fidesz - Magyar Polgári Pártként indult alakulat 2003-ban Magyar Polgári Szövetséggé alakult; tavaly ősz óta pedig "a Jövő Szövetségeként" is lehet emlegetni a döntési jogkörökkel nem rendelkező szövetségi gyűlésen kihirdetett, ismeretlen személyek által hozott döntés alapján; a pártot - főleg a szimpatizánsai - gyakran emlegetik pusztán Szövetségként; a hivatalos kampányanyagokon pedig - 1995 óta először - utótagok nélkül ismét a Fidesz szó szerepel.

Az esetleges elnevezésű alakulat egyetlen funkciója az elmúlt négy évben az lett, hogy ismét a miniszterelnöki székbe segítse Orbán Viktort. ' a cél, minden más - a 2002-2003-ban a polgári körök beözönlésével szétvert pártszervezet helyén kialakított választókerületi rendszer, a 2003-2004-ben jégre tett polgári körök, a mindeddig kevés érdemi eredményt fölmutatni képes tagozatok (élükön a bajuszos parasztemberrel meg a villáskulcsos munkásimitátorral), tehát az egész Fidesz és holdudvara - 2002 óta csak eszköz Orbán visszatéréséhez.

*

Orbán és a Fidesz-vezérkar kétségtelenül tanult a 2002-es vereséghez vezető hibákból - már azokból, amelyek nem a párt kormányzásának érdemi vonatkozásait érintették. A Fidesz átaludta a 2002-es első forduló előtti kampányt; csak a két forduló között válaszolt erőteljes negatív kampánnyal a szocialisták és az SZDSZ hónapok óta tartó lejárató akcióira; a Fidesz nem bírta "élőerővel" (Kövér László kifejezése - lásd: A fölfelé billegés lépcsőzetessége, Magyar Narancs, 2003. május 22.) a választási hajrá állóháborúját; a második forduló előtt az Orbán által feltüzelt szimpatizánsok végezték el azt, amit a szervezett bázis (létszámánál fogva) nem tudott.

A fideszes értékelés szerint tehát Orbán és pártja mozgósítási és kampánytechnikai vereséget szenvedett 2002-ben, miközben - ahogy Pokorni Zoltán a Fidesz 2002. júniusi kongresszusán fogalmazott - "a politikai küzdelmet megnyerte".

A fentiekből Orbán le is vonta a következte-téseket azzal, hogy 2003-ra teljesen maga alá gyűrte a pártját, amely gyakorlatilag a régi Fidesznek a 2002-2003-as vihart túlélő része, a megfegyelmezhető polgári körök és a kilencvenes évek közepétől felszámolt jobboldali pártok maradékának egyesítéséből alakult újjá. Mára gyakorlatilag csak a jobbközépen agonizáló MDF és a jobbszélen próbálkozó MIÉP-Jobbik jelenti az akadályt az egész jobboldal orbáni irányítása előtt. A Fidesz (tehát csaknem az egész jobboldal) új struktúrája alkalmazkodott az egyéni választókerületekre épülő magyarországi választási rendszerhez: a hajdanán Áder János kialakította, formálisan ma is létező megyei szervezetek helyett a választókerületekre és a régiókra helyezték a hangsúlyt. A mára hivatalosan is egyéni képviselőjelöltekké előlépett választókerületi elnökök és az ő munkájukat koordináló, a pártelnök meghosszabbított karjaiként tevékenykedő régiófelelősök kizárólag Orbánnak tartoznak elszámolással. A Fidesz taglétszáma - a párt saját közlése szerint - harmincezer fölé emelkedett, a polgári köröké az Index múlt heti, a Hende Csaba vezette Demokrácia Központ közlésén alapuló értesülése szerint 160 ezer körül van.

Bár ezeket az adatokat - mint a pártok saját taglétszámukról megadott paramétereit általában - érdemes fenntartásokkal kezelni, kétségtelen, hogy a Fidesz a 2003 óta folyamatosan zajló építkezésnek köszönhetően túllépett korábbi "üzenetrögzítős párt" jellegén. Mindkét nagy pártban általánosnak mondható vélemény, hogy e pillanatban a Fidesz szervezettségben messze a szocialisták előtt jár, ami a biztos szavazók mozgósításáért folytatott versenyben döntő tényező lehet. Ráadásul az elmúlt két-három évben a biztos szavazók táborának a mérete is a Fidesznek kedvez: az elmúlt években a jobboldali párt 1,6-1,8, míg az MSZP 1,4-1,6 millió választót tudhatott stabilan maga mögött (lásd: Kolosi Tamás: Ki nyer majd?, Népszabadság, 2005. október 15.; a Fideszben ennél is kedvezőbbnek ítélik meg a helyzetet).

*

Furcsa, de az elmúlt években zavartalanul folyó pártépítés és kampány-előkészítés után mintha az élesbe forduló kampányban került volna homokszem az addig olajozottan működő Fidesz-gépezetbe. Kívülről úgy tűnt, a Vizsla-fax Szentkirályi utcai eredete, majd a szocialista kampányanyagok ellopása körül támadt botrányban a Fidesz-vezérkar - kampányidőszakban megengedhetetlen - zavara, esetleg a pártvezetésen belüli szolidaritás hiánya okozta a Fidesz-kommunikáció összeomlását. A párt középszintjének erőviszonyait ismerők szerint viszont a szerverügyben tapasztalt ütemes és jól szervezett kiszivárogtatás (amelynek célpontja elsősorban Rogán Antal kampányfőnök volt) általánosabb problémára világít rá: a Fidesz szervezete - mennyiségi növekedés ide, a közvélemény-kutatók által 2003 óta mért utcahossznyi, mostanra elolvadni látszó előny oda - semmivel nincs jobb állapotban, mint a 2003-2004-ben kívülről is észlelhető viharok dúlta MSZP-é. "Sztrájkol a Fidesz" - állapította meg néhány éve az erzsébetvárosi választókerület élére kinevezett Horváth Éva, későbbi Magyar Vizsla-kiadó, a párt tagjainak fásultságára utalva. Nagy kérdés, hogy azóta mennyit változott a helyzet e téren.

A Fidesz-szervezet megbénulásához az is hozzájárulhatott, hogy hiába nőtt Orbán kultusza a rendszerváltás óta példátlan méretűvé a polgári körök tagjai körében, az elnökkel régebben együtt dolgozó fideszesek szemében a volt és reménybeli miniszterelnök nem feltétlenül a nemzet megmentésének a záloga; ahogy 2006 sem a "most vagy soha" pillanata.

A Fidesz az ország két legnagyobb pártjának egyike marad, bármi történik is áprilisban; Orbánnak viszont van vesztenivalója. Számára ez a választás valóban sorsdöntő lehet: Gyurcsány Ferenccel ellentétben egy fiaskó esetén nem hivatkozhat a rendelkezésére álló idő szűkösségére, sem a pártjában lassan csituló pozícióharcok hátráltató hatására. Mindenért, ami a Fidesszel az elmúlt években történt - a polgári köröktől a tagozatosításon át az EP-győzelemig és a népszavazási kudarcig - egyedül Orbán Viktor tehető felelőssé. Ráadásul 1990 óta Magyarországon ellenzékből kötelező feladat választást nyerni; ezért a kormányzati pozícióból így-úgy megmagyarázható vereség ellenzékből szinte védhetetlen.

Éppen ezért nem valószínű, hogy Orbán bármit a véletlenre bízna.

A szerző a hirszerzo.hu munkatársa.

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.