Kerényi György

Nemcsókkal kezdődött, Nemcsókkal fejeződik be az év: az államtitkár akkor is, most is a nyilvánosság előtt volt kénytelen megvédeni megbízója, a miniszterelnök vízlépcsőügyi elképzeléseit. Januárban a fű alatti magyar-szlovák tárgyalások miatt, most a hágai ítéletet követő egyezkedés során tett javaslatai miatt gyalázzák szegényt. Mindent megtesz miniszterelnökéért, és mégis Baja Ferenc a környezetvédelmi miniszter, aki lényegében egy éve meg sem szólal a Duna ügyében. Hálátlan, nagyon hálátlan munka a politikusé.

Nyertek-e a jogvédők Székesfehérváron, amikor megakadályozták, hogy konténerekbe telepítsenek tizenhárom, jogcím nélkül önkormányzati lakásban élő családot? Humánus volt-e az önkormányzat, amikor az emberek kilakoltatását kitolta egy hónappal, és 30 millió forintot ad nekik arra, hogy lakást vásároljanak? Hetven ember, köztük harminchét gyerek elköltözött lakhatatlanná vált bérházából, és ideiglenes szálláshoz jutott egy meleg, világos kőházban. Talán sikerül lakást is találniuk december 20-ig, amikor el kell hagyniuk az épületet, és személyijükbe új lakcím kerül a Rádió utca 11. után. Harmincmilliót kaptak erre, de a pénz a többi ötszázezer roma számlájára is felkerül.

A választások évére nemzeti drogstratégiája is lesz az országnak, legalábbis ezt ígérik az illetékesek. A drogstratégia többet sugall szimpla büntetőpolitikánál, mégis legtöbbször a büntető törvénykönyv módosításáról hallani. A középiskolások 10 százaléka fogyasztott már drogot, a kimenőről visszatérő kiskatonák 37 százalékának vizeletében illegális szerek mutathatók ki. A parlamenti drogbizottság jelentése tudomásul veszi a társadalom polarizáltságát, azt, hogy hétvégeken a fél ország pörög, a másik fele pedig rendőrért kiált.

Megvolt az ítélet, értelmeztük (lásd: Egymásra ítélve, MaNcs, 1997. október 2.), tette, teszi ezt más is. A kényszerű tétlenségnek immár vége, lehet tárgyalni a 155 pont végrehajtásáról. Százmilliárdokról, a rendszerváltás szimbólumáról, lápi pócról - vagyis ökológiai pusztulásról - van szó, mit mondhatnánk mást, mint eddig: össztársadalmi, ha tetszik, nemzeti ügy még mindig a vízlépcső. Sőt: most az igazán.

Húsz éve kezdődött és messze nincs vége: a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer sorsáról szeptember 25-én hozott hágai ítélet semmit sem zárt le. Mindössze lehetővé tette, hogy a felek tovább és újólag egyezkedjenek víziójukról, a Duna vizének közös hasznosításáról.

Több mint egyéves nyomozás után az ügyészség hűtlen kezelés és számviteli fegyelem megsértése miatt vádat emelt az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat (OCKÖ) és a Lungo Drom elnöke, Farkas Flórián ellen. A Lungo Drom két alapítványánál találtak pénzügyi problémákat, a vizsgálat fokozott ügyészi felügyelet mellett zajlott. Az önkormányzat és a szervezet elnöke cáfolja a vádakat.

Nem tudom, lehet-e jól sikerültnek mondani egy, a holocaust áldozataira emlékező virrasztást, de ha igen, akkor a szombati Kossuth téri rendezvény az volt. Voltak emlékezők, érdeklődők, újságíró-hegyek, és a hétfői lapokban még az a minden fotóriporter által megörökített jelenet sem jött le, amelyen Kovács külügyminiszter figyelmesen hallgat egy sörösüveggel a kezében magyarázó romát.

Nincs megállás, nincsen szünet: ősszel még csupán transzparens szólította fel Novák Dezső edzőt a távozásra, múlt héten már a Fradi-székház betört ablakai jelezték a szurkolók (most nem a Novákot megbuktató kemény mag) elégedetlenségét. A labdarúgó-szakosztály elnöksége kedden két meccsre szóló ultimátumot intézett Varga Zoltánhoz (vagy két győzelem, vagy viszlát), de a másnapi döntetlen után mégsem az edző ment, hanem a szakosztály elnöksége. A klubvezetés maradt és maradtak a futballszakosztály fizetett alkalmazottai is. Furulyás János az FTC-Videoton-derbi után telefonon jelentette be lemondását Szívós István klubelnöknek.

Milliárdos beruházásokat akadályozhat meg, vagy éppen azokra kötelezhet vállalkozásokat - a 12 környezetvédelmi felügyelőség nagy úr a maga szemétdombján: nemcsak a zöldek figyelik a környezetvédelem területi szerveinek átalakítását célzó minisztériumi terveket. Bár a tárca mai elképzelései kevésbé radikálisak, mint a tavalyiak, sokan mégis attól tartanak, hogy az államigazgatás korszerűsítésének ürügyén úgy alakul át a környezet- és természetvédelmi hatóság, hogy azután csupán fakarddal fenyegethetné a méreggel teli hordókat éjszaka elásó vállalkozókat.

Fénysugár volt a szombati hír az utóbbi hetek dunai homályában: Nemcsók államtitkárnak felnyomták a kocsiját. A politikus a kormány Duna-politikáját képviselte éppen a Merlinben, saját tudományos fokozatait sorolva, miközben állítólag megszabadították a kocsijában hagyott Duna-dossziéjától. Arról megoszlanak a vélemények, hogy az elkövetőknek szlovák akcentusa vagy free Duna jelvénye volt-e, de hogy Nemcsók államtitkár fontos ember, az már biztos.

Mást talán nem is tudnak az emberek a kormány cigánypolitikájáról, csak azt, hogy hárommilliárdot költ évente a romákra. A tavaszi parlamenti cigány vitanapon hallottam először ezt az összeget a miniszterelnöktől, aztán még aznap egy taxistól, aki mindjárt kommentálta is a Kádár alatt megszokott fordulattal. Túltámogatottak ezek a cigányok, mondta, aztán hozzátette, már innen, a demokráciából: mégis állandóan pofáznak. Ebben sem volt igaza.

"Megszokták már a cigányok, hogy nem engedik be őket a helyekre, pedig régen de sokat bunyóztunk emiatt" - mondja Sanyi a kocsiban. Csonti hallgat. A kesztyűtartóban csak Massive Attack, a Született gyilkosok meg az Oroszlánkirály, semmi pörgetős zene, Csontiban pedig dolgozik az XTC. Egyébként sem nagyon érti, miért nyomatjuk ennyire, hogy olyan helyekre menjünk, ahová cigányok járnak. Anyagos helyekre járnak a romák is, ahogy mindenki, mondja.