Interjú

„Mi nem ezért zenélünk”

Wolf Alice

Zene

Harry Styles előzenekaraként adta második budapesti koncertjét a londoni Wolf Alice. Tavalyi, Blue Week­end című harmadik lemezüket agyondicsértük, most pedig Ellie Rowsell énekesnővel és a dobossal, Joel Amey-vel beszélgettünk, aki azonban nem engedte, hogy lefotózzuk.

Magyar Narancs: Amikor négy éve találkoztunk a Szigeten, szóba került, hogy az első két lemezetek egyaránt a brit lista második helyéig jutott. A Blue Weekenddel azóta összejött a number one pozíció is. Mennyire fontos ez számotokra?

Ellie Rowsell: Tulajdonképpen az. Jó érzés a lista élén állni, ha nem is ezért zenélünk. Ugyanakkor, ha ez valakit egyáltalán nem érdekel, azt egy kicsit szomorúnak tartom. Végül is ez egy jó alkalom arra is, hogy ünnepeljünk.

Joel Amey: Azért is fontos, mert nemcsak mi négyen dolgozunk a lemezeinken, hanem a komplett stáb. Egy idő után a zenekarosdi túlnőhet a tagokon, és jó az, ha egy egész csapat munkájának eredményeként jutunk a lista csúcsára. Ráadásul mi egy független kiadóhoz, a Dirty Hithez tartozunk, és úgy mindig nehezebb összehozni a number one pozíciót.

MN: Van bármi köze a lemezcímnek a New Order-féle Blue Monday-hoz?

Joel Amey: Nincs (nevet). Egyszer csak kimondta Ellie ezt a szókapcsolatot egy taxiban, mi meg megjegyeztük, és velünk maradt. Nem könnyű címet adni egy lemeznek, mert valahogy össze kell foglalnia az egész album tartalmát. Úgy éreztük, hogy ez a cím jól passzol a zenei tartalomhoz, a szövegekhez, a hangzáshoz, a produceri munkához. Az artworköt már természetesen ehhez igazítottuk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.