A kormánytöbbség, ígéretei ellenére, a választási eljárási törvényt is sumák módon, mindenfajta előzetes egyeztetés nélkül, egyéni képviselői indítványként fogja keresztülnyomni a Parlamenten. Hiába a Velencei Bizottság álláspontja, amely ezt a gyakorlatot a választási rendszert szabályozó törvénynél is erősen kritizálta - elvégre ez is csak egy vélemény, semmire sem kötelezi a kormányt; és a nemzetközi emberi jogi egyezmények és szerződések, melyek a választójog újraszabályozásakor mérvadóak lennének, szintén nem számítanak.
Néhány kiszivárogtatott részlet azért akad, és ezek alapján érdemes lesz három dologra figyelni mind a jogalkotás során, mind pedig az éles választási helyzetben. Noha az elemzők elsősorban a regisztráció politikai következményeit taglalják, fontos lenne észben tartani, hogy alapvető politikai jogról van szó, és ennek a gyakorlásában próbál korlátozni bennünket a kormány. Ezért ahelyett, hogy a regisztráció visszaüthet-e a Fideszre, inkább arra kellene összpontosítani, hogy mi, akiket e jogkorlátozás érint, mire számíthatunk.
*
Először is: a jelek szerint Orbán és a feliratkozás hívei nem olvasták a saját maguknak írt választási törvényt. A múlt év végén elfogadott jogszabály ugyanis nem az állampolgárok, hanem a választópolgárok létszámához köti az egyéni választókerületek kialakítását ("Az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy a választásra jogosultak száma megközelítően azonos legyen"). Azért is tudták a maguk számára kedvezően kialakítani a 106 új választókerület nagy többségét, mert tudták, hogy melyikben mennyi választópolgár él. Ám ha bevezetik az előzetes regisztrációt, és csak az lesz választásra jogosult, aki időben feliratkozik, akkor dől az egész rendszer, hiszen a regisztráció lezártáig senki sem fogja tudni, hogy településenként hány felnőtt állampolgár regisztráltatta magát választóként. Semmi gond, mondhatnánk, ha már tudják, gyorsan meghúzzák újra a kerülethatárokat. Csakhogy ezt szintén a saját választási törvényük tiltja meg, amikor kimondja: az általános választásokat megelőző egy évben nem lehet hozzányúlni a választókerületekhez. Vagyis amint bevezetik a regisztrációt, alkotmányellenessé és jogilag értelmezhetetlenné válik a kerületbeosztás rendszere.
Ennek kimondásához persze az Alkotmánybíróság (AB) döntésére is szükség lesz - és ne feledjük, jövőre két bíró is betölti a 70. életévét, vagyis az újak megválasztásával immár végképp többségbe kerülnek a Fidesz kegyéből hivatalukat elnyerő bírók. Bizakodhatunk persze, hogy a szakmai presztízsük előbbre való lesz az orbáni érdekek képviseleténél, de az elmúlt hónapok döntései alapján az ilyesfajta reményre nem sok okunk van. Elhisszük Navracsics Tibornak is, hogy nem fog megakadályozni egy esetleges előzetes normakontrollt (milyen rendes tőle!) - de emlékszünk még azokra az állításaira, amikor az egyéni képviselői indítványokon alapuló jogalkotást kritizálta, mégsem történt semmi: maradtak az egyéni indítványok is meg Navracsics ígéretei is. Abban meg egyáltalán nem bízunk, hogy majd a nagy integrátor, Áder János vétózza meg e rettenetes jogszabályt - hiszen pontosan neki köszönhetjük a jogállamiság két fontos sarokkövének, a választási és a bírósági rendszernek a jogállamiságot és alkotmányosságot részleteiben sértő, egészében megkérdőjelező "reformjait". Senki nem gondolhatja komolyan, hogy köztársasági elnökként újragondolja ezeket, és jól elítéli egykori pártpolitikusi önmagát.
A feliratkozással kapcsolatos második probléma az Egyesült Államok meglehetősen durva, kifejezetten jogkorlátozó módszereit idézi. Az egyik kiszivárgott információ szerint a településeken csak meghatározott napokon lehetne e regisztrációt megejteni - minden más esetben a járási központokba telepített okmányirodákban kellene ezt rendezni. E megoldás önmagában is alkotmányellenes lenne, hiszen senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy utazási költségekbe verje magát csak azért, mert élni szeretne politikai alapjogával. Az államnak biztosítania kellene, hogy mindenki a lakóhelyén vetethesse fel magát a névjegyzékbe, ahogyan erre eddig is lehetősége volt. Viszont nem ártana végre azt is tudni, egyáltalán milyen okiratokra lesz ehhez szükség. Ha ugyanis az állam úgy dönt, hogy lemond az állandó választói névjegyzék fenntartásáról, ez azt is jelentheti, hogy ezentúl nekem mint potenciális választópolgárnak kell igazolnom, hogy nagykorú magyar állampolgár vagyok, akit nem tiltottak el a közügyektől, és nem áll gondnokság alatt sem. Ehhez minimum erkölcsi bizonyítványra van szükség - és mindazoknak, akik szerint eddig azért már nem mennek el Orbánék, csak annyit tudok mondani: a Fidesz az elmúlt két és fél évben sorozatban átlépett minden vélt határt. Amit előzetesen mindenki riogatásnak, "ballib bérrettegésnek" vett, az később rendre bekövetkezett.
Az ellenzéki szervezetek figyelmébe ajánlom továbbá: ha igaz az, hogy a választási regisztrációnak a kampány kezdetéig (a választásokat megelőző 55. napig) kell végbemennie, az nem jelenti egyértelműen a korábbi kampánykezdetet. Ne feledjük, a regisztrációval egy időben iktatják törvénybe az új kampányszabályokat is. Márpedig a Fidesz régóta a rövid és olcsó kampányért szónokol, így nem lenne meglepetés, ha a hivatalos kampánykezdet előtti korteskedés és ezzel a regisztrációs kampány lehetőségeit is szűkre szabná. Tudjuk, vészjósló, károgó olvasat ez is - de senkinek nincs oka jobbat várni.
*
Végül, de nem utolsósorban: ne feledjük, hogy egyik legalapvetőbb politikai jogunkról van szó. Nem a semmiből teremt most a kormánytöbbség választójogi szabályozást, hanem egy létező alkotmányos helyzetet rombol, amikor a regisztrációval alkotmányos jogunkat korlátozza. S minél inkább valószínű, hogy az alkotmányos fékként szolgálni hivatott intézmények - az államfő és az AB - képtelenek lesznek megálljt parancsolni, vagy legalábbis érdemi indoklásra bírni a kormánytöbbséget, annál inkább szükséges, hogy mindenki tudja: nem nekünk kell megindokolnunk, miért ellenezzük a regisztrációt. Ellenkezőleg: a regisztráció híveinek kellene végre elfogadható magyarázatot adniuk, miért lépnek vissza száz évet a történelemben, és miért számolják fel az általános választójog intézményét.
