Manyasz Róbert

Donald Trump a múlt héten bejelentette, hogy felmondja a három éve megkötött iráni atomalkut. Ez heves felzúdulást keltett a nyugati szövetségesek körében éppúgy, mint a Közel-Keleten. Mi vezethetett a döntéshez?

Ahány megszólaló, annyi értelmezés: palotaforradalom, puccs, tisztogatás. Soha nem látott, gyökerekig ható átalakítás zajlik Szaúd-Arábiában, amely eddig sohasem tapasztalt gazdasági, politikai és vallási kihívások előtt áll.

Emberi jogi szervezetek november 5-ét a rohingják napjává tennék, hogy felhívják a figyelmet a mianmari humanitárius katasztrófára. Ám sem a globális nagyhatalmak, sem a regionális szereplők nem érzik a sajátjuknak a számkivetett kisebbség szenvedéseit. A tragédia következménye a helyi muszlim közösségek radikalizálódása lesz.

Új szakaszába lépett a Perzsa-öbölben évek óta zajló középhatalmi játszma. Szaúd-Arábia összehangolt politikai támadást indított a térség egyik kis országa – elvben szövetségese – ellen. Katar nem először kerül a sivatagi királyság vezetésének célkeresztjébe.

Recep Tayyip Erdoğan évek óta épülő autokratikus rendszere fontos mérföldkőhöz érkezett. Az elnök immár népi felhatalmazással mozdíthatja el országát a diktatúra felé.

Erdoğan elnök a múlt héten megfenyegette az Európai Uniót, hogy ha az Európai Parlament most hozott – nem kötelező érvényű – határozata után a Bizottság leállítja a csatlakozási tárgyalásokat, három és fél millió embert zúdít a kontinensre.

260 halálos áldozat, másfél ezer sebesült, rekordgyorsaságú bukás, több mint 6 ezer letartóztatás – lapzártánkig ez a mérlege a múlt pénteki török puccsnak. Alább az okokat és a következményeket vizsgáljuk.

Oroszország már nemcsak a Közel-Keleten harcol a dzsihadistákkal: az Észak-Afganisztánba bejelentkező Iszlám Állam (IÁ) és a szíriai–iraki frontokon küzdő közép-ázsiai erők újból az évtizede elhagyott régióra terelték a figyelmét.

A menekültválságot nem Európa határainál, hanem a kiindulási helyén lehet orvosolni. Mi van most Szíriában, hogyan lett az, ami van, és hogyan kellene nekifogni a tűzoltásnak?

Tunéziában a szúszai turistacentrum elleni véres támadás után a kormány rendkívüli állapotot hirdetett, s a líbiai határon homokfal- és árokrendszer kiépítését tervezi. Ám az ellenség már a kapukon belül van.

A Kazahsztánt negyed évszázada irányító Nurszultán Nazarbajev tipikus posztszovjet vezetői életutat mondhat magáénak. Honnan jött az elnök, és hová tart országa?