Kőszeg Ferenc

K. világéletében meg volt győződve róla, hogy tudatos élete a német megszállás napjával kezdődött, felnőtt élete pedig 1956. november 4-ével, "mikor arra ébredt / a város: lövik szét" (Petri).

1992 júliusában K. - akkoriban az SZDSZ országgyűlési képviselője és a Beszélő című hetilap főszerkesztője - üzenetet kapott, hogy keresse meg a Gráf Reklámügynökség vezetőjét, Rosta Máriát. Az ügynökség támogatási céllal vállalná, hogy hirdetésekkel látja el a nagy múltú, de a piacon egyre nehezebben vergődő orgánumot.

Magánúton Magánutazóként a Szovjetunióban K. úgy érezte, elvarázsolt világba érkezett. Másodunokatestvére, Maja, és Maja férje, Tolja a Lomonoszov Egyetemen dolgozott, matematikát, fizikát oktattak. Az egyetemről hazafelé jövet Tolja könyveket vásárolt, főként orosz klasszikusokat. Egyik nap Nyikolaj Leszkov összegyűjtött műveit vette meg, tíz-egynéhány kötetben, magyar pénzben fillérekért.

Rokonok K.-nak a világon mindenütt éltek rokonai, csak éppen Magyarországon nem. Unokatestvérei 1956-ban kimentek Amerikába, Kanadába, utóbb az édesanyja is kivándorolt, feleségétől elvált, gyerekeik nem voltak. Mint egy múzeumőr járt fel-alá a rámaradt, könyvekkel és képekkel teli, tágas lakásban.

Valamikor 1993 táján K.-ék értesítést kaptak, hogy megvásárolhatják a lakást, amelyben laktak. A ház Budapest belvárosában "műemlék jellegűnek" minősült, ezért húzódott az eladás egy évnél is tovább.

Egy könyvesbolt az állami könyvterjesztés végeláthatatlan évtizedei alatt még félig sem volt értelmiségi munkahely. A nagyobb könyvesboltokban meg persze az antikváriumokban dolgoztak könyvszerető, a könyvekhez értő emberek, de az eladó besorolása szerint betanított munkás volt, az alkalmazásnak még az érettségi sem volt feltétele.

Feketében Kardos György, a Magvető Könyvkiadó igazgatója, korábban a Honvédelmi Minisztérium katonapolitikai osztályának nyomozója Pilinszky János halálakor (1981. május 27.) azt terjesztette, hogy a demokratikus ellenzék zsarolta a költőt: megfenyegették, ha nem ad írást a Szegényeket Támogató Alap (SZETA) jótékony célú antológiájába, elterjesztik róla, hogy eladta magát a hatalomnak. Ez a trauma okozta a hatvanéves költő hirtelen halálát.

Hidegvérrel "Volt ott egy kisasztal, és azon voltak ilyen törött asztallábak. Fölkapott egy asztallábat, és elkezdett kegyetlenül ütni-verni engem. A fejemet vagy három helyen be is szakította. Engem a feleségem sem mert megütni, nemhogy egy idegen nő. Ököllel meg akartam ütni, de nem találtam el az arcát.

A K. monogram Franz K. hőse, Josef K. tulajdona. A K. rövidítésről azonban nem tudjuk, hogy vezetéknév-e vagy keresztnév (utónév) kezdőbetűje-e: éppúgy lehet Kálmán, Károly, mint Kovács, Kertész vagy éppen Kohn. Egyelőre maradjunk annyiban, hogy a K. hívónevű személy nem azonos e történetek elbeszélőjével. Lépcső

Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kuratóriumának elnökét, a HERBA részvénytársaság vezetőit milliárdos áfa- és adócsalás gyanújával letartóztatták. Az alapítvány elnöke és a részvénytársaság vezérigazgatója valaha rendőr volt, az alapítványi kuratórium tagjai nemzetbiztonsági tisztek. Hogy van ez?

Kedves Narancs-olvasók! Ki ne emlékezne közületek Victor Hugo izgalmas regényére, az 1793-ra? Egy teherhajónak álcázott korvett vitorlázik Angliából a francia partok felé. Fedélzetén parasztnak öltözve a vendée-i felkelés kijelölt parancsnoka. A hajón a tűzmester hanyagsága következtében elszabadul egy ágyú, összezúzza a korvett felszerelését, az üteg többi agyúját. A tűzmester élete kockáztatásával megfékezi az ágyút. A kijelölt parancsnok a Szent Lajos-rend keresztjével tünteti ki a bátor katonát, majd parancsot ad, hogy hanyagságáért lőjék főbe. A hajó kapitánya odasúgja a másodkapitánynak: "Vendée-nak van vezére!"