Legát Tibor

A hazai síelők egy - meglehetősen nagy - részét nem lehet meggyőzni arról, hogy bár "vakációzásnak" számít az alpesi sítúra és a hajdúszoboszlói gyógyvízkúra is, az előbbi komolyabb felkészülést igényel. Az Istenhegyi Klinika traumatológusa kollégáit készíti fel a síelés sérüléseinek kezelésével kapcsolatban, immár hatodik éve a helyszínen, Zell am See-ben.

A szocializmus éveiben minden valamirevaló gyárnak és vállalatnak, minisztériumnak volt üzemi lapja. A Magyar Rendőr 1947-től szolgálta és védte a belügyi dolgozók érdekeit.

Az elmúlt két évben jelentősen csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma Magyarországon - nem kis részben a szabályok szigorításának következtében.

"A jelen helyzetből, a magyarországi közlekedési morál állapotát is figyelembe véve, érezhető elmozdulást - közlekedésbiztonsági értelemben - csak a szabályok betartására ösztönző, gyakorta szankciókat is alkalmazó, szigorú ellenőrzéssel lehet megvalósítani" - írták a rendőrség pár évvel ezelőtti közlekedésbiztonsági programjában. De mégis, milyen ma a magyarországi közlekedési morál "általános állapota"? És valóban csak a büntetés segít?

Mostanában az egykori Z'zi Labor énekesét ábrázoló óriásplakátokkal vannak teli a zuglói utcák. Janicsák István azonban nem koncertre invitálja a közönséget: a Zuglóiak Érdek-képviseleti Egyesülete (ZÉK) polgármesterjelöltjeként néz le ránk.

A csillagtól a kaptárig, Rózsa Sándortól Magda Marinkóig sok minden eszünkbe jut, ha a legszigorúbb magyar büntetés-végrehajtási (bv) létesítmény, a Szegedi Fegyház és Börtön kerül szóba, ám a terápia szó legfeljebb viccesnek szánt megjegyzésnek tűnik. Pedig az elítélteknek már lassan harminc éve lehetőségük van, hogy pszichológushoz forduljanak, sőt létezik úgynevezett gyógyító-nevelő részleg is a rácsok mögött.

Ha szomszédunk portáját elborítja a szemét, ha tizenöt kutyája mellé tizenhatodik kerül, ha roncsteleppé válik a kertje, leggyakrabban a tisztiorvosért kiáltunk. Pedig gyakran pszichiáterre lenne szükség.

Több mint húsz évig tartó huzavona ért véget 1970. április 2-án, amikor Fock Jenő miniszterelnök a Népstadion állomáson átvágta a nemzetiszínű szalagot, s ezzel megindult a forgalom a kelet-nyugati metró első szakaszán, a Deák tér és az Örs vezér tere között.

Az internet elterjedésével a pornográfia végképp hétköznapi tömegszórakoztatási áruvá vált. A könnyű hozzáférés is ludas abban, hogy egyre többen válnak a műfaj betegévé. Nagy részük el sem tudja képzelni, hogy kezelésre szorulna.

A 2003-ban indult és tavaly publikált első, nagyobb magyarországi kutatás (Demetrovics Zsolt - Paksi Borbála - Dúll Andrea: Pláza, ifjúság, életmód, L'Harmattan, 2009) bizonyította, amit eddig is sejtettünk: ugyanazt a szerepet tölti be a pláza a fiatalság számára, amit régen a kultúrház vagy az ifjúsági park. A 14-16 évesek 17,6 százaléka, míg a 17-30 évesek 11,5 százaléka hetente legalább egyszer megfordul egy ilyen helyen. A kutatás két vezetőjével beszélgettünk.

Az öreg buszoknak kohóba kell kerülniük - nyilatkozta nemrégiben a BKV vezérigazgatója. Azonban harminc évvel ezelőtt a nyolc-tíz éves buszok is mentek a kohóba. Közben sem a gyártó, sem az üzemeltető cégek, sem a Közlekedési Múzeum illetékesei nem gondoltak arra, hogy egyet-egyet talán érdemes lenne megőrizni belőlük.

Vagy harminc éve megszokott, hogy a magyar színművész, ha lehetőséget kap, dalra gyújt, stúdióba vonul, és kiad egy lemezt. Tulajdonképpen mindegy, mit énekel, az is, hogy milyen színvonalon, az albumot a "színészi munkásság" részeként könyveli el a közönség. Péterfy Borival fordított a helyzet: aranylemezes popsztár, miközben a Nemzeti Színház művésze. És talán csak a moziból nem annyira ismerős.