Horvát Marcella

Alapjogunk megvonása

Újra az előzetes regisztrációról

  • Horvát Marcella
  • 2012. október 13.

Publicisztika

Úgy tűnik, semmi sem akadályozza meg Orbán Viktort, hogy a magyar és európai értelemben vett általános választójog intézményét megszüntesse Magyarországon, és a választójogunkat előzetes regisztrációhoz - felcsúti nyelvjárásban: feliratkozáshoz - kösse. Persze nem fülkeforradalmi jogalkotásról lenne szó, ha érdemi részleteket is tudhatnánk.

A kormánytöbbség, ígéretei ellenére, a választási eljárási törvényt is sumák módon, mindenfajta előzetes egyeztetés nélkül, egyéni képviselői indítványként fogja keresztülnyomni a Parlamenten. Hiába a Velencei Bizottság álláspontja, amely ezt a gyakorlatot a választási rendszert szabályozó törvénynél is erősen kritizálta - elvégre ez is csak egy vélemény, semmire sem kötelezi a kormányt; és a nemzetközi emberi jogi egyezmények és szerződések, melyek a választójog újraszabályozásakor mérvadóak lennének, szintén nem számítanak.

Néhány kiszivárogtatott részlet azért akad, és ezek alapján érdemes lesz három dologra figyelni mind a jogalkotás során, mind pedig az éles választási helyzetben. Noha az elemzők elsősorban a regisztráció politikai következményeit taglalják, fontos lenne észben tartani, hogy alapvető politikai jogról van szó, és ennek a gyakorlásában próbál korlátozni bennünket a kormány. Ezért ahelyett, hogy a regisztráció visszaüthet-e a Fideszre, inkább arra kellene összpontosítani, hogy mi, akiket e jogkorlátozás érint, mire számíthatunk.

*

Először is: a jelek szerint Orbán és a feliratkozás hívei nem olvasták a saját maguknak írt választási törvényt. A múlt év végén elfogadott jogszabály ugyanis nem az állampolgárok, hanem a választópolgárok létszámához köti az egyéni választókerületek kialakítását ("Az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy a választásra jogosultak száma megközelítően azonos legyen"). Azért is tudták a maguk számára kedvezően kialakítani a 106 új választókerület nagy többségét, mert tudták, hogy melyikben mennyi választópolgár él. Ám ha bevezetik az előzetes regisztrációt, és csak az lesz választásra jogosult, aki időben feliratkozik, akkor dől az egész rendszer, hiszen a regisztráció lezártáig senki sem fogja tudni, hogy településenként hány felnőtt állampolgár regisztráltatta magát választóként. Semmi gond, mondhatnánk, ha már tudják, gyorsan meghúzzák újra a kerülethatárokat. Csakhogy ezt szintén a saját választási törvényük tiltja meg, amikor kimondja: az általános választásokat megelőző egy évben nem lehet hozzányúlni a választókerületekhez. Vagyis amint bevezetik a regisztrációt, alkotmányellenessé és jogilag értelmezhetetlenné válik a kerületbeosztás rendszere.

Ennek kimondásához persze az Alkotmánybíróság (AB) döntésére is szükség lesz - és ne feledjük, jövőre két bíró is betölti a 70. életévét, vagyis az újak megválasztásával immár végképp többségbe kerülnek a Fidesz kegyéből hivatalukat elnyerő bírók. Bizakodhatunk persze, hogy a szakmai presztízsük előbbre való lesz az orbáni érdekek képviseleténél, de az elmúlt hónapok döntései alapján az ilyesfajta reményre nem sok okunk van. Elhisszük Navracsics Tibornak is, hogy nem fog megakadályozni egy esetleges előzetes normakontrollt (milyen rendes tőle!) - de emlékszünk még azokra az állításaira, amikor az egyéni képviselői indítványokon alapuló jogalkotást kritizálta, mégsem történt semmi: maradtak az egyéni indítványok is meg Navracsics ígéretei is. Abban meg egyáltalán nem bízunk, hogy majd a nagy integrátor, Áder János vétózza meg e rettenetes jogszabályt - hiszen pontosan neki köszönhetjük a jogállamiság két fontos sarokkövének, a választási és a bírósági rendszernek a jogállamiságot és alkotmányosságot részleteiben sértő, egészében megkérdőjelező "reformjait". Senki nem gondolhatja komolyan, hogy köztársasági elnökként újragondolja ezeket, és jól elítéli egykori pártpolitikusi önmagát.

A feliratkozással kapcsolatos második probléma az Egyesült Államok meglehetősen durva, kifejezetten jogkorlátozó módszereit idézi. Az egyik kiszivárgott információ szerint a településeken csak meghatározott napokon lehetne e regisztrációt megejteni - minden más esetben a járási központokba telepített okmányirodákban kellene ezt rendezni. E megoldás önmagában is alkotmányellenes lenne, hiszen senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy utazási költségekbe verje magát csak azért, mert élni szeretne politikai alapjogával. Az államnak biztosítania kellene, hogy mindenki a lakóhelyén vetethesse fel magát a névjegyzékbe, ahogyan erre eddig is lehetősége volt. Viszont nem ártana végre azt is tudni, egyáltalán milyen okiratokra lesz ehhez szükség. Ha ugyanis az állam úgy dönt, hogy lemond az állandó választói névjegyzék fenntartásáról, ez azt is jelentheti, hogy ezentúl nekem mint potenciális választópolgárnak kell igazolnom, hogy nagykorú magyar állampolgár vagyok, akit nem tiltottak el a közügyektől, és nem áll gondnokság alatt sem. Ehhez minimum erkölcsi bizonyítványra van szükség - és mindazoknak, akik szerint eddig azért már nem mennek el Orbánék, csak annyit tudok mondani: a Fidesz az elmúlt két és fél évben sorozatban átlépett minden vélt határt. Amit előzetesen mindenki riogatásnak, "ballib bérrettegésnek" vett, az később rendre bekövetkezett.

Az ellenzéki szervezetek figyelmébe ajánlom továbbá: ha igaz az, hogy a választási regisztrációnak a kampány kezdetéig (a választásokat megelőző 55. napig) kell végbemennie, az nem jelenti egyértelműen a korábbi kampánykezdetet. Ne feledjük, a regisztrációval egy időben iktatják törvénybe az új kampányszabályokat is. Márpedig a Fidesz régóta a rövid és olcsó kampányért szónokol, így nem lenne meglepetés, ha a hivatalos kampánykezdet előtti korteskedés és ezzel a regisztrációs kampány lehetőségeit is szűkre szabná. Tudjuk, vészjósló, károgó olvasat ez is - de senkinek nincs oka jobbat várni.

*

Végül, de nem utolsósorban: ne feledjük, hogy egyik legalapvetőbb politikai jogunkról van szó. Nem a semmiből teremt most a kormánytöbbség választójogi szabályozást, hanem egy létező alkotmányos helyzetet rombol, amikor a regisztrációval alkotmányos jogunkat korlátozza. S minél inkább valószínű, hogy az alkotmányos fékként szolgálni hivatott intézmények - az államfő és az AB - képtelenek lesznek megálljt parancsolni, vagy legalábbis érdemi indoklásra bírni a kormánytöbbséget, annál inkább szükséges, hogy mindenki tudja: nem nekünk kell megindokolnunk, miért ellenezzük a regisztrációt. Ellenkezőleg: a regisztráció híveinek kellene végre elfogadható magyarázatot adniuk, miért lépnek vissza száz évet a történelemben, és miért számolják fel az általános választójog intézményét.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.