Koncert

Záróra után

Pet Shop Boys

Kritika

Egy-egy zenekar vagy énekes megítélésébe könnyen belejátszhatnak a gyerekkori élmények, akár pozitív, akár negatív irányban. Nekem a Pet Shop Boyshoz fűződik életem első lemeze (Actually, 1987) és koncertje (Budapest Sportcsarnok, 1991), így még olyankor is megengedőbb voltam velük, amikor a józan ész nem ezt diktálta volna (például a Go West című Village People-feldolgozás vagy a latinos Bilingual album megítélésénél).

Tulajdonképpen már a legelején, vagyis a West End Girls című debütsláger megjelenésekor felfigyeltem Neil Tennant és Chris Lowe duójára, és a ’91-es BS-koncert után is szinte mindig megnéztem őket élőben, amikor csak lehetett, bár a második magyarországi bulijukról lemaradtam 2000 nyarán, mert pont ugyanabban az időpontban zajlott a foci-Eb döntője.

2004-ben egy zenekaros programmal érkezett a PSB a Szigetre és adott emlékezetes koncertet, a két évvel későbbi VOLT-os fellépés viszont csalódást keltő táncos musical volt. 2010-ben a Balaton Sound headlineri pozícióját is kipipálhatták egy korrekt műsorral, 2014-ben pedig végre ismét saját jogon léptek fel, ezúttal a Budapest Parkban – sokkal izgalmasabb produkciót kapott tőlük a közönség, mint az egy nappal korábban a VOLT-on haknizó Arctic Monkeystól. Tennant és Lowe 2018-ban még a szegedi SZIN-t is kipipálhatta a magyarországi fesztiválok közül, és mivel nekem az a koncert kimaradt, különösen kíváncsi voltam, hogy az ezúttal greatest hits szettel turnézó Pet Shop Boys mit gurít ismét a Budapest Parkban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.