Társasjáték

Világuralom középhaladóknak

Sid Meier: Civilization

  • Kovács Bálint
  • 2013. január 19.

Interaktív

A népszerű számítógépes játék alapján megalkotott, de annak ismerete nélkül is játszható Civilization a táblás társasjátékok királya. Nem csak azért, mert remekül és újszerűen egyesíti az elmúlt évek korszakalkotó játékainak - mint a Rizikó, a Catan, a Dominion vagy a 7 Csoda - mechanizmusait, és nem is csak azért, mert felülmúlja őket kivitelezésében, a játékosoknak kínált lehetőségeiben, játékidejében (még középhaladóknak is legalább három órát kell rászánniuk). Hanem mert gyakorlatilag az egész világ működését próbálja modellezni - megdöbbentően nagy sikerrel.

A játékosok egy-egy civilizáció uraként törekszenek arra, hogy fokozatosan fejlődő társadalmuk legyen a világ vezető hatalma. A győzelemhez technikai fejlettségre, rendkívüli kulturális teljesítményre, gazdasági fölényre vagy a hadsereg sikeres bevetésére van szükség. Az elsőre riasztóan összetett, de játék közben azonnal világossá váló szabályok úgy vannak megalkotva, hogy minden mindennel összefüggjön: a technika fejlődése nélkül semmit nem lehet elérni, ahogyan nem képzelhető el a civilizáció felemelkedése a kultúra virágzása nélkül sem - ritkaság, hogy egy társasjáték jobban átlássa a világ folyamatait, mint egy kelet-közép-európai demokrácia kormánya. Ahogy a nagy egész, úgy az apróbb elemek is logikusak és átgondoltak: az egyes találmányok hatása birodalmunkra, a civilizációk szinte sztereotip alaptulajdonságai (városfal Kínának, nagy hadsereg Oroszországnak, köztársaság Rómában), a technikai fejlődés lépései vagy az államformák előnyei és hátrányai - ha például demokráciát kívánunk bevezetni az országunkban, vállaljuk, hogy nem támadunk meg másokat, a kommunizmusban nagyobb hangsúlyt kap az ipar.

Épp ugyanennyire összetett a játékmenet is: mintha több stratégiai és gazdasági játékot játszanánk egyszerre. Megvan a "klasz-szikus", pályát felderítő, nyersanyagokat begyűjtő, bábuval lépdelő szakasz, jelen van az építkezés, az üzletelés és vásárlás, ahogy harc is van, és persze szerencsekártya is. A Civilizationben a lehető legjobb sorrendben vegyül a társasjátékok három fő eleme: elsősorban stratégiára, másodsorban interakcióra és csak némi szerencsére van szükség.

A játék megunhatatlan: amennyiféleképpen meg lehet próbálni nyerni, ahány különböző útját lehet választani a fejlődésnek, ahány módon kísérletezni lehet a civilizációk egyes alkotóelemeinek ignorálásával, és ahány lehetőség van a pálya összeállítására, más és más társadalom vezérlésére, ami gyakorlatilag korlátlan újrajátszást tesz lehetővé. Csak hab a tortán, hogy mind a remek magyar szabálykönyv olvasása, mind játszma közben a játékon jóval túlmutató történelmi-politikai elméleti kérdéseken is el lehet rágódni, és hogy még a grafikai kivitelezés is meny-nyire szemet gyönyörködtető.

Magyarországon forgalmazza a Delta Vision, 14 990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.