Karácsonyfa és alsónaci

  • Gavra Gábor
  • 2006. január 19.

Publicisztika

A 2005-ös karácsonyt a közszolgálati tévé nézői reggelenként régi kedvenceikkel tölthették: Gyurcsány Ferenc turnéra indult Anyám, Katus című, a 168 "ra karácsonyi számában megjelent cikkével. Orbán Viktor pedig folytatta a Blikkben és a Reformban az ünnep előtti napokban abszolvált adventi különszámát, csak ezúttal az ott használt, enyhén gyűrött csíkos helyett az Országgyűlés plenáris üléseiről jól ismert kockás ingben mutatkozott.

A 2005-ös karácsonyt a közszolgálati tévé nézői reggelenként régi kedvenceikkel tölthették: Gyurcsány Ferenc turnéra indult Anyám, Katus című, a 168 "ra karácsonyi számában megjelent cikkével. Orbán Viktor pedig folytatta a Blikkben és a Reformban az ünnep előtti napokban abszolvált adventi különszámát, csak ezúttal az ott használt, enyhén gyűrött csíkos helyett az Országgyűlés plenáris üléseiről jól ismert kockás ingben mutatkozott.

Az államférfiak Verebes István, illetve Lakat T. Károly készséges közreműködésével mutatkoztak be ún. emberi oldalukról a kedves nézőknek. Az Orbánnál tett látogatás felkonferálásakor Lakat fontosnak tartotta kijelenteni, hogy sem a jelenlegi, sem a volt miniszterelnöknél "nem ingatlanbecslőként", de nem is a két politikus vagyonosodását vizsgáló parlamenti bizottság képviseletében jártak, hanem "az otthon melegségét" keresték a Szemlőhegyi úti és a Cinege utcai legendás ingatlanban. Lelkük rajta.

*

Az otthon melegének bemutatásához kétségtelenül minden adott volt: kaptunk könnyekig meghatott miniszterelnöki édesanyát (Nagy-Britanniában: anyakormányfő); okosan nyilatkozó, de ezúttal érzelmesebb oldaláról is bemutatkozó Dobrev Klárát; kicsit zilált és feltűnően hallgatag Lévai Anikót (aki férje szerint szebb, mint valaha); szép sorban bemutatkozó Gyurcsány, és a nemzet miniszterelnöke által nehezen, de Lakat T. segítségével valahogy mégis kordában tartott Orbán gyerekeket, felváltva tegeződő és magázódó Lakat T. Károlyt, a nehéz gyermekkoráról mesélő Gyurcsányt és az élete első évtizedéből "egy nagy narancsillatra emlékező" Orbánt.

Gyárfás Tamás, a Napkelte producere a Magyar Hírlap december 27-i számában úgy nyilatkozott: a Gyurcsány és Orbán, továbbá Hiller István, Kuncze Gábor és Dávid Ibolya közreműködésével készült, a politikusok "kedves, családszerető, barátságos" arcát bemutató sorozat ötlete Lakat főszerkesztőtől származott, ám "a szerkesztőség azonosult vele". A producer szerint mindössze két olyan politikus akadt (Áder János és Pokorni Zoltán), aki nem élt a lehetőséggel, pontosabban (ismét Gyárfást idézzük) "családjuk leszavazta az ötletet". El kell ismernünk: a visszautasítás Áder és Pokorni elmúlt évekbeli pályafutásának kevés jó döntése közé tartozott. Homályosnak tűnik ugyanis, hogy a két esélyes miniszterelnök-jelölt, továbbá Hiller és Kuncze pártelnök, valamint a szervezete élén csődgondnoki teendőket ellátó Dávid Ibolya mit várt a szereplésétől.

Gyurcsány és Orbán talán attól tarthatott, hogy ha nemet mond, riválisa lépéselőnyhöz jut a családteljesítmény alapján döntő szavazók körében. Esetleg ellenpontozni akarták az Európai Bizottság nagy természetű magyar tagjának épp az ünnep előtti hetekben kirobbant szexbotrányát. Hiszen ne felejtsük: a politikusi magánélet (az ünnepek előtt kötelezővé vált) kiteregetésének igazi hősei az idén nem a családi körben giccses monológokkal operáló Gyurcsány és Orbán, hanem Kovács László és szeretői voltak.

*

Az egykori külügyminiszter és MSZP-elnök Endrényi Éva egykor jól menő üzletasszonnyal folytatott románcának részletei előbb a Reform című revolverlapban, majd a Napi Ász és a Blikk című bulvárlapban láttak napvilágot. (A Napi Ász főszerkesztője, Gál Gyula volt az első, a Reformban megjelent cikk szerzője is.) A pikánsnak szánt, zömmel inkább szánalmas részletek közül a legszebb az volt, amikor a Blikk december 22-én bemutatta Kovács Endrényinél felejtett és a szőkeség által a napilaphoz eljuttatott alsónadrágját és néhány egyéb használati tárgyát.

Kovács László esete éppúgy nem az első a maga nemében, ahogy vezető politikusaink családi körben történt magamutogatása sem most fordult elő először. A magyar bulvársajtó Deutsch Tamás 2000-es félrelépésének kitárgyalásakor lépte át a politikusi magánélet sérthetetlenségének a rendszerváltás előttről itt ragadt, de a legújabb kori demokráciában is érintetlenül hagyott tabuját. Deutsch sztorijának napvilágra kerülése előtt mindössze két héttel jelent meg Debreczeni József írása, melyben a politikusi magánélet nyilvánosság elé vitelét vetette a bulvársajtót a rendszerváltás óta első ízben tudatosan használó akkori kormányfő szemére: "E cikk olvasói közül talán kevesen forgatják a Story magazin példányait. E popsztárok, filmsztárok, tévésztárok, sportolók, manökenek és egyéb népi hősök életének intimitásaival foglalkozó, több száz ezres konzumlap olyan többoldalas, sok fényképes, igen pozitív, kimondom: giccses beszámolót közölt az Orbán család idilli adriai nyaralásáról, más alkalommal a tizenhét éve lángoló hitvesi szerelemről és családi harmóniáról, amire igen visszafogottan csak annyit mondok, hogy szerintem nem fér össze a polgári ízlésvilággal. A magyar sajtó mindeddig zárt területnek tekintette a politikusok magánéletét, különösen annak legintimebb szféráit. A magyar kormányfő és a Story most behatolt erre a zárt területre. Ez igen kockázatos lépés. Mert ettől kezdve a bulvársajtó más orgánumai is feljogosítva érezhetik magukat erre." (Népszabadság, 2000. május 10.)

Debreczeni akkor Orbán Viktor kisszámú, önnön szuverenitását megőrző hívének egyike volt; ma már a Fidesz-vezér jobbközép beállítottságú ellenfele. Fenti mondatait gyorsan igazolta a valóság, amikor a Blikk bő terjedelemben ecsetelte Deutsch feleségének és szeretőjének különböző paramétereit, és arról kérdezte olvasóit, hogy melyik hölgyet választanák a miniszter helyében. Ám az eltelt öt évben (amikor Kósa Lajos állítólagos debreceni félrelépésein, továbbá a máig tisztázatlan "kémügy" Magyar Bálintot is érintő intim vonatkozásain túl nemigen bukkant elő hasonló történet) élvonalbeli politikusaink nem látszottak tanulni Deutsch esetéből. Sőt: a 2005-ös karácsony azt mutatja, hogy még Kovácséból sem.

Pedig lett volna mit. Hiszen a mindinkább két párt, főleg pedig a két esélyes miniszterelnök-jelölt párharcára szűkülő választási küzdelemnek elválaszthatatlan része az érintettek magánéletének a boncolgatása. Ennek morális vonatkozásai fölött kár lenne merengeni: ha egyszer a választás fő kérdése Gyurcsány és Orbán párharcának kimenetele, a küzdelmet mással, mint a személyeskedő lejárató kampányok csúcsra járatásával, nem lehet megvívni. És a magas felek tévednek, ha azt hiszik, hogy a karaktergyilkos kampány végig az ellenfél előélete és vagyonszerzése dr. Kende általi vagy a Reform és a Magyar Vizsla hasábjain véghezvitt boncolgatás megszokott keretei között marad.

Ahol közügy a jelenlegi és a bukott miniszterelnök karácsonyi készülődése, ott a közszereplők nem tehetnek szemrehányást a sajtónak a félrelépéseiket, esetleges feleségbántalmazási szokásaikat és életük egyéb, nem feltétlenül a nyilvánosságnak szánt mozzanatait kutató ténykedéséért. Ahol nyilvános a bejgli, a Jézuska érkezése és a karácsonyfa, ott előbb-utóbb előkerül a valahol ottfelejtett alsónaci is. Ami nem baj, csak a karácsonyi haknik után senki ne nyavalyogjon a magánszféra szentségét lábbal tipró bulvársajtó gonoszsága miatt.

A szerző a hirszerzo.hu munkatársa.

Figyelmébe ajánljuk