György Bence

Torgyán nem volt ügynök. Ezt most már így, kijelentő módban kell mondanunk, ha - magától értetődően - elfogadjuk az átvilágítást végző független bírák határozatát. A koalíciós pártok koncepciója alapján a kormánypárti frakciók szavazatával elfogadott, másfél éve érvényben lévő ügynöktörvény elérkezett működésének csúcspontjához: paragrafusai alapján Torgyán József tisztázhatta magát a legkényesebb gyanú alól, megkapta a múltját tisztázó flepnit: "nem írt alá hálózati feladatok vállalására vonatkozó nyilatkozatot, nem készített jelentést, és illetményben, prémiumban, illetve kedvezményben sem részesült" - olvasható a határozatban.

Június 18-án lejár az 1993 májusában megválasztott társadalombiztosítási önkormányzatok mandátuma. A hogyan tovább kérdése, a költségvetés legnagyobb, kétezermilliárd forintos alrendszerének sorsa politikai csaták és alkuk mezején dől el. A tét - akárcsak 1993-ban - természetesen nem az önkormányzatiság, hanem a rendszerváltással talaját vesztett szakszervezetek befolyásának megőrzése, valamint az ország legnagyobb elosztó rendszere fölötti ellenőrzés megtartása.

A Fidesz alapszabálya szerint kétévente kötelező tisztújító kongresszust tartani. Ezenkívül az égvilágon semmi sem késztette a pártot arra, hogy küldötteit két napra az Elektromos sportcsarnokába összecsődítse. Sőt rendkívüli szellemi és anyagi erőfeszítéseket kellett tenniük, hogy valamivel ébren tartsák a résztvevők, a vendégek és a közvélemény figyelmét. Nem sikerült.

Miniszterelnök és volt miniszterelnök meghallgatásával tölti idejét mostanában minden menő parlamenti bizottság. Horn Gyulát a Szokai-Tocsik-ügy ág-bogaira igyekszik felnyársalni az ellenzék, Boross Pétert pedig az 1993-as MDF-Fidesz-székházügy kapcsán szeretné elhasaltatni pártostul-mindenestül a koalíció.

Történelmet akart írni a Magyar Demokrata Fórum, az újdonsült demokrácia hetedik esztendejében elsőként nyúlt a kormány idő előtti megbuktatásának törvényes eszközéhez, s vetette fel a bizalmatlansági indítvány benyújtásának ötletét. Hogy az a párt, amelyiknek a parlamenti frakciója tizenkilenc fős, s amelyik 1998-ban vélhetően élethalálharcot vív majd a parlamentbe jutásért, miért vet fel olyan ötletet, aminek a megvalósításához ellenfeleinek támogatása szükséges? Talán a kétségbeesés miatt, hogy a frakció tizenkilenc fős, s 1998-ban vélhetően élethalálharcot vív majd az ötszázalékos küszöb eléréséért.

Göncz Árpád köztársasági elnökségének hetedik évében dobott vissza először törvényt a parlamentnek - mégpedig a képviselői összeférhetetlenségről szóló paragrafusokat -, s egészen jól belejött, mert másnap már duplázott, és a privatizációs törvényt sem írta alá.

Az utóbbi hetek korrupciós botrányai minden eddiginél jelentősebben átrendezték a honi politikai viszonyokat. A nemrégiben még előre lefutottnak tartott 1998-as választások hirtelenjében háromesélyessé váltak, s az, hogy a korábban Polgári Szövetségnek nevezett Fidesz-KDNP-MDF hármas is tényező lett, elsősorban a fiatal demokraták felfutásának köszönhető.

A parlamentben Deutsch Tamás felszólalása nyomán robbant ki az úgynevezett Tocsik-ügy. A botrány eddig a privatizációs szervezet komplett igazgatóságát és az azt felügyelő tárca nélküli minisztert vitte el. Ellenzéki kezdeményezésre várhatóan kedden (lapzártánk után) feláll az ügyet kivizsgáló parlamenti különbizottság. A házbizottságban történt előzetes egyeztetés alapján a bizottság elnöke a fideszes Deutsch Tamás lesz.Magyar Narancs: Hogyan értékeli a kialakult helyzetet?

Ideje lenne már eldönteni, hogy Magyarországon valóban végrehajtják-e az átvilágítást és az ügynöktörvényt, vagy csak úgy tesznek, mintha. Ma már egyértelmű: 1989-90-ben a nagy lehetőséget - megtisztítani a közéletet, leleplezni az állampárti titkosszolgálatot - elszalasztottuk. A kérdés az, hogy a hajó végképp elment-e.

Szeptember elsején az eredeti tervnek megfelelően megkezdi működését a Központi Bűnüldözési Igazgatóság - állította minapi sajtótájékoztatóján Kuncze Gábor belügyminiszter. Hogy ez pontosan mit jelent, és mi vezetett idáig, ezt próbálja kideríteni az alábbi cikk, amely háttérbeszélgetések információit tartalmazza.

Az átvilágítás volt a kezdet: ma már a jelentések minél alaposabb megismeréséért folyik a harc az ügynöktörvény parlamenti vitájában. A Boross-kormány végnapjaiban elfogadott jogszabályt az Alkotmánybíróság még ´94-ben padlóra küldte, s előírta, hogy 1995. szeptember 31-ig az Országgyűlésnek el kell fogadnia a módosított változatot. Egységes mérce alapján kell meghatározni az átvilágítandók körét, illetve biztosítani kell az állampolgárok információs önrendelkezési jogát - szólt a taláros utasítás.

Hétfőn elvileg véget ért Keleti György vesszőfutása. Talán befejezi munkáját a parlamenti vizsgálóbizottság, állást foglalhat a honvédelmi bizottság. Ám tíz kormánypárti taggal (plusz kilenc ellenzékivel) sem lehet megkerülni azt a tényt, amit a miniszterelnök is elismert, s amit azóta mindenki bebizonyított, aki él és mozog a honban: a kormány egyik tagja megsértette az alkotmányt.