Koncert

Záróra után

Pet Shop Boys

Kritika

Egy-egy zenekar vagy énekes megítélésébe könnyen belejátszhatnak a gyerekkori élmények, akár pozitív, akár negatív irányban. Nekem a Pet Shop Boyshoz fűződik életem első lemeze (Actually, 1987) és koncertje (Budapest Sportcsarnok, 1991), így még olyankor is megengedőbb voltam velük, amikor a józan ész nem ezt diktálta volna (például a Go West című Village People-feldolgozás vagy a latinos Bilingual album megítélésénél).

Tulajdonképpen már a legelején, vagyis a West End Girls című debütsláger megjelenésekor felfigyeltem Neil Tennant és Chris Lowe duójára, és a ’91-es BS-koncert után is szinte mindig megnéztem őket élőben, amikor csak lehetett, bár a második magyarországi bulijukról lemaradtam 2000 nyarán, mert pont ugyanabban az időpontban zajlott a foci-Eb döntője.

2004-ben egy zenekaros programmal érkezett a PSB a Szigetre és adott emlékezetes koncertet, a két évvel későbbi VOLT-os fellépés viszont csalódást keltő táncos musical volt. 2010-ben a Balaton Sound headlineri pozícióját is kipipálhatták egy korrekt műsorral, 2014-ben pedig végre ismét saját jogon léptek fel, ezúttal a Budapest Parkban – sokkal izgalmasabb produkciót kapott tőlük a közönség, mint az egy nappal korábban a VOLT-on haknizó Arctic Monkeystól. Tennant és Lowe 2018-ban még a szegedi SZIN-t is kipipálhatta a magyarországi fesztiválok közül, és mivel nekem az a koncert kimaradt, különösen kíváncsi voltam, hogy az ezúttal greatest hits szettel turnézó Pet Shop Boys mit gurít ismét a Budapest Parkban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.