Legát Tibor

Sztárparádé címmel mutatta be első, felnőtteknek szóló előadását 1951 februárjában az akkor alig egyéves Állami Bábszínház.

A zenész szerint a kormány azért halogatja az 500 főnél nagyobb létszámú koncertek tiltásának bejelenté­sét, mert valami jót is akar mondani a rossz mellett, de még nem találta ki, hogy mit. Mindemellett Demeter Szilárd könnyűzenei programjával nincs baj, és Bródy Jánost sem ítéli el, amiért felkereste a kormánybiztost.

A szocializmus éveiben nem volt olyan magyar állampolgár, aki ne látta volna legalább egy művét. A nevét azonban a bélyeggyűjtők kivételével kevesen ismerték.

Egypercesek rossz társaságban.

Műfordítóként, íróként, a Helikon Kiadó főszerkesztőjeként ismerhetjük, de másfél éve könnyűzenei rádiós­ként is bemutatkozott M. Nagy Miklós – célja elsősorban az ismeretterjesztés. Az internetes Rádió Bézsen kéthetente jelentkező Davaj! című műsorában kizárólag orosz zenék és előadók hallhatók.

Tomboló siker és diplomáciai botrány 1934-ben.

Egry Gábor a Kúria döntésében és a civilekben bízik, és perli a magyar államot.

Dokumentaristaként jutott el az aktfotózásig, több mint harminc éve ez a kizárólagos művészi kifejezőeszköze. A 70 éves művészről tavaly jelent meg reprezentatív monográfia, ennek kapcsán beszélgettünk.

Szerinte csak szekértáborok vannak különféle érdekek mentén.

Zelk Zoltán az „eltűnt” Radnóti Miklósról, 1945-ben.

A múlt héten eldőlt, másfél milliárdot szán a kormány a Gellért-hegyi sikló megépülésének előkészítésére, a terveknek jövő októberre kell elkészülniük. Persze a több mint 150 éve működő Budavári Sikló történetének ismeretében nincsenek illúzióink.

„A gyerekek egyébként nagyon jól vannak. Meghíztak (sajnos a sok semmittevéstől mi is), jó színük van. Pisti rengeteget változott előnyére: igen bátor lett. Az első ródliversenyt (nem kell valami komolyra gondolni) is ő nyerte meg. Rendkívül ügyes, mozgékony, erős…”