Legát Tibor

És akikre mégis a Külvárosi éj miatt emlékezünk a Költészet Napján.

Nem először és nem utoljára.

A fővárosi első metrószakaszt 20 év alatt építették. Sztálinista nagyberuházásának indult, a Kádár-korszak „fiatalos lendületének” szimbolumává vált.

A mindenkori művészet dúskál tragikus sorsú alkotókban, de még ebben a kétes gazdagságban is különösen szomorú Farkas István életútja. A Magyar Nemzeti Galéria nagyszabású kiállítása egyértelműen bizonyítja, hogy ő a két világháború közötti hazai képzőművészet egyik leg­eredetibb alkotója.

A nemzet múzeumában egyenesen dicsőítik a kormányzót. A kiállításra rávetül a szélsőjobbos miniszter árnyéka.

Epizódok a magyar kultúrharc és az irodalmi nevelőmunka történetéből.

A századforduló csodájaként emlegetett Budapest Trianon után túlzásnak tűnt az ország új méreteihez képest. Harminc évvel később mégis megduplázták a területét.

Benne volt a hetvenes-nyolcvanas évek legizgalmasabb hazai művészeti projektjeiben, Hajas Tiborral dolgozott együtt, alapítója a Trabant együttesnek. De dolgozott a lemezgyárban is, olyan zenekarokat fényképezett, mint az LGT, az Omega vagy a Piramis. Új kiállításán immár harmadszor mutatja be ugyanazokat a képeket, de a korábbiaktól teljesen eltérő módon.

Keith Emerson (1944–2016) tündöklése a hetvenes évek elején a rocktörténet példátlan – bár nem különösebben eredeti – epizódja volt.

Énekes-szólólemeze jelent meg, tavaly, Free Sounds nevű formációjával jazzalbumot adott ki, miközben valóságos díjeső hullott rá: februárban a Story magazin és az Artisjus díjazta, decemberben Prima Primissima díjas lett.

Nem vitás, hogy régóta ő az egyik legjobb magyar gitáros, mégis kalapoznia kellett, hogy triójával stúdióba vonulhasson. Nem volt ez másképp korábban sem, amikor a Bujdosó Trió az első lemezét készítette. A második – hét év elteltével – az idén jelent meg.

A nemzet múzeumában egyenesen dicsőítik a kormányzót. A kiállításra rávetül a szélsőjobbos miniszter árnyéka. Ízelítő a Magyar Narancs friss számából.