Horvát Marcella

Szijjártó Péter parlamenti meghallgatásával és küszöbön álló miniszteri kinevezésével egyértelműnek tűnik, hogy Navracsics Tiborra a miniszterelnök a továb­biakban a magyar belpolitikában nem számít.

Szijjártó Péter parlamenti meghallgatásával és küszöbön álló miniszteri kinevezésével egyértelműnek tűnik, hogy Navracsics Tiborra a miniszterelnök a továb­biakban a magyar belpolitikában nem számít. Ha Navracsicsot nem választják meg európai biztosnak, akkor alighanem marad mezei országgyűlési képviselő.

A 2010-es választás után a törvényhozó és alkotmányozó hatalom egyetlen párt kezébe került: azaz a kormánypártnak a minősített többséget igénylő jogszabályokhoz sem kell szövetségest találnia. Logikus lenne a feltételezés, hogy e különleges helyzetben az ellenzéki pártoknak végképp nem érdekük rendszeresen együtt szavazni a kormánytöbbséggel, hiszen szavazataikért semmit sem kapnak cserébe. A másik, nem kevésbé logikus feltevés, hogy az ellenzéki "nem" szavazatok az ellenzékiség parlamenti kifejeződései, amennyiben azt is jelképezik, hogy a meghozott döntésekért kizárólag a kormánytöbbség a felelős.

Bár a választási kampány még odébb van, ellepték az országot a politikai hirdetések. Az ellenzék térfeléről az MSZP és a Jobbik bombázza hirdetésekkel a polgárokat, a kormánypárt helyett pedig a CÖF mutogatja óriásplakátjait országszerte.

A támadásokat visszavertük. A magyar parlament izgága kötekedőinek adtunk néhány kokit. Leesett néhány saller, kiosztottunk néhány baráti tarkón legyintést, és higgadt, kimért tempóban elvégeztük a munkát - az orbáni kocsmafrazeológiával így összegezhető az Alkotmánybíróság (AB) évzáró és évindító föllépése. Azaz az alaptörvény Átmeneti rendelkezéseiről (Ár.) szóló, december 28-án kihirdetett határozat, és a választási eljárási törvényről január 4-én ismertetett, államfői indítványra született döntés.

Úgy tűnik, semmi sem akadályozza meg Orbán Viktort, hogy a magyar és európai értelemben vett általános választójog intézményét megszüntesse Magyarországon, és a választójogunkat előzetes regisztrációhoz - felcsúti nyelvjárásban: feliratkozáshoz - kösse. Persze nem fülkeforradalmi jogalkotásról lenne szó, ha érdemi részleteket is tudhatnánk.

Az új választási törvény összes bűnét összeszedtük.

Az Alkotmánybíróság (AB) múlt heti, a bírák kényszernyugdíjazását alkotmányellenesnek ítélő határozata mind alkotmányjogi, mind politikai szempontból sorsfordító, történelmi jelentőségű.

Egy képzeletbeli országban V. B.-t az állam 46 éve, 3 hónapja és 8 napja vette fel állandó népesség-nyilvántartási rendszerébe. V. B. születése óta háromszor váltott lakóhelyet, e változásokat is rögzítették az állami lakcímnyilvántartásban. V. B. tudatos állampolgár, előfordul, hogy időnként tüntetni akar - ilyenkor felkerekedik, elballag a lakóhelye szerinti illetékes népesség-nyilvántartóba, és regisztráltatja magát a gyülekezésijog-gyakorlók speciális névjegyzékében mint tüntető.

Orbán Viktor a minap a pártfinanszírozás "reformját" harangozta be: ez abban állna, hogy két évre felfüggesztenék a pártok állami támogatását (a költségvetés nehéz helyzetére tekintettel). A jobboldali elemzők "megfontolandónak" nevezték e demagóg javaslatot, az ellenzéki tiltakozásokat pedig e pártok társadalmi támogatottságának hiányával magyarázták.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke egy éve jelentette be, hogy meg kell újítani a parlament működését, ezért elengedhetetlen a házszabály felülvizsgálata is. Így hát Magyarország első számú és minden bizonnyal legrutinosabb törvényjavaslat-írója, Lázár János szolgálatba helyezte magát.

Mindenki tudja, mondja: a kampányfinanszírozás rendbetétele a magyar politika egyik legsürgetőbb feladata. Ám e terület rossz szabályozása a korrupciónak csak az egyik lába - a pártok gazdálkodásáról szóló 1989-es törvény is alapos átdolgozásra szorulna.