Horvát Marcella

Maradjak még!

A választási eljárási törvényjavaslatról

  • Horvát Marcella
  • 2012. október 4.

Publicisztika

Az új választási törvény összes bűnét összeszedtük.

A hivatalosan Lázár János által jegyzett tervezet ismeretében még inkább nyilvánvalóvá válik, amit már e reform első terméke, a decemberi választási törvény elfogadásakor is tudtunk: a választási eljárási törvényjavaslat benyújtásával második fontos szakaszához érkezett a választási reform.
A kormánypárt célja, hogy megnehezítse az ellenzék összefogását, és következő választási győzelmét már a választás előtt biztosítsa.

A tervezet részletes vizsgálata előtt két dolgot rögzítenem kell.

Egy. A választási reform még nem ért véget. Az előző, 1997-ben elfogadott eljárási törvény ugyanis a kampányfinanszírozásra is kiterjedt. A mostani tervezet nem szól erről, a kérdést tehát - a pártfinanszírozással együtt - külön sarkalatos törvény fogja szabályozni. Márpedig a kampányfinanszírozás nem kevésbé fontos része a választási reformnak, mint a választási rendszert és az eljárást meghatározó jogszabályok. Teljes, részletes értékelést a választási reformról mindhárom jogszabály ismeretében adhatunk majd.

Kettő. Az alapvető alkotmányos és jogállami baj nem a választási reform tényével, hanem kivitelezésével és tartalmával van. Nemcsak ígéreteit szegte meg a kormánypárt, amikor minden előzetes egyeztetés nélkül nyújtotta be előbb a választási, most pedig az eljárási törvényt. Szembefordult a Velencei Bizottság ajánlásával is, amely a választási törvényről júniusban kiadott véleményében aggasztónak ítélte, hogy egyetlen párt - visszaélve döntő parlamenti többségével - ilyen alapvető változtatásokat szakmai és politikai egyeztetések nélkül iktat törvénybe. Súlyosan aggályos, és a korábbi kormányzati ígéreteket semmibe veszi az is, hogy ismét egyéni képviselői indítvánnyal nyújtották be a tervezetet. Így a jogalkotási törvény és az alkotmányosság is értelmét veszti, hiszen sarkalatos törvények esetében alapvető elvárás, hogy a tervezet benyújtása előtt legalább meghallgassák a többi pártot. Talán Lázár János is emlékszik rá, hogy Navracsics Tibor és Kövér László is többször bírálta ezt az eljárást - úgy látszik, a kormánypárton belüli érdekérvényesítő képességük az ellenzéki pártok befolyásával egyenlő. De nemcsak Navracsicsot és Kövért nullázza le a Fidesz, hanem - bár ez a legkevésbé sem nyomasztja - a magyar alkotmányos elvárásokat is. Hiszen az AB 1990 óta számos határozatában rögzítette: a választást szabályozó törvények elfogadásához azért kell kétharmados többség, hogy egyetlen parlamenti erő se tudja politikai érdekeit maradéktalanul érvényesíteni, és így torzítani a politikai versenyt.

 


Fotó: MTI

Miközben május óta a vita és az ellenvetések, tiltakozások többsége az előzetes regisztrációra fókuszál, a törvénytervezet tele van meglepetésekkel is. Számos eleméről egyetlen szó sem esett az elmúlt hónapokban, ám ezek alkotmányossága legalább annyira megkérdőjelezhető, mint az előzetes regisztrációé.

 

Kilenc évig terhes

Arról például eddig nem volt szó, hogy ezentúl 9 évre szól az Országos Választási Bizottság (OVB) utódjának, a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) a mandátuma.

A tisztességes választásokat országos szinten felügyelő és koordináló szervet 1990 óta mindig a leköszönő parlament választotta meg a következő négy évre, egyszerű többséggel, a választási év elején. Ehhez képest most érdemi indoklás nélkül kétharmadot ír a tervezet - azaz a feltehetően fideszes bábokból összeálló brigád akkor is marad, ha a Fidesz netán elveszíti 2014-et, de a győztesnek nem lesz kétharmada. Azaz: Orbán emberei valóban 9 évig fogják felügyelni a választásokat.

Ugyancsak 9 évre szól majd az Országos Választási Iroda helyett felálló Nemzeti Választási Központ (NVK) szinte elmozdíthatatlan elnökének megbízatása is. Ezt a főhivatalnokot a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezi majd ki; kizárólag e két személynek lesz felelős. Ez a megoldás a Médiatanács létrejöttét és működését idézi - és már ennyi is elég lenne, hogy látatlanban jó okkal vonjuk kétségbe elfogulatlanságát. Orbán nemcsak a 2014-es, de a 2018-as választásokon is jogosulatlan előnyökre törekszik.

A tervezet a pártok kampányát is megnehezíti. Ezentúl ugyanis a választópolgárnak engedélyeznie kell, hogy a kampány során politikai szervezetek levélben, telefonon vagy személyesen megkeressék. Kivételt csak a miniszterelnök és a kormány képez, hiszen ők már tavasszal felhatalmazták magukat arra, hogy ha ezt a választópolgár nem tiltja meg, a népesség-nyilvántartóból ingyen megszerezzék adatainkat, és üzeneteikkel bombázzanak. Még egyszer: amíg a pártok esetében az engedélyem, a kormány esetében a tiltásom szükséges. Az egyébként sem erős magyar jogtudatosságot ismerve aligha fogja bármelyik jegyző felhívni a figyelmemet arra, hogy ezt megtegyem. Adatkezelésben és hozzáférésben 1:0 a kormány javára.

Változik az ajánlás rendszere is. A decemberi választási törvény még ezer választópolgár ajánlásához kötötte az indulást - de a Fidesz e téren is felmérte a változó közhangulatot. Fogyó támogatásuk tudatában elsőrendű érdekük lett az ellenzék elaprózása: ezért könynyítik meg az indulást, ezért viszik le az ezerfős küszöböt kétszázra; ráadásul egy regisztrált választó több jelöltet is ajánlhat. Az indoklásból természetesen nem derül ki, mi végre ez az engedmény. E ponton is módosítaniuk kell a friss választási törvényt, hiszen az még kifejezetten tiltotta a többes ajánlást. Igaz, a jelöltállítás ezen szakaszára kevesebb időnk lesz - míg korábban több mint egy hónapig lehetett kopogtatócédulát gyűjteni, mostantól mindössze 11 napig tart az ajánlási időszak. Megszűnik a kopogtatócédula is, helyette az ajánlóíveket vezetik be - ám ezzel az adatvédelmi és adatkezelési problémák nem oldódnak meg, hiszen a Kubatov-listát az ajánlóívek alapján is lehet frissíteni.

Az ajánlással sérül a választójog egyenlőségének az elve is. Az ajánlás érvényességének ugyanis az is a feltétele, hogy az illető állampolgár szerepeljen az adott választókerület névjegyzékében. Mivel azonban a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok a választókerületi névjegyzékben - lakcím híján - nem szerepelhetnek, őket az ajánlásból kizárja a rendszer. Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a kettős állampolgárok vagy a tartósan külföldön élők választójogáról - ha egyszer a választójogot megadta nekik a törvényhozó, akkor ezt az egyenlőség sérelme nélkül kellene megoldania. (Ez az egyenlőség nemcsak az ajánláskor, de a szavazáskor is sérül, hiszen nekik csak egy szavazatuk lesz, egyéni képviselőre nem, csak listára szavazhatnak.)

Az a tény, hogy a választójog egyenlőségét a kétharmad képtelen jogállami keretek között biztosítani, csak még világosabbá teszi, hogy az általuk "külhoni állampolgároknak" nevezett közösségtől csupán a pártvoksokra számítanak - az állampolgárok egyenlőségéről és az érdekeik képviseletéről hangoztatott minden magasztos szólam csak maszlag.

Távoltartás

Ahogy a szavazati jog egyenlősége, úgy a demokratikus választójog másik alapelve, az általánosság sem biztosított - a javaslat kétségkívül legnagyobb csalása a választási regisztráció. Maga a törvényjavaslat ismeri el a feliratkozásként nevezett eljárás alkotmányellenességét - érdemi alkotmányos magyarázatot ugyanis sem az általános, sem a részletes indoklás nem tartalmaz. Bevezetjük a regisztrációt, mert így akarjuk. Mielőtt bárki amerikázni kezdene: Magyarország egyetlen amerikai tagállam választási törvényét sem iktatta be saját nemzeti jogába, ellentétben az emberi és polgári jogokat szavatoló szerződésekkel. Alkotmányjogi szempontból nem az a mérvadó, hogy mi van az Egyesült Államokban, hanem hogy a ratifikált egyezményeinkből mi következik.

A regisztráció alkotmányellenességével a Fidesz is tisztában van - ezért kell az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé beiktatni azt, hogy "sarkalatos törvény a választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbevételhez kötheti". Ettől viszont még nem lesz alkotmányos ez a megoldás - hiszen a választójogot nem az átmeneti rendelkezések, hanem maga az alaptörvény szabályozza. Persze ha ahhoz kellene most hozzányúlni, kiderülne, hogy a kőszikla mégsem elég szilárd - és úgy tűnik, a Fidesz számára presztízskérdés, hogy az alaptörvény normaszövegét ne módosítsák. Inkább a hozzájuk minden határon túl lojális "közírókból" meg a házi elemzőikből csinálnak komplett hülyét, akik hónapokig a regisztráció alkotmányosságát bizonygatták.

Pakolhatják bárhova: a regisztráció mindenképp sérti az általános választójogot. És nemcsak azért, mert képtelenek megindokolni, milyen alkotmányos szükségszerűség teszi ezt a korlátozást arányossá és elkerülhetetlenné. Hanem azért, mert az általános választójog elve, amely az emberi jogi egyezményekben és az alaptörvényben is szerepel, többek közt azt is jelenti, hogy akit a választójog megillet, az gyakorolhatja is választójogát - minden egyéb korlátozás nélkül. (A magyar törvényhozás bő másfél évtizedes, egészen az első, 2004-es külképviseleti szavazásig tartó alkotmányellenes mulasztása volt, hogy azok, akik a szavazás napján nem tartózkodtak az országban, nem tudtak szavazni. Pedig az Alkotmánybíróság már 1990-ben kimondta, hogy erre lehetőséget kell teremteni.) Ilyen formában elválasztani a választójogosultságot a választójog tényleges gyakorlásától nagyjából olyan, mintha a jogalkotó azt mondaná: mindenkinek joga van az élethez, de sarkalatos törvény e jogának gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbe vételhez kötheti.

Akárhogy maszatolnak is a külhoni és nemzetiségi szavazók névjegyzékei miatti állítólagos problémákkal - a törvényjavaslat számos ponton említi, hogy a regisztrációjukat kérő, itthon élő szavazók adatait összevetik az állam különböző, naprakész nyilvántartásaival. Sőt, maga az NVK fogja tájékoztatni az arra jogosultakat, hogy regisztráltathatják magukat! Ugyancsak az állam törli a névjegyzékből azokat, akik időközben elhaláloznak vagy elveszítik választójogukat. Tehát az NVK - vagyis a magyar állam - ezentúl is, az év bármelyik napján tudni fogja, kik (lennének) jogosultak a választásra. A szavazóköröket is ezen adatbázis alapján alakítják ki. Mégis - nekünk, szavazópolgároknak kell kikényszerítenünk e jogunk gyakorlásának lehetőségét. Ennek nemhogy alkotmányos indoka nincs - de bármit is szajkóznak majd Lázárék, az eljárás sem lesz olcsóbb és egyszerűbb. Mindazoknak, akiknek nincs ügyfélkapu-hozzáférésük, 2013. szeptember 1. és 2014. április 30. között, de legkésőbb a szavazás előtti 15. napig lesz lehetőségük arra, hogy a hét két munkanapján, munkaidőben ellátogassanak a jegyzőhöz, és kérjék névjegyzékbe vételüket. Ez már végképp nem Amerika - a tengerentúlon ugyanis nem heti két napon, hanem mindennap, akár a választás napján is felvetetheti magát bárki a választói névjegyzékbe.

A javaslat törvényerőre emelkedésével megszűnne a választásokon való részvétel ingyenessége is. Ha elvben nem is, de a gyakorlatban mindenképp. Ha ügyfélkapun akarok regisztrálni, akkor internet-hozzáférésre van szükségem. Ha nincs ügyfélkapum, az okmányirodában tudom elintézni, ami nincs minden településen - lehet, hogy utaznom kell. A regisztrációs kérelem postai küldése is költségekkel jár. A feliratkozás e ponton is komoly alkotmányos aggályokat vet fel, hiszen teljesen indokolatlanul veri - mindegy, milyen mértékű - költségekbe az állampolgárt.

Sokan, jobbára a kormány fizetett apologétái most azt ünneplik, hogy a regisztrációs határidő 15 napra csökkentése (az első tervekben szereplő 3 hónaphoz képest!) a regisztrációt végső soron elfogadhatóvá teszi. Pedig az alkotmányellenes szándék és tartalom semmit sem változott - ez ugyanis nem a regisztrációs időszak hosszától, hanem a regisztráció tényétől függ.

*

A Fideszt jól láthatóan semmi sem tántorítja el e förmedvény életbe léptetésétől. Az elmúlt két és fél év parlamenti gyakorlata alapján okkal vélelmezzük: most sem lesz senki a frakcióban, akinek fontosabb lenne saját becsülete, tisztessége és gerince, mint a Legfőbb Akarat kiszolgálása. Talán az AB-ban bízhatunk, hogy majd a fentieket számon kérve megálljt parancsol a jogkorlátozásnak - bár mondhat akármit, legfeljebb ismét visszavágják a hatáskörét. A feliratkozás bevezetésével kiiratkozunk a demokráciák névsorából - de hogy ez átmeneti vagy végleges lesz-e, végső soron még mindig rajtunk múlik. Még.

Neked ajánljuk

Leginkább a foci

  • Toroczkay András

Apanovellák, de nem csak azok, felnövéstörténetek, kisvárosi elbeszélések, Budapest- és énelbeszélések is egyben. Az író magáról beszél, nem is kendőzi. Már a címből rögtön beugrik egy másik óriás: Lóci. Itt azonban a fiú emeli fel az apját, s állít emléket neki.

Stockholm-szindróma

Szentgyörgyi Bálint sorozatát nagyjából kétféle diskurzus övezi. Az egyik a sorozat nyilvánvaló történelmi torzításait és pontatlanságait rója fel. Itt elsősorban Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történész kritikái­ra gondolunk, akik az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tagjaiként jogosan érezhetik, hogy saját és bajtársaik munkálkodását az alkotók nem adták vissza elég hűen. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy A besúgó vállaltan fikció, nem pedig dokumentumfilm.

Delfin

Van a filmben két csónakázás. Az egyik a bajai Sugovicán, az egykor kedvelt, de most néptelennek mutatkozó horgászhelyen. A gyermekkora helyszíneire visszalátogatván ismét kisvárosi lánnyá változó világhírű úszófenomén a nagypapával, ladikon haladva újra felfedezi a Duna-mellékág békességét. Máskor meg az óceánon hasít bérelt jetboaton, bálnát akar nézni – hullámokból felszökkenő delfineket lát is.

Szerelem határok nélkül

  • Nagy István

Nem lehet könnyű úgy gitározni egy zenekarban, hogy az elődöd árnyékában játszol, és folyamatosan ott van benned a félsz, hogy ha a régi srác majd egyszer vissza akar jönni, téged azonnal lapátra tesznek. Ez történt Josh Klinghofferrel, aki 2009-ben csatlakozott a Red Hot Chili Peppershez, és kereken tíz évig volt az együttes gitárosa. 

Biztonsági játék

Az utóbbi két évtizedben kevés olyan emlékezetes betoppanás volt a könnyűzene világába, mint a kanadai Arcade Fire 2004-es debütáló nagylemeze. A tragédiák árnyékában fogant Funeral katartikus sodrása és hiperérzékenysége pillanatok alatt hírnevet és rajongókat szerzett a zenekarnak, még olyan hírességeket is, mint David Bowie vagy David Byrne. A debütáló album pillanatok alatt vált hivatkozási ponttá, ami alighanem a szedett-vedett megjelenésű zenekart lepte meg a leginkább.

Miért hiányzik?

  • Csabai Máté

Nem lehet erről a kiadványról szokványos kritikát írni. Nem csupán Kocsis Zoltán ikonikus, de azért a színpad széléről olykor kibeszélt személye miatt, hanem azért, mert a huszonhat lemezen csupa olyan mű és életmű szerepel, amelyek játékmódjáról, megítéléséről interjúkban, szemináriumokon sokat megosztott a zongoraművész.

Minden színész csiga

„Tragédiának nézed? Nézd legott / Komé­diá­nak, s múlattatni fog” – idézi Katona László Az ember tragédiáját az előadás végén, amelynek alcíme is van: Etűdök színházi világunk állapotjáról. A Nézőművészeti Kft. egy rendkívül szórakoztató, elsőrangú kabarét csinált a színészek mindennemű kiszolgáltatottságáról és az abuzív rendezőkről.

Rejtvényfejtés

Legendás hely volt a Bartók 32 Galéria a kilencvenes években, magyar és külföldi kortárs kiállításokkal. Csak egy „probléma” volt vele (akárcsak a Liget Galériával), hogy a fenntartója és tulajdonosa az önkormányzat volt. A majdnem 100 négyzetméter alapterületű helyszín, s a modern művek ottani bemutatásának ellehetetlenítését az első Orbán-kormány művészetpolitikájának „köszönhetjük”, bár kétségtelen, hogy a múltba révedő magyarosch műalkotás fogalmát addigra jól beleültették az embe­rek fejébe.

Minden változatlan

  • Balogh Magdolna

A fejlődés- vagy karrierregényként induló mű egy drezdai antikvárius, Norbert Paulini alakját állítja a középpontba: a szerző „a szellem emberének” akar emléket állítani. Paulini a hetvenes–nyolcvanas években különleges hírnévnek örvendő boltot működtetett, amelyben egy kis szellemi kör is otthonra talált, s az elbeszélő is a törzsközönségéhez tartozott.

A zöld-fehér polip

Megalakul az ötödik Orbán-kormány, és itt most azt kéne találgatnunk, hogy Kásler távozása, Csák bevonása, Lázár és Navracsics visszatérése, meg néhány minisztérium szétszedése, átalakítása mi mindenre utalhat, s mindebből milyen új politikai irányra számíthatunk – de tizenkét év orbánizmus után nem hinnénk, hogy mindennek nagy jelentősége volna. Voltaképpen még a totális eszementséget tükröző húzás, az egészségügy és – főleg – a közoktatás betolása a karhatalmi minisztérium alá sem meglepő a NER államigazgatási track recordjának ismeretében.

Orbán Viktor két beiktatása

„Az Isten kegyelméből nekünk adott megbízatás mindig túlmutat rajtunk. Azokra, akiknek a javát kell szolgálnunk, de még ennél is tovább mutat arra, akitől a feladatot végső soron kaptuk és akinek a dicsőségét szolgálhatjuk. Ez a mai nap üzenete mindannyiunknak” – mondta Balog Zoltán, a rendszer egyik sokat próbált főpapja a Kálvin téri református templomban, a Novák Katalin államfői beiktatása alkalmából rendezett ökumenikus szertartáson. Szavai üresen pattogtak a templom kövén, s talán a térre is kigurultak, hogy ott pukkanjanak szét, mint sok színes szappanbuborék.