Társasjáték

Világuralom középhaladóknak

Sid Meier: Civilization

  • Kovács Bálint
  • 2013. január 19.

Interaktív

A népszerű számítógépes játék alapján megalkotott, de annak ismerete nélkül is játszható Civilization a táblás társasjátékok királya. Nem csak azért, mert remekül és újszerűen egyesíti az elmúlt évek korszakalkotó játékainak - mint a Rizikó, a Catan, a Dominion vagy a 7 Csoda - mechanizmusait, és nem is csak azért, mert felülmúlja őket kivitelezésében, a játékosoknak kínált lehetőségeiben, játékidejében (még középhaladóknak is legalább három órát kell rászánniuk). Hanem mert gyakorlatilag az egész világ működését próbálja modellezni - megdöbbentően nagy sikerrel.

A játékosok egy-egy civilizáció uraként törekszenek arra, hogy fokozatosan fejlődő társadalmuk legyen a világ vezető hatalma. A győzelemhez technikai fejlettségre, rendkívüli kulturális teljesítményre, gazdasági fölényre vagy a hadsereg sikeres bevetésére van szükség. Az elsőre riasztóan összetett, de játék közben azonnal világossá váló szabályok úgy vannak megalkotva, hogy minden mindennel összefüggjön: a technika fejlődése nélkül semmit nem lehet elérni, ahogyan nem képzelhető el a civilizáció felemelkedése a kultúra virágzása nélkül sem - ritkaság, hogy egy társasjáték jobban átlássa a világ folyamatait, mint egy kelet-közép-európai demokrácia kormánya. Ahogy a nagy egész, úgy az apróbb elemek is logikusak és átgondoltak: az egyes találmányok hatása birodalmunkra, a civilizációk szinte sztereotip alaptulajdonságai (városfal Kínának, nagy hadsereg Oroszországnak, köztársaság Rómában), a technikai fejlődés lépései vagy az államformák előnyei és hátrányai - ha például demokráciát kívánunk bevezetni az országunkban, vállaljuk, hogy nem támadunk meg másokat, a kommunizmusban nagyobb hangsúlyt kap az ipar.

Épp ugyanennyire összetett a játékmenet is: mintha több stratégiai és gazdasági játékot játszanánk egyszerre. Megvan a "klasz-szikus", pályát felderítő, nyersanyagokat begyűjtő, bábuval lépdelő szakasz, jelen van az építkezés, az üzletelés és vásárlás, ahogy harc is van, és persze szerencsekártya is. A Civilizationben a lehető legjobb sorrendben vegyül a társasjátékok három fő eleme: elsősorban stratégiára, másodsorban interakcióra és csak némi szerencsére van szükség.

A játék megunhatatlan: amennyiféleképpen meg lehet próbálni nyerni, ahány különböző útját lehet választani a fejlődésnek, ahány módon kísérletezni lehet a civilizációk egyes alkotóelemeinek ignorálásával, és ahány lehetőség van a pálya összeállítására, más és más társadalom vezérlésére, ami gyakorlatilag korlátlan újrajátszást tesz lehetővé. Csak hab a tortán, hogy mind a remek magyar szabálykönyv olvasása, mind játszma közben a játékon jóval túlmutató történelmi-politikai elméleti kérdéseken is el lehet rágódni, és hogy még a grafikai kivitelezés is meny-nyire szemet gyönyörködtető.

Magyarországon forgalmazza a Delta Vision, 14 990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.