Környezetvédelmi átszervezések: Biobolt

szerző
Kerényi György
publikálva
1997/10. (03. 06.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Milliárdos beruházásokat akadályozhat meg, vagy éppen azokra kötelezhet vállalkozásokat - a 12 környezetvédelmi felügyelőség nagy úr a maga szemétdombján: nemcsak a zöldek figyelik a környezetvédelem területi szerveinek átalakítását célzó minisztériumi terveket. Bár a tárca mai elképzelései kevésbé radikálisak, mint a tavalyiak, sokan mégis attól tartanak, hogy az államigazgatás korszerűsítésének ürügyén úgy alakul át a környezet- és természetvédelmi hatóság, hogy azután csupán fakarddal fenyegethetné a méreggel teli hordókat éjszaka elásó vállalkozókat.

Milliárdos beruházásokat akadályozhat meg, vagy éppen azokra kötelezhet vállalkozásokat - a 12 környezetvédelmi felügyelőség nagy úr a maga szemétdombján: nemcsak a zöldek figyelik a környezetvédelem területi szerveinek átalakítását célzó minisztériumi terveket. Bár a tárca mai elképzelései kevésbé radikálisak, mint a tavalyiak, sokan mégis attól tartanak, hogy az államigazgatás korszerűsítésének ürügyén úgy alakul át a környezet- és természetvédelmi hatóság, hogy azután csupán fakarddal fenyegethetné a méreggel teli hordókat éjszaka elásó vállalkozókat.

A félelmek alaptalanok, állítják a minisztériumban, miután végül is feladták azokat az elképzeléseiket, amelyek szerint összevonták volna a környezet- és természetvédelmi hatósági jogosítványokat, és néhány felügyelőség önállósága is megszűnt volna (lásd: Házibajnokság, MaNcs, 1996. november 28.). Az új elképzelések szerint felügyelőségek nem szűnnek meg, de néhány közülük megerősödik: egyes kiemelt objektumok elsők lennének az egyenlők között, úgynevezett koordinátorok. A székesfehérvári felügyelőség lesz a magyar tenger, Pécs pedig a magyar atom, a paksi erőmű környezetvédelmi ügyeinek koordinátora.

Lassan

Az új tervek szerint természetvédelmi ügyekben továbbra is a területi szervek jelentik az elsőfokú hatóságot, a másodfok viszont ezentúl nem a Természetvédelmi Hivatalé lenne, hanem egy összevont Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőségé. A minisztérium közigazgatási államtitkára, Szilvásy György hangsúlyozza, hogy az új elképzelés mindössze annyit jelent, hogy a minisztérium egyik részlegétől egy másikhoz kerülnek át a másodfokú döntések, hiszen a Természetvédelmi Hivatal eddig sem volt önálló jogi személy, hanem a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumon (KTM) belül működött.

Tardy János helyettes államtitkár szerint sem jelent gondot a másodfok elvétele hivatalától: "Ha a stemplit máshol teszik rá, de az nem független a szakmai előkészítéstől, akkor ez nem kardinális kérdés. De ha az előkészítés dacára más döntések születnek, az már igen." A tervek ellenzői szerint viszont hiába marad a másodfokú határozatok szakmai előkészítése a Természetvédelmi Hivatalnál, ha a döntés máshol születik. A Központi Környezetvédelmi Alapból (KKA) is több olyan cég nyert milliókat, amelyek pályázatát az előkészítő szakbizottság elutasította. Anonimitásukat kérő informátoraink arra gyanakodnak, hogy a másodfok áthelyezése után már az első fok is könnyen kikerülhet a területi természetvédelmi hatóságok jogosítványai közül. A hatósági jogosítványok elvétele pedig a természetvédelem elsorvasztását eredményezheti. A természetvédelmi hatóságok ugyanis nem csupán gondozzák a rájuk bízott területeket, de hatóság lévén komoly beruházások, autópályák, repülőterek építésének fekhetnek keresztbe, jelentős üzleti érdekeket sértve ezzel. Megváltozik a területi hatóságok irányítása is, tudtuk meg Szilvásy Györgytől, a KTM közigazgatási államtitkárától: nem a régi-új főfelügyelőség, hanem a közigazgatási államtitkár irányítja majd őket helyettesein keresztül. A környezetvédelmi felügyelőségek esetében ez Kovács Árpádot jelenti, aki egyébként korábban a székesfehérvári, azelőtt pedig a pécsi felügyelőségen dolgozott.

Mérni szabadon

A helyettes államtitkár neve nemcsak korábbi munkahelyeivel, a most megerősíteni szándékozott két dunántúli felügyelőséggel, hanem a felügyelőségek laborjaival kapcsolatban is felmerült. Informátoraink szerint ő már 1990-ben, a vízügy és a környezetvédelem szétválásakor pécsi laborvezetőként azt javasolta, hogy a laborok ne legyenek egyik ágazaté sem, inkább privatizálják őket. Ezt a salamoni elképzelést nem sikerült keresztülvinnie, s a KTM-ben most is hangsúlyozzák, hogy a laborokat nincs szándékukban privatizálni. Új gazdasági forma nem szerepel az elképzelésekben, a laborok továbbra is költségvetési keretek között működnek, mondja Szilvásy György, habár a kérdés későbbi újragondolását ő sem tartja kizártnak. A tárca szakmai-fejlesztési központosítást tervez, "nem visszük ki költségvetésen kívülre a laborokat, de a tárcán belül koordinálni szeretnénk". Egyelőre két elképzelés létezik: az első (az esélyesebbik) szerint a minisztérium egyik háttérintézménye, a Környezetgazdálkodási Intézet (KGI) alá kerülne a 12 felügyelőségi labor, a másik változatban a KGI csak fejlesztésben, eszközellátásban koordinálna. A laborok a felügyelőségek számára továbbra is elvégeznék a hatósági méréseket, így a KGI-hez és a felügyelőségekhez is kapcsolódnának.

A laborok a hatósági munka hátterének biztosítása mellett most is a piacról kénytelenek megszerezni bevételük egy részét. Ez összeférhetetlenségi kérdéseket is felvet, hiszen egyszerre kaphatnak egy cégtől kiadós megrendeléseket és intézkedhetnek vele szemben egy szakhatóság részeként. Ez az összeférhetetlenség megszűnne a laborok KGI alá rendelésével, mondja Szilvásy György, hiszen akkor nem a helyi hatóság vezetője rendelné el a méréseket.

Ki szervez?

Tavaly nagy visszhangot váltott ki egy tanulmány, amelyet az Altus Rt. készített az Aggteleki Nemzeti Park közhasznú társasággá alakításáról. A minisztérium hárította a dolgot, mondván, az Altust nem ők kérték fel a munkára, de a tárca irányítói és az Altus közötti kapcsolatok miatt a gyanú tovább élt: a tárca privatizálni szeretne (Szilvásy György, Bakos Sándor - Baja Ferenc miniszter személyi titkára - és Gyurcsány Ferenc Altus-vezér korábban munkatársak voltak a mozgalomban, nem a zöldben, hanem a KISZ-ben; az Altus továbbá több mai köztisztviselőnek adott már munkát, egy, a kormány által elvetett javaslat pedig az Altus részvételével hozott volna létre egy részvénytársaságot a Környezetvédelmi Alap kezelésére). Szilvásy György hangsúlyozza: "Még a közhasznú társasági forma (kht) sem merült fel érdemben, még kevésbé az, hogy valamit eladjunk", de a költségvetés tehermentesítése miatt a kht-sítés végiggondolása a későbbiekben "nem lehetetlen". "Belekényszerítettek minket abba, hogy tabuként kezeljük a témát", mondja az államtitkár, utalva az Aggtelekkel kapcsolatos támadásokra.

A laborok igazi értékét nem felszerelésük jelenti, bár ez a vagyon is több milliárd forint. (Ezek a laborok az ország legjobban felszerelt ilyen jellegű intézményei, nem egy közülük nemzetközileg akkreditált, vagyis mérési eredményeiket külföldön is elfogadják.) Valamilyen vállalkozási formában történő működtetésük, "kiszervezésük" révén egyes szakértők szerint veszélybe kerülne függetlenségük, sokkal inkább megnőne az esélye annak, hogy gazdasági érdekcsoportok befolyásolhassák őket, mint most, amikor hatóságként a piacra is dolgoznak. Aki egy többmegyényi terület környezetvédelmi laborja felett rendelkezik, azzal érdemes jóban lenni minden potenciális környezetszennyezőnek. A garéi veszélyes hulladék elégetéséért évek óta folyik a verseny a dorogi, a Garéra tervezett és a kökényi égető között: a környezetvédelmi hatóságoktól, így a laboroktól is függ, ki lesz a befutó. A laborok kiszervezését az is nehezíti, hogy felszerelésük jó része nemzetközi, például PHARE-támogatásból származik. Endrédy István KGI-igazgató tájékoztatása szerint 1995-ben a területi laborok könyv szerinti vagyona 470 millió forint volt, ehhez jött 1996-ban 540 millió forint PHARE-támogatás. A KGI igazgatója támogatja azt az elképzelést, hogy a területi laborok a Környezetgazdálkodási Intézet irányítása alá kerüljenek, azt viszont nem, hogy kivigyék őket a költségvetési szférából.

A megfelelő forma

A tárcának április 30-ig kell átszervezési terveiről a kormányt tájékoztatnia. Az előterjesztés másik felelőse a közigazgatás korszerűsítésének kormánybiztosa, Verebélyi Imre, akinek helyettesével, Balázs Istvánnal sikerült beszélnünk. "A privatizációval, kiszervezéssel nagyon óvatosan kell bánni", mondta a kormánybiztos helyettese. "Kht-forma alkalmazható lenne, de létrehozása nagyon sokba kerül." (Ahhoz, hogy nyereségesen üzemeljenek, előbb komoly állami fejlesztésekre lenne szükség. A laborok esetében ez már megtörtént, jórészt PHARE-pénzből, a nemzeti parkok esetében viszont nem. Emellett a köztisztviselői státusok megszüntetése jelentős végkielégítésekkel is jár. Az Altus által készített aggteleki kht-terv is a dolgozóknak járó végkielégítést tartotta az átalakítás egyik legnagyobb problémájának.) Ugyanakkor a környezetvédelmi laborok helyzetét egységesen kell rendezni, mondta Balázs István, megszüntetve a fennálló párhuzamos kapacitásokat.

A kht-vé alakítás ellenzői azzal érvelnek, hogy mivel a közhasznú társaság profitját nem lehet kivinni, csak az alaptevékenységre lehet fordítani, ezért a működtetők abban lennének érdekeltek, hogy minél nagyobb költséggel dolgozzanak. Mindenesetre a tárca közigazgatási államtitkára szerint sem a nemzeti parkok, sem a laborok kht-sítése nem szerepel majd az április 30-ra készülő anyagban.

A jó gazda szeme

Az át- és kiszervezéssel kapcsolatos tervek háttérbe szorították az egyik legnagyobb állami alap, a Központi Környezetvédelmi Alap körüli botrányokat. Év végén több cikk is foglalkozott a KKA döntéseivel, azon belül is elsősorban a pályázatokat elbíráló tárcaközi bizottság vezetője, Kovács Árpád helyettes államtitkár szerepével. (Az Alfa TV KKA-támogatása kapcsán pedig Szilvásy György érintettsége merült fel.) Talán ezért, talán másért, mindenesetre idén már nem a helyettes államtitkár, hanem Szilvásy György irányítja a KKA munkáját. A közigazgatási államtitkár természetesen nem a sajtó által pedzegetett dolgokkal indokolja a váltást (sőt hangsúlyozza, hogy Kovács Árpád mindegyik sajtóperét megnyerte az ügyben), hanem a KKA megnövekedett, több területet érintő feladataival. Sajnos Kovács Árpádot nem sikerült elérnünk, írásban kért kérdéseinket pedig Szilvásy Györgyhöz továbbította. Kovács Árpád egyébként Szilvásy helyetteseként továbbra is részt vesz a KKA-döntések előkészítésében.

A KKA tavaly az úgynevezett programgazdák pályázatait preferálta, vagyis olyan vállalkozásokét, amelyek egy-egy nagyobb terület környezetvédelmi problémáit kívánják orvosolni. A minisztérium így tulajdonképpen kihelyezi a pénzt, amit aztán a programgazdák osztanak le alvállalkozóiknak. (Kovács Árpád fiának a cége is alvállalkozója volt egy, a KKA-ból támogatott vállalkozásnak. Ez a cég nem a tárcaközi bizottság, hanem a miniszter által elosztott pénzből, az úgynevezett közcélú keretből részesedett.) A rendszer kritikusai szerint a programgazda-rendszer miatt még a tárcaközi bizottság sem látja át a közpénzek útját. Szilvásy György szerint viszont a nyertesek továbbra is kötelesek elszámolni, s a programgazdának is a közbeszerzési törvény alapján kell kiírni pályázatait.

Tiszta lappal

Közbeszerzési pályázatot írt ki döntés-előkészítő számítógépes rendszerre a Környezetgazdálkodási Intézet (KGI) Kármentesítési Programirodája is 1996. december 12-i határidővel. (Az országban mintegy 600 milliárd forintra becsült olyan régebbi környezeti károsodást regisztráltak, aminek megszüntetése az államra marad. A területeket fokozatosan tisztítják meg, idén egymilliárd forint jut erre.) A pályázat nyertese az Envilaw Bt. lett, habár programját kétszer annyiért kínálta, mint a Magyar Tudományos Akadémia egyik kutatóintézete, a SZTAKI. A bt képviselője - akit a minisztériumban értünk utol -, Kiss Guba Ferenc szerint a SZTAKI pályázata azért volt annyira olcsó, mert programjuk nem felelt meg mindenben a pályázat követelményeinek. Rapcsák Tamás, a SZTAKI osztályvezetője ezt cáfolja, szerinte "nem racionális okok, hanem más érdekek játszottak közre a döntésnél". A SZTAKI véleményét a vesztes csalódottságával magyarázza Kiss Guba Ferenc, aki az Envilaw minisztériumi elérhetőségét azzal indokolja, hogy cége fejlesztette ki és üzemelteti a KTM információs rendszerét.

A SZTAKI fellebbezett a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, az viszont két hete elutasította beadványukat; az intézet - amint azt Inzelt Péter igazgatótól megtudtuk - bíróságon folytatja. A SZTAKI igazgatója így jellemezte saját pályázatukat: "Programunk segítségével a döntési eljárás során minden szakértői vélemény és lépés (objektív és szubjektív egyaránt) nyomon követhető és dokumentálható."

Ez lehetett a hiba.

Kerényi György

(közreműködött: Gergácz József)

szerző
Kerényi György
publikálva
1997/10. (03. 06.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra