Mészáros Bálint

A Fidesz-KDNP vezette kormány végre megmutatta, hogy igenis hajlandó kényes reformokba belefogni. Elsőként a felsőoktatás átalakításáról tette közzé terveit.

A költségvetési helyzetre és a Fidesz választási ígéreteire tekintettel elfogadható az eddigi kormányzati munka, bár a válságadók és a magánnyugdíjrendszer körüli bizonytalanság kétségtelenül súlyos kockázatokat hordoz. Az első Orbán-kormány gazdasági minisztere szerint az intézményrendszer átalakítását most már muszáj elkezdeni, de nincs értelme a társadalom ellenében reformálgatni.

Orbán Viktor kormányfő a múlt szerdán jelentette be, hogy a bankadó után újabb, ún. válságadók jönnek. Az indok változatlan: az adófizetők tovább nem terhelhetők, a közteherviselésből azoknak is ki kell venniük a részüket, akik eddig csak a profitot halmozták: a távközlési és telekommunikációs cégeknek, az energetikai szektornak, valamint a kereskedelmi áruházláncoknak.

Magyarországon nem nyílt még nagy tér az egészségügyi magánbiztosításoknak, és az előtakarékosságra létrehozott egészségpénztárakból is éppen a megtakarítás hiányzik. A magyarázatot szokás szerint az állami gondoskodásba vetett hit, az egészségkultúra hiánya, a rossz szabályozás és az egészségügy általános állapota szolgáltatja.

A társadalom elöregedése minden európai országra jellemző, ennélfogva a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága is közös probléma. Az Európai Bizottság (EB) nyáron megjelentetett zöld könyve sorra veszi az állami és a kiegészítő nyugdíjpillérek legfontosabb problémáit, a tagállamok kormányai, intézményei és állampolgárai pedig november 15-éig szállhatnak vitába a megállapításokkal. Az uniós biztost az egységes fellépés lehetőségeiről kérdeztük.

Vasárnap a települések nagy többsége is felvette a kormányzat színét, azaz immár "házon belül" lehetne megoldani az önkormányzati rendszer bajait. Volna mit: a központi költségvetésben húsz éve alkalmazott fűnyíróelv, az ágazati lobbik törekvései, az állam és a települések közötti feladatmegosztás átgondolatlansága és a mindebből következő kaotikus finanszírozás miatt az önkormányzati rendszerben mára egyszerre van jelen a hiány és a pazarlás. Nemsokára a helyhatóságok eladósodottságából is nagy zűr lehet.

Harcba szállnak a jövő évi szűkös költségvetési forrásokért a kórházak, hiszen az ágazat alulfinanszírozottsága már a működésüket veszélyezteti. A Veszprém megyei kórházat is vezető egykori miniszter szerint viszont mára az intézmények azt is belátták, hogy nem lehetnek a strukturális változtatások kerékkötői.

Bár a kommunikációs fronton a kormánycsapatok még harcban állnak és (lanyhuló intenzitással) gazdasági szabadságharcról beszélnek, mese nincs, jövőre tartani kell a három százalék alatti hiánycélt. Az ezerszer elátkozott reformokat viszont lehet még halogatni egy ideig, legfeljebb a költségvetési lyukakat lesz egyre nehezebb betömni.

A nyolc és a négy évvel ezelőtti önkormányzati választásokhoz hasonlóan egyértelmű - sőt, egyértelműbb - eredmény várható október 3-án. A Fidesz majdnem mindent visz, az MSZP még nem esik szét, a Jobbik a fővárosban és a Dunától keletre tovább erősödhet, az LMP-nek pedig változatlanul az lesz a legfőbb gondja, hogy országgyűlési frakciója mögé működő pártot varázsoljon.

A vissza nem fizetett jelzáloghitelek nem érik el azt a szintet, ami már a pénzügyi közvetítőrendszert is veszélyeztetné, de ettől még komoly szociális feszültségek várhatók. Nem véletlenül húzódik viszont a bajbajutottak állami megsegítése, hiszen a feladat további károk okozása nélkül megoldhatatlannak tűnik.

Végre itt a gazdasági csodafegyver, a második Széchenyi-terv. Funkciója, elődjéhez hasonlóan, a kormányzati kommunikáció csúcsra járatása; a különbség, hogy most már a más pénzének elköltésére lehetünk majd büszkék.

Ha megvalósul az orbáni 29 pontban szereplő program, akkor idén teljesíthető a kitűzött hiánycél - cserébe a bankadó lefékezi a gazdasági növekedést, és a terhek nagy részét az ügyfelek fogják megfizetni. A szerkezeti átalakítások az államháztartás középtávú egyensúlya miatt volnának szükségesek. Az IMF-től és az Európai Uniótól pedig hiába várnánk engedékenységet, a piaci hitelezőinket ez nem hatná meg - mondta lapunknak a jelenleg Amerikában tartózkodó közgazdász, akivel telefonon készítettünk interjút.