Kovács Bálint

Talán nincs is olyan prózai színházi előadás az országban, amelyben egyetlen hangnyi zene sincs. De mitől lesz a zene több, mint a díszletek tologatásának zaját elnyomó trükk vagy a krokodilkönnyeket bús hegedűnyűvéssel megtámogató blöff?

Ha az a posztmodern, amikor egy film író főhősével rendre megtörténik minden, amit készülő forgatókönyvében leír, akkor azt hogyan nevezik, amikor az író főhős és haverjai igyekeznek szándékosan elérni, hogy megtörténjen velük, ami le van írva a félkész könyvben; aki pedig valójában a filmet írja, addig szórakozik ezzel, hogy a nézők végül már tényleg nem tudják, tulajdonképpen az előbbi vagy az utóbbi verzió látható éppen?

Papadimitriu Athina és Trokán Péter lányaként színészcsaládba született, sokáig mégsem akart színész lenni. Kecskeméten játszik, például Brecht Angliai Második Edward életének egyik főszerepét. Decemberben Domján Edit-díjjal tüntették ki. Novemberben volt az első fotókiállítása, és ő készítette a pesti Katona József Színház új társulati portréit is.

A legtöbben nem győznek sopánkodni, ha gyerekük napi 10-16 órát ül a számítógép előtt. De mindjárt más a helyzet, ha kiderül, hogy a monitor félhomályában a kölyök olyan kreatívan töltötte délutánjait, hogy munkájának gyümölcse komoly cégek érdeklődését is felkeltheti.

A lengyel börtönben ok nélkül fogva tartott román vendégmunkás, Claudio Crulic tiltakozó éhségsztrájkjában és halálában egy őserejű tragédiát látott meg Anca Damian rendező: a jogtalanság elleni harc, a kisember elvek és moralitásérzék táplálta küzdelmének archetípusát.

Az év elején, tizenkilenc év után elhagyta a zenekart Molnár "Cseresznye" Levente gitáros; azóta utódjával, Sidlovics "Sidi" Gáborral már készült három klip, másfél nap alatt aranylemez lett az új, Rockmafia Debrecen című nagylemez, és elkezdődött az év végi arénaturné is. A zenekarvezetővel volt miről beszélgetnünk.

Miközben a független színházak, civil szervezetek és képzőművészeti alkotók lassan az utolsó küszöböt is szétrágják, varázslatos módon kinőtt a földből egy sikeres és örömteli kezdeményezés is. A Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház 38 művészeti szervezetnek ad otthont.

Olyan filmek készítésében vett részt íróként, rendezőként és színészként, mint az uristen@menny.hu, a Pesti mesék vagy a Libiomfi. Tíz évig, a Budapesti Kamaraszínház bezárásáig volt a társulat tagja, az utóbbi években pedig szerepelt a Pesti Színházban, az Örkényben, a Titkos Társulat egy előadásában és a pár hete bemutatott Pintér Béla-darabban, A 42. hétben is. Pintér Kaisers TV, Ungarnjában nyújtott alakításáért megkapta a Színikritikusok Díját.

A KoMa alapító tagjaként öt évig játszott a társulatban, de az évad végén kilépett, majd jelentkezett az X-Faktorba, ahol Keresztes Ildikó „tanítványaként” a negyedik élő show-ig jutott. A pályamódosítás okairól, a bulvársajtóról és az énekesi karrierről beszélgettünk vele.