Újra itt a Pokoli Aranykor, de mindenki csak örülhet neki

Sorköz

Immár online változatban is hozzáférhető a nyolcvanas a magyar underground zenekarainak plakátgyűjteménye, ami egyúttal 2018 egyik legszebb hazai kiadványa volt.

„A nyolcvanas években is voltak önkéntes rendőrök, munkásőrök, ugyanúgy masíroztak százezrek május elsején, és ugyanúgy tíz évet kellett egy Trabantra várni, de ez az évtized (azon belül is az első és a második fele) teljesen más volt, mint az addigiak: már nem a zsarnoki, nem is a jóléti, hanem a rothadó szocializmus korszaka. A Kieselbach Galériában látható Pokoli aranykor című kiállítás és a megnyitóra időzített azonos című könyv elsősorban ezt az állapotot tárja fel” – írtuk 2017 végén.

De mindjárt hozzá is tettük, hogy e megállapítás csak hozadéka a Bp. Szabó György grafikus-zenész és Szőnyei Tamás kollégánk underground zenekaros plakátgyűjteményéből született nagyszabású projektnek.

false

 

Noha az ezredforduló után többször is láthattunk efféle plakátokat a hazai kiállítótermekben, a Pokoli aranykor nemcsak a teljességre törekvése miatt vált rendhagyóvá, hanem azért is, mert a megjelent kötet jóval több volt a kiállítási katalógusnál. Ugyanis nemcsak a művészet területét érintette, igyekezett a korszakról képbe hozni az olvasót még titkosszolgálati jelentésekkel is. A csaknem négyszáz oldalas, Rieder Gábor által szerkesztett kötetbe több mint hatszáz plakát került, az átfogó, reprezentatív munkát visszaemlékezések, tanulmányok, interjúk, valamint korabeli fotók tették teljessé.

Ezen szerzői, szerkesztői és kiadói igényességet 2018-ban Szép Magyar Könyv-díjjal és az MTA Opus Mirabile-díjával ismerték el, de az sem véletlen, hogy a Pokoli aranykor viszonylag magas ára ellenére

nagyon hamar elfogyott.

Most azonban mindenki számára hozzáférhetővé vált – a Kieselbach Galéria  honlapján ugyanis olvasható, sőt lapozgatható online változatban.

Amint azt Szőnyei Tamástól megtudtuk, a könyvet nem egy az egyben adoptálták az internetre, vannak benne némi javítások, változások, újdonságok. „A megjelenés után vigasztaltak ugyan, hogy nincs könyv hiba nélkül, pláne közel 400 oldalon, de ezzel együtt bántott, hogy ebben is maradtak. Apróságok, amik a legtöbbeknek fel se tűnnek, de engem bosszantottak. Összecserélődtek képaláírások, hiba csúszott pár dátumba, nem jeleztük, hogy valójában elmaradt koncertet hirdetett egy-egy plakát. A legkínosabb az volt, hogy az egyik – ráadásul pont az egyik kedvencem – alá másnak a nevét írtuk, mint aki tervezte, és ezt akkor nem vettük észre" – mondta a szerző, hozzátéve, hogy jelentkeztek néhányan, a könyvbe került plakátok tervezői közül, így újabb szerzői információkkal gazdagodhatott a kiadvány.

„Az ilyen jelzéseknek őszintén örültem. Nem véletlenül írtuk oda az eredeti kiadás elejére, hogy az esetleges hiányosságokat a beérkezett információknak megfelelően pótoljuk. Erre nyújtott alkalmat az online kiadás, amely a pontosítások és kiegészítések miatt forráskiadványként használhatóbb” – mondta Szőnyei, aki már 2018 őszén hozzálátott, hogy „friss szemmel, alaposan” újraolvassa az egészet, összevetve a plakátokat a róluk szóló leírásokkal, hogy minden stimmel-e. Újra „nyomozni” – értsd: ismerősöknél kérdezősködni – kezdett hiányzó tervezői adatok iránt.

„Az ismertető szövegek egy részét kiegészítettem, részben olyan információkkal, amelyeknek eleve szerepelniük kellett volna, részben a megjelenés óta történt fontosabb eseményekkel. Így legalább említés szintjén bekerült néhány kiállítás, például a Kiscelli Múzeumé a Fekete Lyukról, a Ludwig Múzeumé Király Tamásról, Sóskuti Tibor festményeié az Art+Text Galériában, és néhány haláleset, például Nagy Gyuláé a Fekete Lyukból, Hegedüs Péteré (Peter Ogi) a Spionsból vagy Magyar Péteré az Európa Kiadóból, aki szegény ott volt még a megnyitón. Csövekkel az orrában, a járdaszegélyen ülve lapozgatta” – emlékezett vissza a szerző.

„Örültem, hogy néhány plakátról végre kiderült, hogy ki tervezte. Mert sokszor nincsenek aláírva, vagy csak olyan szignóval, becenévvel, ami a közeli környezetén kívül ismeretlen. Persze így is maradtak fehér foltok. Azt gondolom, sokat segíthetett volna ilyen kérdésekben Hevesi István, aki annak idején az Almássy téren szervezett koncerteket, de őt nem sikerült elérnünk. Gerhes Gábor pedig most, az online kiadás megjelenése után szólt, hogy a 286. oldalon lévő plakát is az övé. Attól tartok, ennek a melónak sose lesz vége a részemről…" – tette hozzá.

Az újabb kiadásban bekerültek további plakátok – például az az Etap együttesé 1985-ből –, vagy például olyan relikviák, mint egy jelvény Király Tamástól, illetve egy Fekete Lyuk-belépő, ám legfőbb változást mégsem ezek jelentik. „Összeállítottam a névmutatót: így keresni is lehet a plakátokon és fotókon szereplő együttesek és előadók, illetve az írásokban előforduló nevek szerint, a plakátok tervezői és a fotók készítői, továbbá a koncertek helyszínei szerint. Ez a könyv forrásértékét növeli, akárcsak az, hogy itt közöljük a nyomtatott kiadásban gyufacímke méretben megjelent plakátok adatait is” – árulta el Szőnyei Tamás.

Ráadásul az online kiadás legvégére egy angol nyelvű összefoglaló is került, ami segíthet abban, hogy ezt a magas színvonalú grafikai anyagot Magyarországon túl is megismertethessék.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.