Keresztesi József

Régen elzengtek Sid Vicious napjai, egyfelől. Másrészt persze Punk's Not Dead. A bécsi kiállítás létrehozói (kurátor: Thomas Miessgang, rendező: Gerald Matt) valahova e kettő közé építették föl a tárlatot, a dokumentumok - a háttérben szóló dalok, az újságcikkek, ruhaversemények, plakátok, fotók és filmfelvételek - az egykori atmoszférát hozzák közel, míg a teljes anyag igyekszik szélesebb kontextusba helyezni mindazt, amit a punk címke alatt foglalhatunk össze. Ilyenképpen a hangsúly nem a biztosító- és egyéb tűkre, de még csak nem is a zenékre, hanem legfőképp a képekre, a film- és képzőművészetre kerül: a punkra mint fölszabadító hatással bíró látás- és gondolkodásmódra.

Kiskertek, kukoricaföldek, hullámpalával foltozott kerítések és holdbéli ÁFÉSZ-boltok között kanyarog az autóbusz a szellős zalai nyárban, maga mögött hagyva Nagykanizsát, arccal a horvát határnak. Ha Tarr Béla road movie-ra szánná magát, abból jönne ki ilyesmi. Finoman szólva még Murakeresztúron sincs sok jele annak, hogy egyórányi vonatútra innen (kerüljük a nagy szavakat) történik valami. Persze addig is el kell ütni valamivel a varasdi járat indulásáig hátralévő néhány órát.

Fekete földrögnek tűnt, az olvadáskor hegyoldalról leomlott hókupacnak. Sötétedett, nem látszott más a tájból, csak ónos földek, párás volt az ablak, ahogy közeledtünk, úgy tűnt, mintha mozogna, mintha egy kabát emelgetné a karját: egy árnyékstoppos az útszélre dobva, amin fényszórók tekintete hajt át.

A Holmi Nyugat-száma - noha elszórtan versek is találhatók benne, sőt egy mindeddig kéziratban heverő Szép Ernő-regény folytatásos közlését is útjára indítja - főképpen esszékre és tanulmányokra épül. Egytől egyig informatív és érdekes munkák.

Ne szeress meg. Szeress. Úgy szeress, ahogy növekedsz vagy öregszel, ahogy a bogár bogár. Szeress, ahogy glóg tukompi litta-litta.

"Formákon múlik az élet" - jelenti ki a regény névtelen hőse a könyv vége felé, az anarchista forradalmárnő piros virágokkal díszített fehér bugyijáról elmélkedve. A forradalmárnőknek is van alsóneműjük, s noha ez a tapasztalat megnyugtatóan hat az Angst hősére, megnyugvása csak átmeneti. Nagy Gergely regénye pedig semmi okot nem ad rá az olvasónak, hogy osztozzék ebben az érzésben.

"Sok mesében olvasunk ördögökről. A mesebeli ördög lólábon jár, mintha állat volna, de beszél, mint az ember. Gonosz, csúnya, ijesztő. Ha nem tudnánk, hogy csak mesében van, félnénk tőle." A fenyegető felhangokat hordozó meghatározás Mérei Ferenc és V. Binét Ágnes nevezetes gyermeklexikonából, az Ablak-Zsiráfból származik, ilyenformán a magyar olvasó számára gyaníthatóan archetipikus erővel bír.

Bob Dylan öt év elteltével új stúdiólemezzel jelentkezett - nem túlzás azt állítani, hogy ez az esemény lázban tartja a zenei világot. A Modern Times az első héten 192 000 példányban kelt el az Egyesült Államokban, és máris a meghatározó jelentőségű, klasszikus Dylan-lemezek sorában emlegetik.

A sorozatcím nem feltétlenül méltányos Rubin Szilárddal szemben. Élő, bár régóta nem publikáló szerzőről van szó, akinek fő művét, a Csirkejátékot 2004-ben jelentette meg újra a Magvető Kiadó. Más-felől a regény mindig is a kevesek könyve maradt, a magyar irodalom tetszhalottja, így hát mégiscsak szerepeltetni illik a Kádár-korszak méltatlanul mellőzött műveinek a sorában. A Csirkejátékra jelentős olvasók hívják föl a figyelmet újra és újra, ám - személyes tapasztalataim szerint - a szakma nagy része is pusztán csak hallott róla, olvasni viszont nem olvasta. Rubin Szilárd műve nem kapott helyet a magyar próza kánonjaiban. Ahogy mondani szokás, annál rosszabb a kánonoknak.

Lehetséges-e action gratuite, és ha nem, hogyan?

A dalszöveg múzsája egy trampli. A saját közegéből - a zenei világából - kiszakadva a legritkább esetben képes normálisan viselkedni. Fülsértő, slendrián, nem lehet emberek közé vinni.

Istentelen könyv. Spiró hősére, a vaksi, csúnya és csenevész Urira senki sem vigyáz.