Javaslat egyes pártingatlanok visszavételére

Minden kezdet nehéz

  • Horvát Marcella
  • 2012. április 14.

Belpol

Mindenki tudja, mondja: a kampányfinanszírozás rendbetétele a magyar politika egyik legsürgetőbb feladata. Ám e terület rossz szabályozása a korrupciónak csak az egyik lába - a pártok gazdálkodásáról szóló 1989-es törvény is alapos átdolgozásra szorulna.

Noha nem múlik el hét, hogy valaki ne hangsúlyozná a magyar párt- és kampányfinanszírozás reformjának, de még inkább rendbetételének elodázhatatlanságát, a nemzeti ügyek kormánytöbbsége eddig nem sok energiát pazarolt erre. Karácsony Gergely (LMP) még 2010. május 17-én nyújtott be kampányfinanszírozási törvényjavaslatot, amely azóta is tárgyalásra vár.

Az ökopárti javaslat a 2006-2007-es szakértői egyeztetéseken alapszik, de a pártoknak a - jelenlegi kampányfinanszírozási szabályozásnál és gyakorlatnál egyáltalán nem átláthatóbb és rendezettebb - gazdálkodását nem érinti. Az MSZP hasonló kezdeményezését a parlament alkotmányügyi bizottsága február végén szánalmas módon nem engedte napirendre venni. A szocialisták tavaly decemberben ugyanazt a javaslatot nyújtották be, amit korábban Bajnai Gordon is, még miniszterelnökként: a Transparency International által kidolgozott, szintén a 2006-2007-es egyeztetéseken összeállt tervezetet. A bizottsági vitából egyáltalán nem derült ki, hogy mi a kormánytöbbség problémája a Puch László által is dedikált javaslattal - még csak nemet sem mondtak, egyszerűen és gyáván 18 tartózkodással blokkolták a parlamenti plenáris vita lehetőségét.

A kampányfinanszírozás rendbetétele a magyar politikai rendszer egyik legsürgetőbb kérdése - lenne. Ám a pártok gazdálkodásáról szóló 1989-es törvény is reparálásra, szigorításra szorulna: már csak azért is, mert az alaptörvény értelmében a pártok működéséről és gazdálkodásáról sarkalatos törvényben kell rendelkeznie az Országgyűlésnek, ám sok más - így például a választási eljárásról szóló - sarkalatossal együtt ennek sincs se híre, se hamva.

Egy, csak egy ember van talpon e vidéken, a korábbi kisgazda környezetvédelmi államtitkár, Turi-Kovács Béla. Igaz, nem a szokásos Fidesz-tempót követte, mert nem komplett kétharmadostörvény-tervezetet nyújtott be, ahogyan Lázár János, Rogán Antal vagy Cser-Palkovics András szokta, hanem a rendszerváltáskor született jogszabályt szeretné módosítani. Méghozzá nem is akárhogyan, hanem az 1991-ben kiosztott és azóta szinte kivétel nélkül eladott korábbi pártszékházak sorsát rendezné, nemzeti alapon.

Indoklása szerint - amely nyelvhelyességi szempontból az államfői hagyományokat követi - szükséges lenne a tényleges társadalmi támogatottsággal, vagyis a választásokon az egyszázalékos listás eredményt el nem érő és így állami támogatásra sem jogosult pártok ingatlanadományozásának felülvizsgálata. Azoknak a pártoknak, amelyek két egymást követő országgyűlési választáson nem érik el az egy százalékot, az államtól korábban kapott ingatlanai

az államra szállnának

vissza. Azok a pártok pedig, amelyek ingatlanjaikat azután adták el, hogy az egyszázalékos határ alatt maradtak, a "felvett vételárral tartoznak elszámolni a Állami Számvevőszék felé". Turi-Kovács érvelése szerint ugyanis "súlyos visszaélésekre ad lehetőséget az a körülmény, hogy már csak nevükben létező pártok, amelyek tagsággal és tényleges támogatással a választók részéről nem rendelkeznek, milliárdos értéken értékesítenek a nemzeti vagyonból kikerült ingatlanokat". Éppen ezért az 1991-ben odaadott, és az 1989:XXXIII. törvény 3. mellékletében felsorolt ingatlanok helyzetét felül kellene vizsgálni és eljárni a módosítás értelmében.

Ezek alapján a kisgazdáknak adott Belgrád rakparti épület hányatott sorsa venne újabb fordulatot, de 2014-től már az SZDSZ-nek juttatott (1997-ben a City Ház Rt.-be apportált, így a pártvagyonból kikerült) Mérleg utcai ingatlan ára is szóba jöhetne. A sok csatát megélt Belgrád rakparti székházat a legutolsó hírek szerint ugyan a párt 2010-ben eladta egy ingatlanfejlesztő cégnek, de hogy az adásvétel sikeres volt-e, és ha igen, mi lett a vételárral, nem tudni.

Csakhogy mindez a pártokon kívül nem is tartozik senkire. Voltak már ebben az országban székházügyek, izgalmas adásvételek, amelyekből nemcsak a nemzet, de még a párt sem gazdagodott.

Lehet morogni

azon is, hogy miért kaptak a pártok ingyen tulajdonjogot az érintett épületekre, de ezt a vagyonjuttatást az Alkotmánybíróság már 1994-ben sem találta alkotmányellenesnek, amikor az erre vonatkozó indítványt megalapozatlannak ítélte. E székházjuttatások az akkori érvelés szerint az állami pártfinanszírozás részei voltak - és nem egy-egy ciklusra, hanem örökös tulajdonba kapták a szervezetek ezeket az ingatlanokat.

Turi-Kovács javaslata ráadásul értelmetlen is: tegyük fel, hogy a parlament elfogadja, és hatályba lép. Eszerint a kisgazdapártnak, amennyiben eladták a székházat, el kell számolnia a vételárral az ÁSZ-nak - mivel azt a nemzeti vagyonba már nem lehet visszajuttatni, ahogy a javaslat eredetileg megcélozza. Nem sokba telik egy ilyen elszámolást megírni - ugyanis a tervezet nem a vételár költségvetési befizetéséről rendelkezik (ami logikusan következne a még meglévő ingatlanok visszaállamosításából). Az elmúlt 22 év magyar pártfinanszírozási praxisa ékes példája annak, hogy a pártok szinte mindig mindennel el tudtak számolni, mert ezek valódiságát soha senki nem vizsgálta. (Papcsák Ferenc és Budai Gyula hivatásos tényfeltárókat immár két éve nem érdekli, hogyan jött ki a Fidesz és az MSZP kampánya a törvényben meghatározott 400-400 millió forintból, amikor - tényleges piaci árakkal számolva - feltehetően mindkét párt egymilliárd felett költött 2010-ben is.)

Turi-Kovács javaslata ezzel együtt sem feltétlenül jelentéktelen apróság - hiszen előbb-utóbb új törvényt kell alkotni a pártok finanszírozásáról is, nemcsak a kampányszabályozásról. A Fidesz biztosan előjön saját elképzeléssel - és hogy vezető kisgazdájuk ötlete ebben benne lesz-e, azt egyelőre tán ők sem tudják. Turi-Kovács módosító javaslata (T/5781.) a parlamenti honlap tájékoztatása szerint egyelőre az alkotmányügyi bizottságban vár a sorára. A téma fontossága miatt nem ártana, ha a demokratikus ellenzéki pártok is előállnának a saját tervezetükkel - akkor is, ha azok akár csak részleges elfogadására gyakorlatilag semmi esélyük nincs. Legalább arra vegyék a fáradságot, hogy bizonyítsák választóiknak: a politikai korrupció korlátozása, a politika átlátható finanszírozása nemcsak a választási kampányok esetében, hanem két kampány között is fontos a számukra.


Figyelmébe ajánljuk

Candide és az elveszett objektivitás

Politikai irányultságuktól függetlenül a legtöbb összeesküvés-elméletet hasonló intellektuális impulzusok mozgatják: valamilyen rejtett igazság felfedése (általában vélt vagy valós igazságtalanság eltörlése céljából), és a hatalom/elnyomás forrásának egy jól beazonosítható (és célba vehető) pontba tömörítése.

A bomlás virága

1990, Kijev, a Szovjetunió az utolsókat rúgja, egyesek már tudni vélik, mások elképzelni se, de a „kommunizmus” szót már senki ki nem ejti a száján – talán a hősnő kitüntetésekkel dekorált nagypapája szóba hozná („Elvtársak! Kedves barátaim!”), de senki nem figyel köszöntőjére.

Mi történik a föld alatt?

A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.

Közlemény

  • Narancs

Kedves Olvasóink,

lapunk idei utolsó száma a jövő héten jelenik meg, és csütörtök helyett már szerdán megvásárolható lesz a megszokott árushelyeken. 

Megint lebukott egy pap

Történetesen megint egy úgynevezett NER-pap (ez valami olyasmi kifejezés, mint a komcsi alatt a békepap volt, tulajdonképpen most is nyugodtan hívhatnánk őket békepapoknak, ugyan, mi változott).

99 éven át

Zielinski Szilárdot (1860–1924) a hazai vasbeton-építészet atyjaként őrzi az emlékezet, ám mielőtt ebbéli tevékenysége kibontakozhatott volna, nagyívű közlekedési koncepciót dolgozott ki.

Félúton

Érdekes interjút adott hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorának Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter.

Lukács György második halála

  • Kardos András

Fiatalkorában Georg Simmel, Emil Lask, Ernst Bloch, Max Weber és még sok más nagy filozófus mondotta, írta, gondolta, hogy Lukács György filozófiai zseni. Lukács hosszú életében bármely fordulata, üldözése, emigrációja határozta meg éppen a filozófus helyzetét, egy dolog biztos volt: marxizmus előtti fiatalkorában, éppen úgy, mint marxista fordulata után, a legnagyobb filozófusok közé tartozott.

Prés alatt

  • Fleck Zoltán

Az év elején kezdte meg működését az új összetételű Országos Bírói Tanács (OBT), amely a 2018 és 2024 közötti, Magyarországon szokatlanul karakán és a függetlenségért harcokat vállaló testületet váltotta fel.

Az embert látni

Kultúrát közvetíteni – ez volt a népművelő feladata. Miközben a kultúraközvetítés kifejezés és a népművelő szó egyaránt kérdéseket vet fel, egy olyan szakma tűnt el, illetve alakult át, amelynek hetvenes évekbeli virágkora máig hatással van az életünkre.

Tesztidőszak

Újabb hecckampányában a Mi Hazánk a kormányoldaltól már ismerős stílusban mossa össze a homoszexualitást a pedofíliával, az utóbbival vádolva az LMBTQ-közösség ismert szereplőit. Az ügyek kirobbantói furcsa módon a kormánymédiából ugrottak ki a leleplezések hitelesebbé tétele érdekében.