A napokban lett volna 75 éves David Bowie. A szimbolikus évforduló miatt a szokásosnál is jobban izzik most a zenei hagyatéka körül a levegő, és ennek részeként nemrég végre megjelent az ún. Era boxszett sorozat ötödik darabja, a Brilliant Adventure. Rengeteg minden van rajta, pazar a kivitelezés, viszont az emberben marad némi hiányérzet.
Sokan gondolhatják, hogy semmi újat nem lehet mondani a Beatlesről. Ez a tézis most megdőlt: Peter Jackson háromrészes tévésorozata, a Get Back olyan közelségbe hozza a zenekart, amit legfeljebb azok élhettek át, akik ténylegesen ott voltak a környezetükben. Az összesen 468 percnyi filmanyag rendkívül őszinte betekintést nyújt a Beatles késői, problémákkal gazdagon tarkított korszakába, és számos meglepetéssel szolgál.
Nemrég ünnepelte fél évszázados jubileumát a Sticky Fingers, most pedig elérkeztünk a másik fontos évfordulóhoz: negyvenéves a Tattoo You című Rolling Stones-album.
A Philadelphiában alakult zenekar dicsőségét mi is zengtük három évvel ezelőtti szigetes koncertjük kapcsán, és izgatottan vártuk, hogy milyen lesz az együttes ötödik lemeze.
Ha valaki a ’w’, a ’h’ és az ’o’ betűket látja közvetlenül egymás mellé írva, az mostanság valószínűleg sokkal hamarabb asszociál az Egészségügyi Világszervezetre (WHO), mint a hatvanas–hetvenes évek egyik legjelentősebb zenekarára, a mai napig is létező The Who-ra. Monolitikus lemezük, a Who’s Next nemrég volt 50 éves, ami jó indok egy kis visszatekintésre. A Who mifelénk soha nem lett igazán kultikus együttes, ezért nem csak az album, a zenekar történetét is érdemes feleleveníteni.
Hiába számít Wales legsikeresebb együttesének a Manic Street Preachers, a top pozíció eddig csak egyszer, a This Is My Truth Tell Me Yoursszal jött össze nekik a brit albumlistán, és annak is már 23 éve.
„Ritka az, hogy egy zenekar a szólógitáros kiválása után gitárszempontból ennyire erős lemezt készít, de az idén 20 éves Amber Smith-nek ez most sikerült, és így a szintik hiánya sem fájó”, írtuk tavaly az együttes Record című lemezéről.
A legnagyobb posztumusz diszkográfiával valószínűleg Jimi Hendrix rendelkezik, de csak idő kérdése, hogy ez megváltozzon, ugyanis a 2016-ban elhunyt Prince örökösei egyre több cuccot szednek elő a páncélszekrényből.
Az enyhén pösze Isaac Brock vezette, portlandi székhelyű Modest Mouse nevét a 2004-es Good News for People Who Love Bad News album emelte be a mainstreambe.
A nagyjából egy évtizede Londonban alakult Wolf Alice az induló lemezével (My Love Is Cool, 2015) elsőre begyűjtött egy Mercury-jelölést, a két évvel későbbi Visions of a Life-fal pedig már a díj is összejött.
